|
Ki az utcára! Van fegyverünk!
|
 Nincs több kifogás! Nem lehet többet azt mondani, hogy azért nem vállalkozunk utcai akciókra, mert nincs hozzá eszközünk. A Munkáspárt Központi Bizottságának ülésén a megyék illetve Budapest megkapta a szükséges „fegyvert”. Elsősorban is mindenki kapott újra a „Megérte? Ezt akartad?” röplapból. Van új anyag is, a „Fogjunk össze a jövőnkért!” című röplap. Ez különösen alkalmas arra, hogy szimpatizánsokat toborozzunk. A Baloldali Front készített matricákat, mindenki kapott A4-es munkáspárti plakátot is.
De van más is. A Szabadság címlapjai szándékosan plakátszerűen jelennek meg, egyszerű, közérthető jelszavakat megfogalmazva. Ott vannak rajta a Munkáspárt elérhetőségei is. Fénymásoljuk és ragasszuk ki a címlapot minél több helyre, így folyamatosan lesz aktuális plakátunk. Ezen felül minden megye és a nagy-budapesti régió propaganda célra kap plusz Szabadságokat – mindenki feleannyit, amennyire eddig előfizetett. (Ez azonban hangsúlyozottan nem azt jelenti, hogy kevesebb előfizető kell, sőt, az ingyenes példányokat a lap népszerűsítésére, újabb előfizetők szerzésére kell felhasználni.)
A Szabadság mostani számában, a 6. oldalon található egy kérdőív is. Ezt fénymásolva minden pártszervezet használhatja az utcai munkához. Ez nem jelent aláírásgyűjtést, ezzel a velünk szimpatizálók véleményét kérdezzük meg, s ha úgy gondolják, ez alapján megadhatják elérhetőségüket is, hogy elmehessünk a kopogtatócéduláért, eljuttassuk nekik propaganda anyagainkat.
A plakátolásnak, utcai munkának azonban csak akkor van értelme, ha rendszeresen csináljuk. Minden héten legyen egy időpont és hely, ahol és amikor kint van a munkáspárti csapat. S legyünk ott a következő héten is ugyanakkor, hogy megtaláljon minket, aki keres. Asztalt, hangosítást a párközpont biztosít, ha kell, a propaganda-anyag megvan. Csak dolgozni kell! Csak tenni kell a Munkáspártért, az emberekért, mindannyiunkért!
Ma ez az első számú feladat! Ki az utcára! Ki a terekre és piacokra! Ki a gyárak és kórházak elé!
|
Mikor lesz választás?
|
|
Az országgyűlési választások – amennyiben rendkívüli körülmények nem állnak be – várhatóan 2010. áprilisában lesznek. Ez azt jelenti, hogy február elejétől kezdődik a kopogtatócédulák gyűjtése.
Számítva arra, hogy a köztársasági elnök a lehető legkorábbi törvényes időpontra tűzi ki a szavazás napját, a választás várható időpontja április 11. lehet (mivel április 4. vasárnap, Húsvét lesz). Ebben az esetben a választás főbb határnapjai a következők szerint alakulhatnak:
• az értesítők és az ajánlószelvények kiküldése a választóknak (ekkortól lehet és kell gyűjteni a kopogtatócédulákat) – február 8. és 12. között
• a kopogtatócédulák gyűjtésének és az egyéni jelöltek bejelentésének végső határideje – március 19-ig
• a területi listák bejelentésének végső határideje – március 22-ig
• az országos lista bejelentésének végső időpontja – március 23.
• a választási szervekbe való delegálás végső határideje – március 30.
• április 11. – a szavazás napja
A kopogtatócédulák gyűjtésére jogilag 5 hét áll rendelkezésre, de minden eddigi tapasztalatunk azt mutatja, hogy a kopogtatócédulák gyűjtését azonnal és intenzíven kell kezdeni. Most a párt erőit, minden tagját – függetlenül attól, hogy hol laknak, vagy korábban hol szoktak gyűjteni – a kiválasztott választókerületekbe kell koncentrálni, oda, ahol az egyeztetések, s meghozott közös döntésünk alapján a legnagyobb eséllyel össze tudjuk gyűjteni a szükséges mennyiségű cédulát. A rendelkezésre álló propaganda-eszközeinket még ebben az időszakban is ezekben választókerületekben kell tudatosan használnunk, mindaddig, amíg a gyűjtőmunkát végezzük.
|
|
Ki az utcára!
Az utca a miénk. A televízió nem a miénk, éppen ezért ne is kérdezd minduntalan, hogy miért nem szerepel a Munkáspárt a televízióban. Azért, mert nem engedik. Az utca azonban a miénk. Illetve a miénk lehetne, ha birtokba vennénk. Nem kell sok hozzá. Ki kell szemelni a forgalmas helyeket, ahol sok ember fordul meg. Ne a milliomos negyedeket válasszuk és a külföldieknek épített sétálóutcákat, mert a mi választóink nem arra járnak! Menj a rendelők elé, a munkaügyi hivatalokhoz, a vasútállomásokhoz! Na, ott aztán megtalálod a munkást is, meg a többi dolgozót is. Persze, az önmagában kevés, ha csendesen bóklászunk a tömegben. Az embereknek látniuk, hallaniuk kell bennünket. Olvassuk fel a programjainkat, de ha a Balszemmel folytatásait olvassuk fel, akkor sem követünk el hibát. Vigyünk zászlókat, transzparenseket, hagy lássanak bennünket! Szólítsuk meg a járókelőket! Nem kell félni! Ők is olyanok, mint mi. Szóval, az utca a miénk. Egyelőre. De jó, ha tudod, hogy a Jobbik már ott van. Ha nem vagyunk elég ügyesek, még az utcáról is kiszorulhatunk. Szóval, gyerünk!
THÜRMER GYULA
|
|
