Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a  jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

IZRAELI GYAKORLAT

   Nem értem a Magyar Nemzetet! Miért van azon kiakadva, hogy két izraeli katonai repülő gyakorlatozott a Ferihegyi repülőtér felett? Először is, kérdem én, hol gyakorlatozzanak? Izrael durván ötször kisebb, mint Magyarország, ott mire felszáll egy gép, már szállhat is le. Ha tovább megy, az már nem Izrael. Az még nem lenne baj, de arrafelé lelőnék. Pesten nem lövik le. Másodszor is, szó sincs kémkedésről, mindez csakis a műszaki haladást szolgálja. Ezek az izraeli repcsik több száz kilométeres távolságból képesek lehallgatni minden elektromágneses sugárzást, legyen az mobiltelefon, wifi, rádió- vagy radarjel. Ne háborogjunk, hanem tanuljunk tőlük! Képzeld el, ha akkor jöttek volna, amikor Gyurcsány az őszödi beszédet mondta, nem kellett volna a szociknak bíbelődni a lehallgatással, az izraeliek megcsinálták volna szívességből. Harmadszor, megmondta a HM-es szóvivő, meg a külügyes is, hogy minden OK, mert az izraelieknek volt papírjuk. Lenne azért itt mit tenni. Ha az izraelieknek bérletük van a magyar légtérbe, leváltanám azt, aki kiadta. Ha nincs, és csak úgy jöttek, az izraeli nagykövet máris csomagolhatna.

ORSZÁGÉRTÉKELŐ

   A heti politikai folklór legbájosabb eseménye Gyurcsány Ferenc országértékelője volt. Nem beszéd, nem előadás, országértékelő, így lazán. Nem tudom, észrevették-e, hogy nálunk egyedül ő teszi kezét a szívére, amikor játsszák a Himnuszt. Úgy, ahogyan az amerikaiak. Istenem, Amerika bejön neki. Én azt se bánom, hogy most országértékelőre volt kedve. Legyen! De azért egyszer valaki megmondhatná neki, hogy ez itt nem Amerika. Az amerikai elnök évenkénti országértékelője lehet, hogy jó ötlet. A tengeren túl. Ehhez persze kell egy amerikai elnök, akinek tekintélye van, és persze kell egy akkora ország is, mint az Egyesült Államok, amelynek helyzete nem csak egy szűk kört érdekel, hanem, mondjuk, a világot. Nálunk is lehet országértékelőket szervezni, de ezek nagyjából úgy viszonyulnak az eredetihez, mint a falusi autószerelő által gyártott dísztárcsa a gyári márkáshoz. Könnyebb és leesik az első nagyobb hepehupán. Igaz, nem is kár érte! A mindenkori miniszterelnök nálunk ugyanis nem a nemzet egységének jelképe, hanem egy személy, akit már megválasztásának pillanatában megtagad az ország fele, majd valamivel később még egy negyede. A világ televíziós állomásai sem fizetnek drága pénzeket közvetítésükért, mert a barátok, rokonok és üzletfelek csapatát leszámítva itthon sem érdekel senkit, nemhogy külföldön. De jó, legyen nálunk is! Mi sem vagyunk rosszabbak, mint az amerikaiak! Na de, hogy Gyurcsány is országot értékeljen? Ebben, ne tessék letagadni, már van egy jó adag ízlésficam. Mindegy, megcsinálták. Együtt volt minden, ami egy klasszikus szocliberális showhoz kell. Az MSZP elkötelezett nyugdíjas harcosai, akiknek fát lehet vágni a hátukon, s vágnak is, mégis kitartanak a párt mellett mindhalálig. Ott voltak a rendszerváltás utáni nagy szimbiózis, az MSZP-SZDSZ-szövetség egykori vezérei, Mécs Imre, Bauer Tamás, Vitányi Iván, Juhász Ferenc, Gál J. Zoltán. Ja, és persze, ott volt maga Gyur­csány. Szerencsére most nem táncolt, mint pár éve, amikor Hugh Grantot utánozta Az igazából szerelemből. Most csak beszélt. És milyen jókat, milyen meghatókat! „Magyarország ma jobban él, mint 2001-ben.” Hát nem szép? Biztos igaz is, legalábbis az, hogy Gyurcsány jobban él. A többi nem érdekes. De a legremekebb a Fideszt leleplező mondata: „ez a politika és az a kormány a hazugság mocskában születik”. Ez igazán jól hangzik Gyurcsány szájából, aki egy kedves puccsal 2004-ben kibuktatta Medgyessyt, majd 2006-ban lazán félrevezette az országot, sőt ezt őszödi, azóta már kanonizált beszédében el is ismert.

NEM SZAVAZUNK AZ MSZP-RE!

Feltartóztathatatlanul közeledik április 11-e. Az MSZP most nagyágyúját, Lendvai Ildikót vetette be annak kimondására, hogy aki demokrata, aki a Jobbik erősödését meg akarja akadályozni, az az MSZP-re szavaz. A Jobbik ugyanis a lényeges normák tagadásával „legyilkolná”, míg a Fidesz a többpártrendszer szűkítésével „kiherélné” a demokráciát. Ez már önmagában sem semmi, de most tessék figyelni! „A szocialisták ezért minden olyan demokratikus oldalon tartózkodó választó szavazatára számítanak, aki biztosra akar menni a rendszerváltáskor kialakult demokratikus szerkezet megvédésében.” Néhány megjegyzés. Ad egy: a mostani „demokratikus rendszer” rossz, szinte eleve kizár egy sor politikai erőt a parlamentből, például a Munkáspártot is. Ad kettő: a szélsőjobboldal ellen küzdeni kell, de erre a mostani választás nem a legjobb eszköz. Tetszettek volna megakadályozni, hogy a Jobbik pénzhez jusson, ne tetszettek volna lovat adni alájuk! A Munkáspárt demokratikus erő, de üzenjük Lendvai úrasszonynak: ránk ne számítson! A Munkáspárt a saját jelöltjeire és listáira fog szavazni. Ahol nincs jelölt, nincs lista, ott nem megyünk el szavazni. Nemet mondunk a tőkés pártokra.

THÜRMER GYULA