A Kelet népe címmel adta ki könyvét a legnagyobb magyar, Széchenyi István, és a mi népünket, a magyarokat értette alatta. Mi most mégis a Nyugat gyarmata lettünk. Rendszerváltáskor azt hangoztattam: nekünk nem a Nyugathoz kell csatlakoznunk, hanem a világ élvonalához, az pedig a Távol-Kelet. Húsz éve Japán látszott a húzóerőnek, ma már látni, hogy Kína az. És ne higgyük, hogy semmi közünk hozzájuk! A tavaly fellőtt kínai űrhajó nevét, a Szen-csout a magyarországi média mindenütt égi hajónak fordította. Nem merték szent csónaknak nevezni, mert az igazi fordítás sokakban felébresztette volna a büszke öntudatot, hogy Kelet népe vagyunk. A wén szó kínai nyelven bölcs öreget jelent, hangalakja és értelme is ugyanaz, mint a magyar vén szavunknak. Tőkei Ferenc egyetemi tanár fordításában olvastam a legismertebb kínai bölcselő, Konfúciusz: Beszélgetések és mondások című művét. A fordító minden fogalom mellé zárójelbe téve odaírta a megfelelő kínai szót latin betűkkel. Gondolkodjunk el az alábbi Konfúciusz-kori (ókori) kínai szavak magyar szavakkal való kapcsolatán: tao – elvek – tan; zsen – erény – fiatal, zsenge; tö – erény – tökély; ju-tao – erkölcsös – jutalom; csí – belső tulajdonság – csín, csinos; szeng – szent ember – szent; szin – őszinte – színt vall; kiün-csi – nemes ember – kincs; king – könyv – könyv; taj – hegy – táj.
 Ez persze nem azt jelenti, hogy hanok volnánk, de Kína 54 nemzetisége között több nép is van, mely rokona a magyarnak. Nyelvünkben a közös szavak csak olyan kapcsolatot mutatnak, mint amilyen a francia, az olasz, a spanyol nyelvek között van. Ők mindnyájan egy nagy birodalom nyelvi hagyományát viszik tovább. A latin nyelvek a néhai Róma örökségét hordozzák, mi magyarok, (más hatások mellett) az ókor óta folyamatosan létező Kínai Birodalomét.
 Mi kommunisták büszkék lehetünk rá, hogy Kína Népköztársasága a sikereit immáron 60 év óta a Kínai Kommunista Párt vezetésével éri el, és mi magyar anyanyelvűek legyünk büszkék rá, hogy a Kelet népe vagyunk.

BELOVITZ KÁROLY

      Peking                     

TISZTELT ELVTÁRSAK! BARÁTAINK! 

A Magyar Kommunista Munkáspárt nevében őszinte jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Kínai Kommunista Párt minden tagjának, a kínai népnek a Kínai Népköztársaság születésének 60. évfordulója alkalmából.
 Hat évtizeddel ezelőtt, 1949. október 1-én a kínai és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, Mao Cetung kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. Új ország született: az egységes, új, népi, szocialista Kína.
 A Kínai Népköztársaság születése a XX. századi történelem egyik meghatározó jelentőségű eseménye. A kínai nép valóra váltotta sok évszázados álmát. Megteremtette egységes és szabad országát. Sok évezredes kultúrájára, gazdag hagyományaira, alkotóerejére támaszkodva elindult a nemzeti felemelkedés útján. A történelmi döntés helyességét bizonyítják az elmúlt hat évtized óriási vívmányai. Kína ma a világ leggyorsabban fejlődő országa. Kína nélkül ma elképzelhetetlen a világgazdaság fejlődése. A gazdaság és a társadalom fejlesztésében elért sikereknek köszönhetően a kínai nép ma jobban él, mint bármikor történelme során.
 A kínai nép hat évtizeddel ezelőtt a szocializmus útját választotta. A marxizmus-leninizmus elveit alkalmazta a kínai viszonyokra, megteremtve a kínai sajátosságú szocialista társadalom eszméjét és gyakorlatát. A szocializmus kínai útja is kiállta az idők próbáját. A kínai kommunisták képesek voltak tanulni a nemzetközi és a kínai munkásmozgalom tapasztalataiból, képesek voltak a folyamatos megújulásra. A XX. század utolsó évtizedeiben, amikor a világ számos országában feladták a szocializmus eszméjét, Kína a reform és a nyitás, a szocializmus korszerűsítésének és megújításának útját választotta.
 A Kínai Népköztársaság megalakítása hat évtizeddel ezelőtt hozzájárult a szocializmus erősítéséhez az egész világban. Bizonyította, hogy a világ kommunistáinak harca és összefogása elengedhetetlen feltétel a kapitalizmus legyőzésében. A hat évtized történelme gazdag az együttműködés számos követendő példájából, és nem mentes a sikertelenségektől, hibáktól és tévedésektől sem.
 A magyar kommunisták büszkék arra, hogy erejükhöz mérten kezdettől fogva segíthették a Kínai Népköztársaság létrejöttét és megerősödését. A szocialista Magyarország az első pillanattól kezdve nem csupán diplomáciai partnerének, de barátjának és szövetségesének tekintette a szocialista Kínát. Tisztelettel emlékezünk vissza arra a segítségre, amelyet a magyar munkásmozgalom nehéz időszakában a magyar szocializmus kapott a szocializmus ellen fellépő erők leküzdésében. Büszkék vagyunk arra is, hogy a XX. századi magyar szocializmus legjobbjai a szocializmus megújulásának nagy lehetőségét üdvözölték a kínai reform és a nyitás politikájában.
 A magyar kommunisták az elmúlt húsz évben, a megváltozott nemzetközi körülmények között is szilárdan kiálltak a kínai szocializmus védelméért, támogatták a kínai kommunisták erőfeszítéseit a társadalom építésében, az egy Kína elv érvényesítésében, a Kínai Népköztársaság elleni tőkés támadások leleplezésében. Sürgették és támogatták a kapcsolatok rendezését és fejlesztését Magyarország és Kína között. Meggyőződésünk, hogy a világ mai változásai még szorosabb együttes gondolkodást és cselekvést tesznek szükségessé a magyar és a kínai kommunisták kapcsolatában.

 KEDVES ELVTÁRSAK!

Önök jól tudják, hogy mi, magyar kommunisták folytatjuk harcunkat a kapitalizmus ellen, hűek vagyunk a marxizmus-lenizmus és az internacionalizmus eszméjéhez. Megőrizzük a magyar és kínai munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiek barátságát, népeink közös hagyományait.

 KEDVES ELVTÁRSAK!

A Magyar Kommunista Munkáspárt tagsága nevében sikereket kívánunk a kínai népnek országa építésében!

Budapest, 2009. október 1.

Magyar Kommunista Munkáspárt
Központi Bizottsága