AZ IDEIGLENES
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

Húsz évvel ezelőtt, 1989. március 8-án, az Országgyűlés elnökévé választja a leköszönő Stadinger István helyett Szűrös Mátyást, a kormányzó MSZMP Központi Bizottságának akkori titkárát. Ez a lépés lehetővé teszi, hogy néhány hónappal később Szűrös ideiglenes köztársasági elnök legyen, kikiáltsa a Népköztársaság helyébe lépő Köztársaságot, és ezzel a tőkés ellenforradalom egyik fontos és emblematikus szereplőjévé váljon.

KÁDÁR KEDVENCE

Szűrös ekkoriban 56 éves, ereje teljében van. Püspökladányból, paraszti családból származik. Az MSZMP KB Külügyi Osztályára 1965 szeptemberében kerül. A legendás Erdélyi Károly nyomdokain haladva ő a szovjet referens. Kádár, aki nehezen enged magához közel bárkit is, hamar megszereti. Szűrös előtt fantasztikus karrier lehetősége nyílik meg. 1974-ben – Kádár János szavaival élve – „nagykorúsítják”, és 41 évesen a Külügyi Osztály helyettes vezetője lesz. Egy évre rá berlini, majd 1978-82 között moszkvai magyar nagykövet. A legmagasabb diplomáciai poszt, amit el lehet érni.
  Kádár számít rá, mint a párt egyik vezetőjére is. 1982-től ő vezeti a Külügyi Osztályt, majd a KB titkára lesz. Kádár kedveli. Az új generáció megbízható képviselőjét látja benne. Lehetővé teszi, hogy moszkvai nagykövetként Szűrös újítson. A moszkvai nagykövetség felhagy a hivatalos pártlap, a Pravda másolásával, és a valóságos helyzetet jelenti a magyar vezetésnek a brezsnyevi időszak agóniájáról. A nagykövetség nyit a moszkvai ellenzéki értelmiség felé. Szűrös felkeresi a tagköztársaságokat, sőt Kárpátalja magyarlakta területét, amire korábban nem volt példa. Határozottan kiáll a magyar nemzeti érdekek mellett. Újítás, de a szocializmus keretein belül.
  A KB-titkárrá előléptetett Szűrős azonban vált. A szovjet ügyek iránti – Kádár által is üdvözölt – kritikus magatartása apránként szovjetellenességgé válik. A nemzeti érdekek képviseletének jogos és tisztességes igényéből kinő a nacionalizmusa. Az ellenzék iránti rugalmasság a polgári ellenzékkel való nyílt kapcsolatkereséshez vezet. Jurij Andropov, a szovjet párt vezetője 1983-ban szóvá teszi Szűrös egy szovjetellenes megnyilvánulását, de Kádár megvédi. Mellé áll akkor is, amikor kisebbik fia – akkori szóval élve – disszidál, és a francia idegenlégióban köt ki.

GRÓSZ ELLEN

Kádárt felmentik az 1988. májusi pártértekezleten. Szűrös a kritikus, a magyar érdekeket védő, a kádári múlttal leszámolni akaró politikusként lép fel a pártértekezleten. „A létező szocializmus történelmileg kialakult modelljének tartalékai kiapadóban vannak” – mondja. „Az elméleti alapokat is mélyen újragondolva gyökeresen meg kell újulni.” Markánsan fellép a határon túli magyarok ügyéért. Tesz egy kritikai megjegyzést Kádár címére: „tökéletesíteni kell a kollektív vezetés módszereit”. Ez egyúttal üzenet az új főtitkárnak, Grósznak is, hogy nem fogadja el egy Kádárhoz hasonló tekintély kialakulását, hanem többszereplős vezetést akar. A konfliktus magjai el vannak vetve.
  Szűrös nem képez önálló hatalmi központot, a nemzeti-revizionista szárny, Pozsgay Imre és Németh Miklós mellé áll. A külügyi vonal ismerőjeként sok mindenben segíti őket. Szűrös gyakorlatilag mindenben Grósz ellenfele. 1988 augusztusában például elkerülhető lenne Grósz aradi fiaskója, ha a külügyi vezetés mellé áll. De nem ezt teszi. Pozsgay és Szűrös beleviszik Grószt az aradi találkozóba, éppen azért, hogy idehaza lejárassák.
  Szűrös a KB 1989. márciusi ülésén sürgeti a „belső megújulást”, és az „addig sikeres külpolitika megújítását” is. Ez lényegében fokozatos szakítást jelent a KGST-vel, és „rugalmas alkalmazkodást a nyugat-európai integrációhoz”. Felveti azt is, hogy többpártrendszerű viszonyok között többszereplős külpolitika is lehetséges, ami lényegében lemondás az MSZMP és a szocialista állam külpolitikai monopóliumáról. Szűrös jó pozícióban van, hiszen az ellenzék sem kér ennél lényegesebben többet. Ezért mondhatja: a külpolitika terén van „társadalmi egyetértés”.

A PARLAMENTI ELNÖK

Grósz nem bocsátja meg Szűrös fellépését. 1989. áprilisában titokban megszerzi Gorbacsov támogatását, és megteszi azt, amit sem Rákosi, sem Kádár nem tudott megtenni: ellátogat Kárpátaljára és találkozik az ottani magyarsággal. A látogatás komoly, de nem végzetes csapás a magyar vezetés nacionalista elemeire. Pozsgayt, Némethet nem tudja elmozdítani, a kisebb ellenállás irányába megy. Leváltani Szűröst sem tudja, de eléri, hogy parlamenti elnökké válasszák. Ezzel együtt elveszíti irányító szerepét a külpolitikában. A győzelem azonban részleges és időleges. 1989 márciusára a párt külügyi vonalának jelentősége ugyanis csökken. A külpolitika jelentős részét a Horn Gyula-féle külügyminisztérium szerzi meg. Szűrös a parlamenti elnöki tisztségben jelentős eszközt lát egy új, immáron belpolitikai karrier felé. Elmegy a KISZ kongresszusára, az orosházai május elsejei felvonulásra, és minden létező belpolitikai fórumra. Nagy Imre újratemetésén Németh Miklós mellett az első sorban áll.
  A pártvezetés sorsdöntő, 1989. június 23-24-i ülésén Szűrös nem támogatja Grósz utolsó kísérletét a pártvezetésen belüli kompromisszum kialakítására. Egyértelműen a Nyers-Pozsgay-Németh vonal mellé áll, s felveti: Grósz Károly mondjon le! A KB-tagjai közül mellette csak Nagy Imre, a KISZ KB titkára és Horváth István belügyminiszter mer előállni ilyen javaslattal. A többség nem támogatja Grósz leváltását.

POLITIKAI CIKKCAKKOK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN

Szűrös jó megjelenésű, karizmatikus személy, nem véletlen, hogy Püspökladányban egészen 1998-ig megtartja egyéni képviselőségét. Hamarosan rá kell azonban jönnie, hogy az MSZP-ben megváltoznak a viszonyok. A nacionalista-revizionista szárny, amely segítette az MSZMP szétverését, a rendszerváltás keresztülvitelét, háttérbe szorul a liberális szárnnyal szemben. Nyers Rezsőt ugyan menesztik, de a vezetésben túlsúlyban vannak a liberálisok. Az új elnök, Horn Gyula – bár maga nem liberális – az MSZP-SZDSZ kiegyezés, a multinacionális tőkével való kiegyezés vonalát testesíti meg. Szűrös szembe kerül az új vezetéssel. A parlamenti munkája során gyakran saját pártja álláspontja ellen szavaz.
  2002-ben kilép az MSZP-ből. Politikai koncepciójához, a nemzeti értékeket védő szociáldemokrácia koncepciójához keres pártot, de csak egy politikai ügyeskedőt talál, Schmuck Andor személyében. Az Új Baloldal ötlete nem rossz, de mindenkit zavar. A 2002-es választásokon nem érnek el eredményt. 2003-ben a „történelmi” SZDP nyeri meg, amelynek sürgősen szüksége van emblematikus személyiségre. Szűrös két évig elnökösödik, de megunja, majd távozik.
  Az elmúlt években határozottan ostorozza az MSZP liberális politikáját. „Amikor létrehoztuk a Szocialista Pártot 1989 októberében, akkor is azt akartuk, hogy szociáldemokrata típusú párt legyen. Nem lett az belőle, hanem hivatalos politikája szerint neoliberális” – mondotta egy interjúban. „Meg kell változtatni Magyarországon a helyzetet. Ezt csak úgy lehet, ha a nemzeti oldal felerősödik Magyarországon. Ma Magyarországon, szereti valaki, vagy nem szereti, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség képviseli a legnagyobb erőt a nemzeti oldalon. Lehetne az MDF is, de nem így alakult a történelem. Ezt kell támogatni.” – hirdeti a 2006-os választások előtt, Pozsgay Imrével együtt.