|
IGAZI SZAKSZERVEZETI HARC GÖRÖGORSZÁGBAN
|
A görög dolgozó nem petícióval, dumával reagált arra, hogy vele fizettessék meg a tőke válságát. Görögországban sztrájk sztrájkot követ, elfoglalták a pénzügyminisztériumot, az állami nyomdát is. A szakszervezeti mozgalom persze itt sem egységes, a harcos kommunista PAME-val nem közösködik a „demokrata” szervezet. A szocialista kormány közben mindenkit üt, a tüntetések során könnygázt lőttek arra a Manolisz Glezoszra is, aki 1941-ben leszakította a náci német zászlót az Akropoliszról.
 Az Összgörög Szakszervezetek Frontjának (PAME) mintegy 300 tagja elfoglalta múlt csütörtökön az athéni pénzügyminisztérium épületét, tiltakozásul a görög kormány egy nappal korábban bejelentett gazdasági szigorító intézkedései ellen.
A tüntetők egy napig nem engedték be az épületbe a munkába igyekvő minisztériumi dolgozókat, a bejárat fölé pedig hatalmas transzparenst feszítettek ki, amelyen az intézkedések megvalósítása elleni felkelésre buzdítanak. Mindenhol ott voltak a PAME piros-kék színei, a fehér alapon vörös zászlót és rajta kékkel a szakszervezet nevét mutató emblémák.
A PAME a Görög Kommunista Párttal közösen harcoló szervezet.
Az Európai Bizottság nyomása és a piaci helyzet diktálta kényszer miatt a görög szocialista kormány 4,8 milliárd euró értékű – a hazai össztermék 2 százalékának megfelelő – költségvetési szigorításról döntött. A kényszerintézkedések következtében emelik az általános forgalmi adó mértékét, és csökkentik a munkabéreket. Csütörtök este az athéni utcákon a rendőrség könnygázzal és gumilövedékekkel igyekezett szétoszlatni a megszorítások ellen tüntetőket, páran meg is sérültek, miután több mint 7 ezren tüntettek a parlament épülete előtt is.
A kormány közszférát érintő megszorító intézkedései elleni tiltakozásul több tucat belügyminisztériumi alkalmazott pénteken rövid időre elfoglalta az állami nyomdát, hogy megakadályozza a törvényt nyilvánosságra hozó közlöny kinyomtatását.
Összecsapások robbantak ki a parlament előtt is, miután két férfi kávét és vizet locsolt a több ezres tömeg előtt beszélő Jannisz Panagopuloszra, a legerősebb szakszervezet, a GSEE vezetőjére, majd egy harmadik férfi megütötte őt. A feldühödött tömeg erre nekirontott a parlamentet védő rendőröknek, akik könnygázzal válaszoltak. Ekkor került a maró anyag a görög nemzeti hős, a volt parlamenti képviselő, a 88 éves Manolisz Glezosz arcába.
 Glezosz összeesett, nem kapott levegőt, ezért kórházba vitték, de nem sérült meg különösebben. A férfi 1941. májusában lett nemzeti hős, amikor az ellenállás jelképeként letépte a horogkeresztes zászlót az Akropoliszról.
A szakszervezetek március 11-ére újabb általános sztrájkot hirdettek.
Ne higgyük persze, hogy a görög szakszervezeti mozgalom egységes. Az említett parlament előtti tüntetésnél a kommunista PAME tízezernyi tüntetőitől külön vonult fel az állami szektor dolgozóit tömörítő GSEE és a magángazdaságban munkálkodókat tömörítő ADEDY.
|
A németek a szigeteket akarják
Kréta szigetén 1941 májusában német ejtőernyősök jelentek meg. Hitler elit alakulatai majd 5000 ember élete árán foglalták el az angoloktól a szigetet, a görög ellenállókkal azonban a háború végéig sem bírtak. Berlin most újra a görög szigetekre vetett szemet. „Csődveszélyben mindent pénzzé kell tenni, és a görög állam tulajdonában vannak vállalatok, épületek és szigetek is, amelyek értékesítésével enyhíteni lehetne az adósságválságon” – mondta a Bild című lapnak Josef Schlarmann, a konzervatív CDU vállalkozói tagozatának vezetője. Georgiosz Papandreu görög kormányfő pénteken Berlinben tárgyalt Angela Merkel kancellárral a német „segítségről”, a görög bankok eladásáról meg is állapodtak. De ennyi nem elég. „A kancellárnak keménynek kell maradnia” – nyilatkozta Frank Schaeffler, a liberális FDP pénzügyi szakértője, aki a privatizációban látja a kilábalás útját. „Radikálisan csökkenteni kell a vállalatokban birtokolt állami tulajdon arányát, és hozzá kell látni az ingatlanprivatizációhoz, így például a szigetek magánosításához.”
|
|
AKI LESZAKÍTOTTA A NÁCI ZÁSZLÓT
 Manolisz Glezosz 1922. szeptember 9-én született Naxos szigetén, 1935-ben költözött Athénbe családjával. Gimnazista éveiben egy gyógyszertárban dolgozott, 1940-ben nyert felvételt az athéni közgazdasági egyetemre.
1939-ben, még gimnazistaként részt vett egy antifasiszta ifjúsági szervezet létrehozásában a Dodekanészosz-szigetcsoport olasz megszállása és Ioannis Metaxas diktatúrája ellen. Görögország náci megszállása alatt a görög Vöröskeresztnél szolgált Athénban, miközben aktívan részt vett az ellenállásban.
1941. május 30-án bajtársával, Apostolos Santassal felmásztak az Akropoliszra, és letépték a horogkeresztes német zászlót.
Nevük innentől nem csak Görögországban, hanem a német fasizmus ellen harcoló összes országban szimbólummá vált.
A németek halálra ítélték, de csak 1942-ben tudták letartóztatni. Mégsem tudták azonosítani, a kínzások ellenére sem vallott. Bő egy év múlva szabadon engedték, hogy aztán először a megszálló olasz, majd a kollaboráns görög nácik börtönében kössön ki. Innen szökött meg 1944 végén.
 A németektől való szabadulás Görögországban nem jelentett felszabadulást, a megszálló brit csapatok és az amerikai tanácsadók nyíltan beavatkoztak az ország életébe. A kirobbant polgárháború a dolgozó Görögország és az elnyomók polgárháborújává vált. A kommunistákkal együtt küzdő Glezoszt 1948-ban immár a jobboldali athéni kormány ítélte halálra. A kivégzés a nemzetközi felháborodás hatására elmaradt, büntetését élegyfogytiglanra csökkentette a „demokratikus Görögország”. 1954-ben kénytelenek voltak szabadon engedni, de négy év múlva, immár “kémkedés” vádjával tartóztatták le. Csak ’61-ben szabadult, hogy a jobboldali katonai puccs után újra rács mögé űzzék.
Glezosz összesen 11 évet és 4 hónapot töltött börtönben, ennek zömét az akasztófa árnyékában. A Szovjetunió 1968-as csehszlovákiai beavatkozását elítéli, ekkor eltávolodik a Görög Kommunista Párttól is. A görög szocialisták ezt parlamenti mandátummal díjazzák. Nem érti meg a kelet-európai „rendszerváltásokat” sem. Így az ezredfordulóra már látványosan szakít a szocialistákkal, őket a baloldal árulóinak nevezi. A múlt héten részt vett a szakszervezetek tiltakozó megmozdulásain.
A rendőrség a 88 éves embert, Görögország nemzeti hősét könnygázzal lőtte szembe.
|
|
