A párt XIV. kongresszusán Marosán György így kezdte megnyitóját: “Nem vagyok nehéz helyzetben, mert nem úgy kell kezdenem, hogy Hölgyeim és Uraim!, hanem úgy, hogy Elvtársak!”
     A sors kegyeibe fogadott, és megajándékozott azzal, hogy a Munkáspárt 20. születésnapján szólhassak és köszönthessem, üdvözölhessem - az előző két kongresszuson, Önöktől kapott megtisztelő megbízatásomból adódóan - a megjelenteket, és természetesen azokat is, akik távol vannak.
     Köszöntöm tehát Kedves Mindnyájukat a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság nevében és kívánok minden jót, erőt és egészséget a ránk váró nem kis feladatok végrehajtásához.
     Sokakkal együtt valamikor, sok-sok évtizeddel ezelőtt (képletesen szólva) felvettünk egy kabátot, melynek viselői az idők folyamán némi változáson mentek ugyan keresztül, de a kabátot sohasem vetettük le, vigyáztunk rá, és most is az van rajtunk, és bizakodással viseljük a jövőben is, mert nem cseréltük le.
     Ide kívánkozik A Szabadság eheti címoldalán olvasható jelszó: VOLTUNK! VAGYUNK! LESZÜNK!
     Hogyan kezdtük 20 évvel ezelőtt? Emlékezzenek, emlékezzetek! Semmink sem volt, illetve a becsületünkön, elvhűségünkön kívül semmink sem maradt az általunk létrehozott pártvagyonból. A pártvagyon döntő többsége olyanokhoz került, akik „jó időben voltak, jó helyen!” Szóval az árulókhoz!
     Majdnem elfelejtettem! Azért valami mégis maradt nekünk is! Ez Marx: A Tőke című műve.
     Mindenki tanult a Tőkéből, az értéktöbblet elméletről, a (c+v)+m-ről.
     Én, mára, csupán a játékosság kedvéért lefordítottam egy sajátos értelmezéssel a politika, a mozgalom nyelvére ezt a marxi tételt.
     Vegyük sorra: a C=állandó (constans) tőkerésszel, ami a marxizmus 21. századi összességét jelenti.
     V=változó (variabilis) tőkerésszel a korok változását, az emberi tényezőket, a kommunista mozgalom mozgását és a C+V együttes mozgása értéket hozott létre, az m-et, az értéktöbbletet, egyszerűen a hasznot, egy emberibb társadalmat, amiért mi jelenleg is harcolunk. Így jön ki az én értelmezésemben - természetesen nem átírva Marxot - a klasszikus marxi képlet: (c+v)+m.
     Mi azt akarjuk, hogy a dolgozó embernek már most is jobb élete legyen. Tudjuk, hogy kapitalizmus van, abból is a rabló fajta, a lehető legrosszabb, a legocsmányabb változat. Tudjuk, hogy a kapitalizmus nem jóléti intézmény, mert a pénz, a média, a hatalom a tőkések kezében van.
     20 év óta saját bőrünkön érezzük, hogy a mindenkori hatalom mindent elkövet, hogy anyagilag-pénzügyileg megsemmisítsen bennünket. Tehát nem voltunk és nem vagyunk könnyű helyzetben.
     Érezzük és tudjuk, hogy minden tekintetben új helyzet van, nem csak politikai, hanem gazdasági vonatkozásban is, mert létünk a tét, és a rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre volt - van szükség.
     Nem ünneprontásként mondom, de nem hallgathatom el, hogy a párt szilárd pénzügyi jelenét és jövőjét kell megteremtenünk, szinte minden nap, napról-napra, mellőzve az esetlegességeket és kimondani: köszönet mindazoknak, akik rendszeresen anyagilag támogatják a pártot, de azt is, hogy a párt minden áron történő eltartásához hallatlan fegyelem kell. És ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb anyagi áldozatokat kell vállalnunk. Rendszeres, folyamatos - és nem esetleges – pénzügyi támogatásra van szükség. Tudom, nem könnyű feladat, de az életbemaradáshoz nincs más lehetőség!
     Ünnepi összejövetelünkön szeretném jelenteni, hogy a pénzmozgást, gazdálkodást a teljes átláthatóság, a szigorú okmány- és bizonylati fegyelem és a mindenre kiterjedő szakszerűség jellemezte és jellemzi, amely elsősorban Karacs Lajosné, gazdálkodásért felelős alelnök érdeme. Köszönet ezért Magdikának!
     Egy baj van csak! Kevés a pénz, mint annak az idős asszonynak, aki mögött álltam a gyógyszertárban, és aki válogatott a receptek között, hogy melyiket váltsa ki, melyikre jut pénze.
     Az Országos Elnökség ülésein a politikai döntések mellett rendszeresek a pénzügyi értékelések, döntések, elszámolások. Hosszú évek óta a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökeként az országos elnökségi üléseken mindig jelen vagyok, és részt veszek a munkában: sokat dolgozunk azon, hogy jó döntéseket hozzunk: mire jut, mire nem. Kívánom, hogy a jövőben még többre jusson!

FARKAS FERENC