|
|
Mi
a
bal
szemünkkel
nézünk
a
világra.
Így
sok
mindent
észreveszünk,
amit
csak
a
jobb
szemünkkel
nem
látnánk.
Másként
is
látjuk
a
világot,
mondjuk
úgy,
balszemmel.
Ezután
minden
számunkban
elmondjuk,
miként
is
látjuk
az
éppen
esedékes
eseményeket
a
saját
politikai
értékítéletünk
alapján,
balszemmel.
|
BÖRTÖNBE A HOLOCAUST-TAGADÓKKAL! (?)
A magyar kormány minap keresztülizzadta a parlamenten a holocaust tagadását büntető törvényt. Az ellenzék tartózkodott, a köztársasági elnök meg aláírta. Egyikük sem kockáztatta meg, hogy leantiszemitázzák őket. Ha ellenkeznek, bizony meg is kapták volna, elsőként az amerikaiaktól. Az amerikaiak évek óta nyomják, hogy a magyar politikai elit lépjen fel az antiszemitizmus ellen. Na nem a zsidóellenesség gyökerei ellen, nem, az nehéz és nem látványos. Elég csak a külső megnyilvánulásai ellen tenni, abba nem szakadnak bele, és mutatós is. Választások előtt meg pláne. A holocaust tagadása az amerikaiak szemében főbenjáró bűn. Ez rendben is van, de tessék találgatni, hogy melyik országban nincs olyan törvény, amely alapján, mondjuk, három évre le lehetne csukni valakit, aki tagadja a nyilvánvalót! Okos! Talált! Az Egyesült Államokban nincs „holocaust tagadó” törvény. Nincs, és kész! Amerika a külvilágtól számonkéri az ilyen törvény létét, de odahaza előbbre tartja a szólásszabadság alapvető polgári elvét. A világban egyébként hirtelenjében összevissza 16 olyan országot tudnék felsorolni, ahol van valami ilyesmi törvény. A többiben nincs. Hát igen! Iszonyú is lehet élni olyan országokban, mint Nagy-Britannia, Olaszország, Finnország, Dánia, Görögország, Svédország, nem is beszélve olyan apró országokról, mint Japán, Kína vagy Brazília. Hogy vannak meg ezek antiholocaust-törvény nélkül? Szóval, az említett törvény léte vagy nemléte nem a demokrácia mércéje. Nem az antiszemitizmus elleni harc fokmérője. Ha valamit mér a törvény, akkor ez az adott kormány szolgalelkűsége, sőt talpnyalása. Egyes belső körök irányába, és persze a Nagy Testvér irányába. Nem tudom, hogy Mesterházy maga találta-e ki, hogy a választási kampányban septiben keresztülverjenek egy törvényt, vagy súgták neki. Nem tudom, de voltaképpen mindegy. Mesterházy és az egész szocliberális társaság tett egy óriási szívességet a Jobbiknak. Most még többen fognak rájuk szavazni, tegyük hozzá, az MSZP hülyeségéből. Itt még nincs vége! Az MSZP egyúttal megágyazott a következő parlament szélsőséges erőinek, akik majd azt büntetik, aki tagadni meri, hogy a szocializmus nem más, mint népirtások, gulágok, munkatáborok összessége. Most már tetszik érteni a kérdőjelt?
A JOBBIK KAPITALIZMUST AKAR
 A Jobbik vezérei hiszik, de legalábbis vallják, hogy 1989-90-ben nem volt rendszerváltás, vagy nem teljes. De sebaj, majd jön a Jobbik, és majd befejezik a rendszerváltást! Jól hangzik, egy a baja: nem igaz! Szerintem ezt a Jobbik vezérei is pontosan tudják. Ha nem, akkor üzenem nekik: ha még mindig szocializmus lenne, ha nem lett volna tőkés rendszerváltás, a Jobbikot már régen betiltották volna, sőt meg sem születhetett volna. Ennyi. A kapitalista rendőrség Vona Gábort beviszi, aztán lazán szabadon engedi. Hát, akkoriban nem így történt volna. Na, de kinek is szól ez a „nem volt rendszerváltás” szöveg? Rövidtávon a szocialistáknak, akiket a Jobbik a múlt rendszer túlélőinek tekint. Le velük! Na, és kik voltak a szocik útitársai? A választ a kedves olvasó is tudja: Budapest és az ország tolvajai – az SZDSZ széplelkűnek maszkírozott liberálisai. A Jobbik tétele kicsit hosszabb távon pofont ad a Fidesznek, mondván, hogy ők sem vitték végig a rendszerváltást, beletörődtek, de majd a Jobbik, az igen! De az igazi lényeg most jön. Hosszú távon, stratégiai értelemben a Jobbik tétele azok ellen irányul, akik tudják, hogy most igenis kapitalizmus van, s azt is tudják, érzik, hogy a magyar dolgozók problémáit nem lehet a kapitalizmusban megoldani. Ehhez forradalom, szocializmus kell. Rendszerváltás kell, de nem tőkés rendszerváltás, hanem szocialista. Ezt nevezik forradalomnak. A Jobbik hazugságával azt igyekszik elfeledtetni a kizsákmányolt magyar munkással, dolgozóval, hogy 1989-90-ben a néptől elvették a hatalmat, a munkástól a gyárat, szétverték a szocializmust és a legdurvább, leggyarmatibb kapitalizmust valósították meg. A Jobbik így igyekszik maga mellé állítani a munkást, az elégedetlen kispolgárt. A Jobbik kamatoztatja azt, hogy az emberek radikális változást akarnak. A Jobbik változást hirdet a tömegek érdekében, de változatlanságot fog teremteni a nagytőke érdekében. A nagytőke pedig örül ennek, megtűri a Jobbik szélsőséges kilengéseit. A nagytőke tudja: ha nem lenne a Jobbik, most a kommunisták vihetnék harcba a dolgozókat, valahogyan úgy, ahogy most Athén és más görög városok utcáin történik. Ha nem lenne Jobbik, most a Munkáspárt tartana nagy erőkkel a parlamentbe.
THÜRMER GYULA
|
