A Heineken árúlja a vörös csillagot. Vajnai Attiláék elárúlták

A Magyarországi Munkáspárt 2006 nem igen rengeti meg a magyar politikát. Jelentéktelen, gyenge párt. Az elmúlt héten mégis okoztak népi meglepetést. Feljelentették a Magyar Hírlapot és azon belül Bayer Zsolt újságírót. Persze ez sem okozott volna feltűnést, ha maga a miniszterelnök is nem támadja a lapot, mondván, hogy holnaptól Széles Gábor lapja persona non grata, állami szervek nem hirdethetnek, nem fizethetnek elő. A kettő együtt már valami.
  Mi nem tetszik a 2006-os társaságnak, na és persze a szocliberális tábornak? Az nem tetszik, hogy Bayer Zsolt nevén nevezi a cigányság problémáját, és lerántja a leplet a szocliberális társaság álszent magatartásáról, amellyel mostanság már veszélybe sodorják az országot. „Évek óta mondogatjuk, hogy az SZDSZ “jogvédőinek” irracionális és beteg magatartása nem vezet sehová. Hogy az MSZP meghunyászkodó, mindig a bűn pártját fogó gyáva sunyisága botrány és tragédia. Hogy a rendőrség megfélemlítése az ilyen és ehhez hasonló ügyekben anarchiához fog vezetni” – írja Bayer. Na, ja, ennél kevesebbért is pereltek már.

SZÉTVERNI A MUNKÁSPÁRTOT!

A Magyarországi Munkáspárt 2006 már régen eltűnt volna a süllyesztőben, ha nem lenne a Magyar Kommunista Munkáspárt. A Vajnai-Fratanoló vezette 2006-os párt létezésének egyetlen értelme ugyanis az, hogy folyamatosan elhatárolódjon a tényleges kommunista erőtől, a Munkáspárttól, ezzel zavart idézzen elő a kevésbé tájékozott baloldali emberek és választók között.
  Az MSZP vezetői már 2005-ben világosan látták, hogy nagyon sok baloldali ember nem fog rájuk szavazni. Egyszerűen azért, mert már nem dőlnek be Gyurcsány álbaloldali szövegeinek, és főleg azért, mert éppen az MSZP-SZDSZ-kormány miatt rosszabb lett az életük. Tessék elképzelni, hogy mi lett volna, ha a Munkáspárt 2006-ban megállít legalább 160-170 egyéni jelöltet, és az országban mindenütt kézzel fogható baloldali alternatívát kínál az embereknek? A Munkáspárt erre nagyon is képes lett volna, hiszen erejét már megmutatta a kórházak privatizációja elleni népszavazásban. Nos, az eredmény az lehetett volna, hogy a Munkáspárt elér négy, esetleg öt százalékot. Lehet, hogy nem jut be a parlamentbe, de az MSZP ennyivel kevesebb szavazatot kapott volna. Ebben az esetben nem Gyurcsány a miniszterelnök, és lehet, hogy az ország sok minden kellemetlenségtől megmenekült volna. Nem biztos, de lehet!
  Innen tovább világos volt, hogy a Munkáspártot megpróbálják tönkretenni. Egyszerűbb útnak a puccs látszott. Vajnai – akkoriban a Munkáspárt alelnöke – megkísérelte leváltani a Thürmer Gyula nevével fémjelzett vezetést. Segítségére voltak azok a helyi pártvezetők, akik az önkormányzatokban szorosan együttműködtek az MSZP-vel. Mindent megpróbáltak, de nem sikerült, a többség nem állt melléjük, sőt, kizárta őket. Maradt az új párt alakítása, ami persze cicósabb. Vajnaiéknak nem sikerült tönkretenni a Munkáspártot, de meggyengíteni igen. Ez elég volt szocialista pártfogóiknak.

KI SZEREZI MEG A BALOLDALI SZAVAZATOKAT?

Az MSZP vezetőinek rettegése mára sem szűnt meg, sőt! A 2010-es választások előtt még nagyobb a valószínűsége annak, hogy egyszer valaki összeszedi azokat az embereket, akik csalódtak az MSZP-ben, akik nem tartják baloldalinak Gyurcsányt és csapatát. Ki gyűjtheti össze a kijózanodott baloldali embereket? Jelenleg többen is jelentkeznek erre a szerepre, köztük a Kapolyi-féle MSZDP, újabban a Humanista Párt. Legnagyobb esélye azonban a Munkáspártnak van. A magyar társadalom tudja, hogy a Munkáspárt húsz éve következetesen a dolgozók mellett áll, nem forgatott köpönyeget, nem lopott, nem csalt, nem korrumpálódott. A Munkáspárt elnökét ismerik szerte az országban, ami nem lebecsülendő tényező.
  Az MSZP láthatóan megkísérli lefedni az összes baloldali szervezetet, természetesen a Munkáspárt nélkül. Igen ám, de ma már ezekben a szervezetekben is megkérdezik, hogy mitől baloldali az a politika, amely emeli a gáz árát, engedi a munkanélküliséget, növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát. Ezt az emberek is érzik, ezért mást kell kitalálni. Az MSZP ilyenkor szokta elővenni a szélsőjobboldali veszély ügyét. Ezzel zsarolják a baloldali szervezeteket és a választókat: ha nem szavazol az MSZP-re, jön a Fidesz, s vele a Jobbik, meg Szálasi és a holokauszt.
  Most akadt egy újabb téma, a cigányellenesség. Az MSZP és az SZDSZ szerint bűn kimondani azt, hogy valaki cigány, bűn elismerni, hogy a cigányságnak vannak sajátos problémái, amelyek némileg közösek a többség gondjaival, de nem teljesen. Bűn kimondani, hogy ezek a sajátos problémák az általánostól eltérő megoldásokat igényelnek.

A 2006-OS PÁRT ÁRT A MUNKÁSPÁRTNAK, AZ ORSZÁGNAK

A 2006-os párt és az MSZP logikája azonos. Szerintük vannak a jók, és a rosszak. A jók az MSZP, a kormány, meg barátai, akik „reformokat”, „megújulást”, adókiigazítást, új Magyarországot akarnak. A másik oldalon meg van a Fidesz, a Jobbik, meg barátaik, akik viszont akadékoskodásukkal, bírálataikkal gátolják a nagyszerű nemzeti programok megvalósulását. A 2006-osok és szocliberális barátaik szerint még ennél nagyobb bűnt is elkövetnek: élesztik a szélsőjobboldalt, a cigányellenességét, az antiszemitizmust.
  A 2006-os párt ezzel a politikájával több szempontból is árt a munkásságnak, az országnak. Először, nem szállnak szembe nyíltan az MSZP-vel, és nem mondják meg nyíltan, hogy az MSZP is tőkés párt, és ez a párt a neoliberális politikájával súlyos károkat okoz az embereknek. Másodszor, erősítik azt a látszatot, hogy az MSZP minden disznósága ellenére baloldali párt. Harmadszor, a Magyar Hírlap elleni támadásokhoz hasonló módszerekkel igyekeznek elterelni a figyelmet a Gyurcsány-kormány romboló politikájáról, arról, hogy a gazdasági válságot ismét a dolgozók rovására, a multinacionális tőke kedvében járva igyekeznek kezelni. Negyedszer, akadályozzák magának a cigányság problémáinak megoldását, hiszen, ha valamiről nem beszélünk, azt nem is tudjuk megoldani.

NINCS BALOLDALI SZÖVETSÉG

A Magyarországi Munkáspárt 2006 lépten-nyomon baloldali szövetségről beszél, ami azonban nem más, mint az MSZP-vel szemben egyes kérdésekben kritikus, de alapvető ügyekben támogató szervezetek közössége. A kommunista Munkáspárt mindig is a baloldali összefogás híve volt, de mindig is ellenezte az MSZP-t kiszolgáló szervezet létrehozását. A 2006-os párt törekvései arra, hogy szövetségesekre tegyen szert, úgy tűnik, zátonyra futnak. Nagy hűhóval harangozták be, hogy az idei európai parlamenti választásokon közös listát indítanak a Kapolyi-féle MSZDP-vel, a Centrum Párttal és a Zöld Demokraták Szövetségével. Kiderült azonban, hogy az MSZDP és a Centrum Párt nem akar indulni, így választási szövetség sincs.

MI HARCOLUNK A TŐKE ELLEN, ŐK NEM

A Munkáspárt a mai munkásmozgalom legnagyobb veszélyének a revizionizmust, az opportunizmust tartja, vagyis azt a törekvést, hogy szavakban harcolunk a tőke ellen, sőt nagyon kemények vagyunk, de a valóságban támogatjuk a kapitalizmust. A 2006-os párt látványosan akciózik a vörös csillagért, fellép az antiszemitizmus, a cigányüldözés ellen, csak éppenséggel a lényeget felejtik el: a vörös csillagot a tőkés rendszer tiltotta be, az antiszemitizmust, a cigányellenességet a mai magyar kapitalizmus szüli. Ennek gyakorlati kivitelezője 2002 óta pedig a multinacionális tőke, és a magyar nagytőke kormánya, a szocliberális politikai elit. A Munkáspárt és a 2006-os párt között itt van az alapvető különbség: mi harcolunk a tőke ellen, ők meg nem.

Az álbaloldal celebjei: Vajnai Attila, Wirth Ádám, Morva Tamás