Tíz
éve
szerezte
meg a hatalmat
Hugo Chávez.
A venezuelai
vezető ez
alatt „vörösbe
fordította”
Dél-Amerika
több
országát,
s az amerikai
imperializmus
elleni harc
szimbólumává
vált.
Hétfőn
volt tíz
éve,
hogy a Hugo
Chávez
Venezuela
elnöke
lett. A
baloldali
radikális
politikus
a brazíliai
Belémből,
a IX. Szociális
Világfórumról
érkezett
haza ünnepelni.
Itt lesznek
barátai
Kubából,
s az új
szövetségesek:
Rafael Correa
ecuadori,
Evo Morales
bolíviai
és
Dabniel
Noriega
nicaraguai
államfő Chávez
a fórumon
arra biztatta
az egybegyűlt
globalizációellenes
aktivistákat,
hogy “lendüljenek
át
ellentámadásba
a liberális
kapitalizmus
ellen”. A
latin-amerikai
radikális
baloldal
élharcosa
úgy
fogalmazott
a globalizációellenes
erők nagy
seregszemléjén
mondott
beszédében,
hogy „a
Szociális
Világfórum
volt első
éveiben
az ellenállás
bástyája
a liberális
offenzívával
szemben”,
s most a
kapitalizmus
válságának
időszakában
„ellentámadásba
kell átlendülnie”. Chávez
találkozott
az amazonasi
nagyvárosban
négy
másik
latin-amerikai
ország
államfőjével,
Luiz Inácio
Lula da
Silva brazil,
Evo Morales
bolíviai,
Rafael Correa
ecuadori
és
Fernando
Lugo paraguayi
elnökkel,
hogy megvitassák
milyen közös
kezdeményezésekkel
álljanak
elő a kapitalizmus
válságának
idején.
Tanácskozásaik
témái
között
szerepelt
a kapitalista
fejlődési
modell alternatíváinak
keresése
és
a globális
felmelegedés
elleni harc.
A
Szociális
Világfórum
szervezői
hívták
meg ezeket
a baloldali
államfőket
a párás
amazonasi
metropolisban
tartott
összejövetelükre.
A nemzetközi
találkozón,
amelyet
a davosi
Világgazdasági
Fórum
ellenpólusaként
tartanak
meg minden
évben
2001 óta,
a nemzetközi
pénzügyi
és
gazdasági
válság
a fő téma,
csakúgy,
mint az
alpesi síparadicsomban
a szerdán
megnyílt
Világgazdasági
Fórumon. Mintegy
százezer
globalizációellenes
aktivista
érkezett
150 országból
a IX. Szociális
Világfórumra,
amelynek
jelmondata:
„Lehet más
a világ”.
A résztvevők
tarka serege
azt érti
ezen, hogy
a világméretű
gazdasági
válság
leküzdésével
nagyobb
társadalmi
igazságosságot
és
a természeti
környezet
fokozottabb
megbecsülését
kell elérni.
Az
új
bolíviai
alkotmány
GATDASÁG
–
Az
állam
irányító
és
szabályozó
szerepet
tölt
be
az
áruk
és
szolgáltatások
elosztása
és
fogyasztása
terén.
Az
állam
szükség
esetén
állami
monopóliumot
hirdethet
a
kiemelt
fontosságú
termelő
és
kereskedelmi
ágazatok
felett.
VÁLASZTÁS
–
Az
államfő
csak
egyszer
választható
újra,
így
összesen
legfeljebb
kétszer
öt
éven
át
töltheti
be
hivatalát.
NYELV
–
Hivatalos
nyelvként
elismerik
a
bennszülött
közösségek
által
használt
36
különböző
nyelvet,
és
ezek
közül
egyiknek
a
használata
kötelezővé
válik
minden
régióban
a
spanyol
mellett.
KULTÚRA
ÉS
VALLÁS
–
Az
állam
független
az
egyházaktól,
és
garantálja
minden
vallás
és
felekezet
gyakorlását.
Az
állam
támogatja
a
vidéki
és
bennszülött
kultúrákat,
amelyek
sajátos
tudást,
ismereteket,
spirituális
értékeket
és
világlátást
képviselnek.
BENNSZÜLÖTT
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
–
Az
állami
igazságszolgáltatással
egyenértékűnek
ismerik
el
a
bennszülöttek
bíráskodási
rendszerét.
AUTONÓMIA
–
Négy
típusú
autonómiát
vezetnek
be
a
megyék,
a
városok,
a
régiók
és
a
bennszülött
közösségek
szintjén.
TERMÉSZETES
ERŐFORRÁSOK
–
A
nem
megújuló
természeti
erőforrások
kiaknázása
előtt
egyeztetni
kell
az
érintett
bennszülött
lakossággal.
OKTATÁS
–
Az
oktatás
interkulturális
és
többnyelvű
az
oktatási
rendszer
valamennyi
szintjén.
EGÉSZSÉGÜGY
–
A
teljes
lakosság
számára
ingyenes
egészségügyi
ellátórendszert
vezetnek
be.
|
|