|
 A múlt hét végén Új-Delhiben, India fővárosában tartották a világ kommunista és munkáspártjai évenkénti nemzetközi találkozójukat.
A pártok rendszeres tanácskozásai 1999-ben indultak el, amikor a Görög KP kezdeményezésére közösen vitatták meg a kapitalizmus helyzetét és a mozgalom feladatait. Athénben eddig hét találkozót szerveztek. 2006-ban a Portugál KP, az egyik legnagyobb nyugat-európai párt adott otthont a találkozónak. 2007-ben – részben a Munkáspárt kezdeményezésére – Minszkben volt a találkozó, jelezve a munkásmozgalom szolidaritását Belarusszal. Ezen a tanácskozáson a pártok tiltakoztak a Munkáspárt Elnöksége ellen folyó bírósági eljárás ellen, és követelték az alkotmány betartását. 2008-ban került sor először Latin-Amerikában ilyen találkozóra, nevezetesen Brazíliában, ahol Lula elnök vezetésével jelentős változások mennek végbe a néptömegek érdekében. Ezt a politikát támogatja a Brazil KP is.
Először ázsiában
A mostani találkozóra 56 párt küldte el képviselőit, ami valamivel kevesebb, mint a korábbi találkozókon. A magyarázat az, hogy a válság viszonyai között számos dél-amerikai és néhány európai pártnak a vártnál nagyobb nehézséget okozott az útiköltség előteremtése. A tanácskozáson hagyományosan nem vesznek részt a japán kommunisták, de jelen voltak a kínai, vietnami, kubai, laoszi, koreai kommunisták képviselői, csakúgy, mint a brazil, portugál, orosz, cseh, görög pártok. A Munkáspárt képviseletében Thürmer Gyula, a párt elnöke volt jelen.
A tanácskozást két indiai párt, az Indiai Kommunista Párt (Marxista) és az Indiai Kommunista Párt szervezte. A találkozó alaphangját Sitaram Yechuri, az IKP (M) vezetésének tagja adta meg. Új történelmi szakaszban vagyunk, hangsúlyozta. A kapitalizmus civilizációs válságban van. A kapitalizmus válságát nem lehet a kapitalizmus eszközeivel leküzdeni, s ez felveti a társadalmi változás, a szocialista alternatíva kérdését. Az Obama-jelenség a kapitalizmus nagy trükkje, mondta, de Obama lényegében ugyanazt teszi, mint elődei, csak elegánsabban. A kapitalizmus válsága természetesen nem jelenti azt, hogy a kapitalizmus automatikusan összeomlik. Az indiai kommunisták szükségesnek tartják a proletárinternacionalizmus elvének érvényesítését, a pártok minél szorosabb együttműködését.
A Brazil KP képviselője szerint Latin-Amerikában új szakasz tanúi vagyunk, és ez döntően Lula brazil és Chávez venezuelai elnök politikájának köszönhető. E politika közös jellemzői, hogy a demokrácia erősítését tűzték ki célul, jelentősen javítják a néptömegek helyzetét, megszilárdítják a nemzeti szuverenitásukat, és keresik új, jobb helyüket a világban.
Obama a birodalmi politika embere, jelentette ki a Kubai KP képviselője. Célja, hogy Kubában megdöntsék a szocializmust, de Kuba ellenáll. Érdeklődéssel fogadták a kínai küldöttség felszólalását. Elmondták, hogy – bár sokan állítják az ellenkezőjét – a Kínai KP nem tért le a marxizmus útjáról, és nem adja fel a szocializmust. A kínai sajátosságú szocializmus építése jelenti hozzájárulásukat a szocializmus egyetemes ügyéhez.
A tanácskozáson először vett részt az 5 millió lakosú Kirgízia kommunistáinak delegációja. A párt sikeres, húsz ezer tagja van. A 90 fős kirgiz parlamentben 8 képviselővel rendelkeznek.
Jövőnk a szocializmus
„A jelenlegi globális recesszió azt mutatja, hogy a kapitalizmus, mint rendszer van bajban” – olvasható a közös nyilatkozatban. Magyarul ez azt jelenti, hogy a kapitalizmus mai bajai nem javíthatóak ki a tőkés reformok segítségével, bárhogyan is igyekezzenek ezt elhitetni a tőkés hatalmak vezetői. „A munkásosztály és a dolgozó tömegek számára a válságból egy kivezető út van: fokozni kell a harcot a tőke uralma ellen” – folytatódik a pártok a közös véleménye. „A szocializmus az egyetlen reális alternatíva az emberiség számára, és ez a mi jövőnk” – fejeződik be a dokumentum.
Kétoldalú megbeszélések
Thürmer Gyula kétoldalú tárgyalást is folytatott Iszhak Maszalijevvel, a Kirgiz KP vezetőjével, és megállapodtak a Munkáspárt és a Kirgiz KP közötti kapcsolatok fejlesztéséről. Ugyancsak tárgyalt Marie Nassif-Debs asszonnyal, a Libanoni KP főtitkárhelyettesével. Vjacseszláv Tyetyokin, az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának KB-titkára jelezte, hogy érdeklődnek „Az elsikkasztott ország” című könyv iránt. Marinos Georgios, a Görög KP Politikai Bizottságának tagja a görög kommunisták támogatásáról biztosította a Munkáspártot.
A Munkáspárt elnöke tájékoztatta a Brazil KP, a Belga Munkapárt és más szervezetek képviselőit is a közelgő parlamenti választásokról. A pártok elismerően szóltak a magyar kommunisták kitartásáról, azokról a politikai és anyagi erőfeszítésekről, amelyeket a Munkáspárt jelenleg tesz a tőke elleni harcban. Veletek vagyunk! – üzenték Delhiből Budapestre.
„Minden eddigi társadalom története osztályharcok története” – kezdi Marx és Engels a Kommunista Kiáltvány első fejezetét. Ez az egy mondat a kiáltvány, sőt a marxizmus lényege is. Az osztályharc elmélete fegyver, a munkás szellemi fegyvere. Olyan eszköz, amellyel meg tudja magyarázni saját helyét a társadalomban, sőt arra is választ kap, hogy mit kell tennie. A tőkés ezért akarja elvenni tőle. Ha a munkástól elveszik a marxizmust, akkor valami más elmélet kerül a helyébe. Van elég példa a mában. A munkást azzal igyekeznek megszédíteni, hogy a tőkés társadalomban esélyegyenlőség és verseny van. Győzzön a jobbik, a tehetségesebb! Nem ezt halljuk Gyurcsánytól minden nap? Miközben tudjuk, hogy a gazdag és szegény nem egyenlő eséllyel indul. A multi és a magyar vállalkozó között nem verseny van, hanem a multik egyoldalúan tönkre teszik a hazaiakat. Marx és Engels szellemi fegyvert adott 1848-ban az akkori munkásnak. Ezt a fegyvert a mai munkás is használhatja. Éppen azért, mert a kapitalizmus, a kizsákmányolás lényege nem változott.
|
