Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a  jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

MINISZTERSÉGBŐL ELÉGTELEN!

Draskovics Tibor miniszter úr alattam járt a Fazekas Mihály Gimnáziumban. Magyar Bálint egykori miniszter úr, aki manapság olyan háttérben lévő liberális jolly joker meg velem járt egy osztályba. Mondanom sem kell, hogy nem rájuk vagyok büszke a Fazekasos évekből. Mostanság kezdek félni, hogy egyáltalán bevalljam-e, hogy együtt koptattuk az iskolapadot. De hát nem vagyok az a fajta, aki utólag átírja az életrajzát, meg aztán nem én tehetek arról, hogy egyesek tanultak tisztességet, emberséget, bölcsességet nagyszerű tanárainktól, mások meg nem.
  Ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy Draskovics miniszter lazán leváltatta a miskolci rendőrkapitányt. A városi rendőrség első emberének nem az a bűne, hogy cigánynak nevezte a cigányokat, akik történetesen bűnöket követnek el a miskolci utcán. Nem! Ne hidd, hogy a Gyurcsány-kormányt egy pillanatra is érdekelné a cigányság sorsa, önérzete, önbecsülése, meg ilyesmik. Másról van szó! A miskolci kapitány lerántotta a leplet a szocliberális kormány szemfényvesztő, képmutató, cinikus magatartásáról, amivel a cigánykérdést kezeli. Gyurcsányék nem tudnak, és nem is akarnak munkahelyeket teremteni a cigányoknak. Nem akarják, és nem tudják az Európai Uniót meggyőzni, hogy ideje lenne pénzt adni ennek a kérdésnek a kezelésére, mert előbb vagy utóbb, de nagyon nagy baj lesz, amit nem lehet a magyar-osztrák határon megállítani. Gyurcsányék nem tudtak, és nem tudnak világos, törvények által kijelölt határt szabni, amelyen senki nem léphet át, se cigány, se magyar. Ha átlép, akkor két marha nagy pofon, törvényeink szigora és népünk megvetése várja a másik oldalon. Szépen, törvényesen, úgy, ahogy illik. Gyurcsányék a saját rendőrségüknek sem tudják azt mondani, hogy te a határ másik oldalán vagy. Ha előbb adod a pofont, megbüntetünk, de ha akkor adod, amikor kell, megvédünk, még akkor is, ha az atya úr Isten, vagy az SZDSZ főnöksége, vagy netán az EU nem kevésbé érzékeny lelkű és nem kevésbé cinikus fő-fő emberei emelnek panaszt. Ehelyett, Draskovics miniszter úr, akivel a fő bajom az, hogy nem erre a posztra való, beavatkozik, és tovább keni a szocliberális szuarét.
  Megmondom, hogy mi a mi véleményünk. Ad egy, a cigányság ügyéről beszélni kell. Nevén kell nevezni a problémát. Ha nem ezt tesszük, félrekezeljük, vagy sehogyan sem kezeljük a kérdést. Ad kettő, nagy ívű munkahelyteremtési, oktatási programok kellenek. Dolgozzon a cigány, de legyen hol dolgoznia! Dolgozzon a cigány, de tanítsuk meg arra, hogy legalább többségük ezt meg is értse. A többit majd meghozza az idő. Még valami: Draskovics úrnak írjuk a bizonyítványába: megbukott!

SZOCIALIZMUS

A múlt héten Kubában jártam. Néha jó visszaidézni, sőt megnézni, hogy mi is a szocializmus. Kubában ma jobban élnek az emberek, mint tegnap, mint tavaly, és sokkal jobban, mint húsz éve. Még nem élnek úgy, ahogyan szeretnének, de tudják az utat. Tudják azt is, hogy a szocializmus nem azért van, hogy mindenki szegény legyen, hanem azért, hogy mindenki jobban éljen. Ez még nem kommunizmus, amikor mindenkinek szükséglete szerint jut majd az ország kenyeréből. Ez még a szocializmus, ahol mindenkinek munkája szerint jut a közösből. A szürkehályog tömegbetegség, mondják Havanna neves szemklinikáján, de mi lézeres operációval gyógyítjuk. Ingyen és mindenkinek! Más dél-amerikai országban is vannak műszerek, orvosok is akadnak, de csak a gazdagoknak. Kubában szocializmus van, ott kapitalizmus.
  A világgazdasági válság közepette nekünk is össze kell húzni magunkat, mondják a kubai vezetők. Amit exportálunk, azért kevesebbet kapunk, az importért meg többet kell fizetni. A jövőben nem adhatunk mindent ingyen az embereknek, de két dolgot biztosan megőrzünk: az egészségügy és az oktatás minden szinten ingyenes. Mert szocializmus van. Kubában sokféle emberrel találkozni, fehérekkel, kreolokkal, négerekkel. Nem egyformák, ki így él, ki úgy, de egyenjogúak, s főleg mindannyian emberek. Nem a bőre színe miatt segítenek valakinek, hanem, mert problémája van. Nem emlegetik egymás bőre színét, csak tesznek azért, hogy mindenkinek egy kicsit jobb legyen, fehérnek, kreolnak is, négernek is. Mert Kubában szocializmus van.
  Az Egyesült Államokban néger lett az elnök. Ott ujjonganak, Amerika új korszakáról beszélnek. Kubában nem ujjonganak. Nem várják, hogy Obama megszüntesse a Kuba elleni blokádot, nem hiszik, hogy ezentúl az amerikaiak jó fiúk lesznek, és nem akarják megdönteni a kubai szocializmust. Nem! Obama folytatja azt, amit elődei is tettek. Soha nem bocsátják meg, hogy ötven éve elvették az amerikai gazdagok kedvenc üdülőparadicsomát, és a prostitúció, a kábítószer, az alkoholizmus szigetéből egy új országot, új társadalmat teremtettek. Obama sem teszi, mert ugyan néger, de kapitalista, a kubai néger meg szocializmust akar. Új korszak Amerika életében? Igen, valószínű! Csakhogy ez az új korszak nem az USA-ban kezdődik. Venezuelában, ahol tíz éve győzött a Bolivári forradalom, Nicaraguában, Bolíviában és másutt, és persze Kubában. Mert itt szocializmus van, és ahogy mondják, lesz is.

THÜRMER GYULA