Munkáspárti aktivisták és a családok védelmére szerveződött Fehér Kéményseprők együtt igyekeztek megakadályozni egy monori asszony kilakoltatását. A 65 éves nyugdíjast végül rendőri segítséggel, bírósági végzés nélkül utcára tették. Házára a bank tette rá a kezét, s joggal gyanítható, hogy a cégek eleve azért adtak kölcsönt, hogy később elvehessék a fedezetként bevont ingatlant. Magyarországon legalább nyolcvanezer család retteg ma a kilakoltatástól.

A monori Kálmán Ferencné több százezer honfitársához hasonlóan pár éve elhitte, hogy dübörög a gazdaság, érdemes, és kell is hitelt felvennie, ha jobban akar élni. A bank kölcsönzött is, négy éve a devizahitel is kedvezőnek hatott, logikusnak tűnt az is, hogy otthonát ajánlja fel fedezetként. Hogy ez mivel járhat, hogy milyen jogai lesznek a banknak? Nos, az apróbetűs részre nem figyelt, a banknak meg nem volt kötelező magyaráznia.
 Az MSZP és SZDSZ által beígért gazdasági csodából elképesztő válság lett. A monori asszony üzleti számításai nem jöttek be, ráadásul élettársa – akivel együtt vették fel a hitelt vállalkozásuk fejlesztésére – elhunyt. Az asszony próbálta eladni a vállalkozást, azonban a válság idején nem kellett senkinek. Nem érdekelte a bankot sem, a pénzintézet a ház megszerzésében volt érdekelt. Kálmán Ferencné egyetlen bevétele a 80 ezer forintos nyugdíja volt, ennek felét tudta volna törlesztésre fordítani, a bank azonban havi – euró árfolyamtól függően – 350-390 ezret követelt. A bankok által nagy garral aláírt, kilakoltatás elleni magatartási kódexe senkit sem érdekelt. A bank, az osztrák Raiffeisen így lépett, a szerződés apróbetűs részének megfelelően rátette a kezét az ingatlanra. Értsük: nem az asszony adta el piaci áron, hogy törleszthesse hitelét, hanem a bank vette meg az amúgy is alacsony „kikiáltási” ár 70 százalékáért. A pénzt levonta a kölcsönből, s immár „mindössze” 4 milliót követel az asszonytól.
 A magyar törvények szerint bírósági végzés kell a kilakoltatáshoz. A végrehajtónak nem volt ilyen papírja múlt csütörtök reggel Monoron. Azonban a végrehajtó úgy értelmezte a törvényt, hogy miután a bíróság a végrehajtást jóváhagyta, minden az övé, azt tesz, amit akar. Ez ellen tiltakoztak az Otthonvédő Szövetségben együttműködő szervezetek aktivistái, így a munkáspártiak és a Fehér Kéményseprők tagjai is. Sajnos sikertelenül, ugyanis a kivezényelt rendőrjárőrök a végrehajtót segítették. Utóbbi még azt sem engedte meg, hogy az asszony elvigye ingóságait, mindössze néhány használati cikket és ruhát vehetett magához. Nem érdekelt senkit az sem, hogy a nyugdíjas asszonynak nincs hova mennie. Utóbbi amúgy nem egyedi eset, legutóbb Szombathelyen egy 73 éves szívbeteg férfit tettek utcára.
 Mint ahogy eddig több tízezer családnak kellett szembenéznie a végrehajtóval, a kilakoltatással. Még a kormány várakozásai szerint is az év végéig 30-32 ezren veszíthetik el otthonukat, a reális szám pedig elérheti a 70-80 ezret. Ennyi család veszítheti el otthonát.
 A liberális média erre azt mondja, hogy ez az ő hibájuk, minek vettek fel ekkora hitelt. Miért hittek kormánynak, banknak? A dolog azonban nem ilyen egyszerű.
 Monoron például az Otthonvédők összefogásban résztvevő társadalmi szervezet szerint alapos a gyanú, hogy a hitelező bank alkalmazottja és az önálló bírósági végrehajtó között cinkos megállapodás jött létre az ingatlantulajdon egymásnak való átjátszásáról.
 A gyanú szerint a cégek eleve azért adtak kölcsönt, hogy később rátehessék a kezüket a fedezetként bevont ingatlanra. Az ügyfelek jellemzően olyan nehéz helyzetben lévő személyek közül kerültek ki, akik korábban már valamely banknál megpróbáltak hitelhez jutni. Ezt már nem az Otthonvédők mondják, ez Farkas Ferencnek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének véleménye. Farkas úr természetesen nem nevez meg nagy, óriásbankokat, ez túl kockázatos lenne. Azonban a munkamódszer ugyanaz, nagy és kis pénzügyi vállalkozónál. Idézzük: „Gyanú van rá, és vizsgálat folyik a gyanú szerint egyes kisebb hitelező cégek eleve azért adtak kölcsönt ügyfeleiknek, hogy később kiforgathassák őket vagyonukból. A felügyelet öt-tíz pénzügyi vállalkozást vizsgál, a jelenlegi adatok alapján nem zárható ki, hogy a hitelkihelyezés célja a fedezetül bevont ingatlanok megszerzése volt. Jelenleg is azt tapasztaljuk pénzügyi vállalkozásoknál, esetleg bankoknál, hogy olyan szándékkal nyújtottak eleve hitelt, vagy olyan feltételeket szabtak már induláskor, hogy a szándékuk az volt, ellehetetlenítsék az ügyfél törlesztését, és arra törekedtek egyértelműen a magatartásukban, hogy kilakoltassák az ügyfelet, és megszerezzék az ingatlanát.”

Kiseperni a korrupciót!

Törvényen kívül kell helyezni a tisztességtelen üzleti magatartást! – mondta el A Szabadságnak adott interjújában Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Szövetségének elnöke. A szervezet aktívan küzd a családok védelmében, a kilakoltatások ellen. Nevük sokatmondó: a fehér szó a tisztességet, a kéményseprő kifejezéssel pedig a becsületes munkát szimbolizálja, azt, hogy a koromtól, mocsoktól, és a korrupciótól is meg kell szűrni a világot.

– Fehér Kéményseprők. Kik Önök?

– A Fehér Kéményseprők Szövetségét több szervezet hozta létre, vannak köztünk vagyonőrök, nagycsaládosokat, lakóközösségeket egyesítő tömörülések. Célunk világos: a családok védelme, a családokon belüli és családok közötti emberi kapcsolatok erősítése, valamint a közösségi tudat, a nemzedékek közötti összetartás, egymásra utaltság érzésének, a nők, a gyermekek és az idősek tiszteletének ápolása, a rászorultak gyámolítása.

– Nem egy tipikus kéményseprő feladat.

– Nevünk szimbolikus. A fehér szín nevünkben a tisztaságot, mindennemű korrupció elvetését szimbolizálja. S miért kéményseprő? A kéményseprők nagyon komoly, egészség- és életvédelmi megelőző tevékenységet végeztek a múltban és ma is. Ha visszagondolunk gyermekkorunkra, és kéményeinket a fűtés időszakában újra gondtalanul, szabadon, boldogan és békés meleg családi körben használjuk, akkor melegség önti el szívünket. A kéményseprő szó nálunk is azt szimbolizálja, hogy a koromtól, mocsoktól, korrupciótól meg kell szűrni a világot, és azt követően újra szabad és kiegyensúlyozott, elnyomásoktól és a korrupciótól mentes társadalomban, szabad állampolgárként, szorongások nélkül élhet tovább minden család.  Nem kerülhetnek utcára a családok, gyermekek. Nem árverezhetnek jogtalanul. Nem alakulhatnak olyan árverező cégek, ahol nem az ügyfél az első, hanem a csalás!

– Meg lehet akadályozni a kilakoltatásokat?

– Ez a jelenlegi szabályok és törvények mellett szinte lehetetlen. Az önálló bírósági végrehajtók minden esetben rendőri védelmet kérnek és kapnak A rendőrök közül többen is elmondták, hogy emberi meggyőződésük ellenére hajtják végre a parancsot, hiszen tisztában vannak azzal:  embertelen eljárás eszközeként használják ki őket. A törvény megváltoztatására lenne szükség.  A parlamenti képviselőknek kellene tenni valamit, de nem tesznek semmit. Talán azért, mert szintén benne vannak a buliban, így – vagy úgy részesednek belőle?

– Ez a monori eset tanulsága is?

– Az Otthonvédőkkel közösen a monori esetből is arra a következtetésre jutottunk, hogy a kilakoltatásokat le kell állítani, és törvénybe kell iktatni a lakhatási jogot. Ezért úgy gondoljuk, hogy országos méretekben, közérdekű perrel is  lépnünk kell az emberek érdekében, mert egyes hitelezők ember- és közösségellenes magatartásán nem lehet etikai kódexekkel változtatni.  Törvényen kívül kell helyezni a tisztességtelen üzleti magatartást!

Harcolunk azért, hogy a társadalom felelős vezetői ne engedjék meg, hogy az önhibájukon kívül hitelt törleszteni nem képes állampolgárok öngyilkosságba meneküljenek.