Elég volt a rablógazdálkodásból!

Móri József belépése óta aktívan dolgozik a pártban, részt vett az ásotthalmi alapszervezet újjászervezésében is. Céljai világosak: „A munkások kapják vissza a becsületüket, a fizetésüket, a nyugdíjasok a nyugdíjukat. Azt akarjuk mi mindannyian, hogy épüljenek magyar áruházak, ahol magyar termékeket vásárolhatunk. A magyar áru élvezzen előnyt a külföldivel szemben! Ezzel elérhetjük, hogy megszűnjön a munkanélküliség, és ne legyenek éhező gyerekek, mert ma sajnos sok gyermeknek nincs mit ennie. Mindez csakis akkor teljesülhet, ha a munkás bejut a parlamentbe, és hallatja a hangját, képviseli a dolgozó emberek érdekeit.”

– Hogyan kerültél a mozgalomba?

– 2001-ben Bogdán Pista bácsi, az akkori helyi elnök azért gyűjtött aláírást, hogy Kádár Jánosnak állítsanak emlékművet. Örömmel aláírtam, ekkor kérdezte meg, hogy volna-e kedvem belépni a Munkáspártba? Igent mondtam, de sajnos Pista bácsi beteg lett és meghalt, az alapszervezet pedig megszűnt. Az idén Interneten megkerestük a Csongrád megyei elnököt, Zsiga Tamást, aki azonnal felvette velünk a kapcsolatot, és szervezni kezdtük helyben a Munkáspártot. Meg is alakult az ásotthalmi alapszervezet: 2009. május 9-én Zsiga Tamás, Kádár Pista bácsi, id. Nagyvári László és ifj. Nagyvári László részvételével 10 fős alapszervezetet hoztunk létre. Azóta létszámunk 20 főre emelkedett. Megalakulásunknak híre ment a faluban, és egyre többen jelzik belépési szándékukat és támogatásukat. Célunk, hogy sokan legyünk, és aktív munkával erősítsük a pártot, szervezzük a dolgozó embereket.

– Volt nálatok elnöki látogatás?

– Igen, járt itt Thürmer elvtárs, részt vettünk a Kendergyár lebontása elleni tiltakozáson, utána a Marx téri piacon örömmel fogadtak bennünket. A mórahalmi és az ásotthalmi polgármester is szívesen látott minket. Thürmer Gyula beszélgetése a tagsággal és az érdeklődőkkel nagyon tanulságos és hasznos volt.

– Családod hogyan viszonyul politikai elkötelezettségedhez?

– Teljes odaadással segítenek és támogatnak.

– Mi a véleményed az elmúlt idők változásairól?

– A rendszerváltás óta sokkal rosszabbul élünk. Javulás semmilyen téren nem tapasztalható. Megtörtént rengeteg munkahely megszüntetése, a mezőgazdaság tönkreverése és az állattartás lenullázása. Mióta a multik betették a lábukat, a munkásembernek nincs rendes fizetése, a kétkezi munkás teljesen elszegényedett, míg a multik dúskálnak a javakban, és egyre gazdagabbak a milliárdosok. Elég volt a rablógazdálkodásból! Saját magunknak kell formálni a sorsunkat!

– Mivel töltöd a szabadidőd?

– Galambokat tenyésztek, röpgalambjaim vannak. Szeretem a focit, a kisfiam minden meccsén ott vagyok. A televízióban az ökölvívást nézem, fiatalabb koromban versenyszerűen űztem ezt a sportot.

– Ha találkoznál az aranyhallal, mi lenne a három kívánságod?

– Legyen egészségünk, a Munkáspárt jusson be a parlamentbe, növekedjen a dolgozó emberek életminősége.

– Miért dolgozol a pártban? Miért indulsz képviselőként?

– Azért, mert azt akarom, hogy a Munkáspárt velem együtt bekerüljön a parlamentbe. A munkások kapják vissza a becsületüket, a fizetésüket, a nyugdíjasok a nyugdíjukat. Azt akarjuk mi mindannyian, hogy épüljenek magyar áruházak, ahol magyar termékeket vásárolhatunk. A magyar áru élvezzen előnyt a külföldivel szemben! Ezzel elérhetjük, hogy megszűnjön a munkanélküliség, és ne legyenek éhező gyerekek, mert ma sajnos sok gyermeknek nincs mit ennie. Mindez csakis akkor teljesülhet, ha a munkás bejut a parlamentbe, és hallatja a hangját, képviseli a dolgozó emberek érdekeit. A kádári időkben volt mosoly az emberek arcán, most egyre kevesebb.
 Már nincs se munka, se kenyér, munkátlanságra kényszerítik és szoktatják az embereket. Aki dolgozik, azt is kirúgja a multi, ha megbetegszik. A kórházban a betegnek kell megvenni a kötszert és a gyógyszert. Ezt nevezik jóléti rendszerváltásnak?

– Milyen újságokat olvasol?

– Egy ideje csak A Szabadságot olvasom. Ennek eszmevilága áll közel hozzám, és őszintén le van írva benne az igazság, ezenkívül modern, ami engem érdekel.