Szeretem tiszteletben tartani az embereket. Talán ez neveltetés kérdése is, hogy fajra, nemre, vallásra, bolygóközi hovatartozásra nézve mélyen hidegen hagy, ki honnan jön.
   Mert nem a származás minősíti az embert, hanem az, ahogyan él, ahogyan gondolkozik, ahogyan cselekszik.
   A Jobbik konkrétan így definiálja magát: „A Jobbik Magyarországért Mozgalom értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt.
   Pártunk keresztény, értékelvű mozgalom, vagyis minden szavához, tettéhez, működése minden eleméhez az isteni törvényekbe és az egyetemes emberi értékekbe vetett hit szolgál forrásul. Konzervatívként hisszük, hogy az emberi élet veleszületett méltósággal bír, és hogy minden tevékenység értelme és célja – így a politikáé is – ennek a méltóságnak a megőrzése és továbbadása.”
   Hagyjuk, hogy az ilyen típusú bizonykodásokról hányszor derült már ki, hogy álszent, hazug maszlag az egész. Szent inkvizíció? Atomfegyver Irakban? Egyre megy.
   Csak a vérengzés vitathatatlan.
   Na de, vissza az értékelvű, nemzeti-keresztény Jobbikhoz.
   Egy baj van: az elmúlt napokban, hetekben elfelejtették definiálni, mi is az érték, mi is fér bele a keresztényi létbe.
   Vagy mégis? A megjelent hírek alapján igencsak kétesek azok az értékek, s igen sok minden belefér…
   Kezdjük az elején, úgyis fejétől bűzlik a hal.
   Morvai Krisztina isteni törvényeinek nagyra becsülése azzal kezdődött, hogy nyíltan elhatárolódott volt férjétől, Baló Györgytől. Felebarátainak tiszteletében addig jutott, hogy az Európai Parlamentben még a mikrofonját is lekapcsolták, hogy ne tudjon más képviselők beszédébe belekotyogni. Egyetemes törvénytisztelete keretében pedig mentelmi jogára hivatkozva kívánta a 7000 forintos kerékbilincs bírságát visszautasítani, holott tilosban parkolt, olyan helyen, ahová be sem hajthatott volna.
   Szegény Vona Gáborról azt rebesgetik, szintén nem a házastársi hűség megtestesítője. Nem tudom, ki és milyen módszerekkel jutott hozzá a levelezéséhez, de hát akkor is – nem zörög a haraszt…
   S ezután jönnek csak a pikáns kis részletek, az emberi élet és a politika méltóságának tükrében.
   Király András mélyen vallásos, egyházi iskolákat végzett Jobbik-szóvivő hipp-hopp lemondott posztjáról, amikor napfényre kerültek transzvesztitákkal ölelkezős fotói, s a törvénytiszteletet sem emlegette már, amikor a marihuána-fogyasztós képei publicitást kaptak. Az a videó, amelyen Görögország egyik közterületén ordenáré módon üvöltözik, már csak hab volt a tortán.
   Király András ment.
   De nem ment a szintén mélyen vallásos Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetének vezetője, aki pártja minősítése szerint „művelt és kulturált ifjúságért dolgozó” politikusnak készül.
   Készül, mert maradhatott, pártja szerint belefér politikai karrierjébe az a néhány fénykép, ahol mattrészegen, pénisznagyobbítóval pózol.
   (Ne felejtsük az idézeteket: „Pártunk keresztény, értékelvű mozgalom.” „Az emberi élet veleszületett méltósággal bír, és hogy minden tevékenység értelme és célja – így a politikáé is – ennek a méltóságnak a megőrzése és továbbadása.”)
   De ne aggódjunk, van lejjebb is.
   Müller Nikolett a Jobbik betiltott szervezetének, a Magyar Gárdának tagja. Olyannyira, hogy meg is bírságolták „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése” miatt – Gárda-rendezvény, nem volt bejelentve, a gonosz rendőr meg intézkedett…
   Mégsem ez kérdőjelezi meg az említett hölgy keresztényi értékeit. A bizonyos műfajokban tájékozottabb urak bizonyára hallottak már Niki Millerről, aki felebaráti szeretetét egészen sajátos módon mutatja ki: felnőtt filmek szereplője. Vagy ne kerteljünk? A gárdista lány pornószínésznő.
   Nincs kommentárom.
   Nem kívánok ítélkezni, mindenki úgy éli az életét, ahogyan akarja.
   De igenis elítélem mindazokat, akik kétségbeesett, kilátástalan helyzetben élő embereket megtévesztenek, s a szebb jövő ígéretével egyszerűen átvernek.
   Mert átverés az egész, „működése minden elemében”, láthatjuk a fentiekből.
   Nem lesz itt magyar mezőgazdaság, ipar vagy kereskedelem, nem lesz itt multit rendszabályozó erő, határon túli kisebbségért aggódó politikus, hazai törvényt betartató közeg.
   Itt csak – ma még – hangosan acsarkodó képviselő-jelöltek vannak, akik parlamenti széket, mentelmi jogot, csinos fizetést akarnak. S ha megkapják?
   A kontempláció jegyében sokkal csendesebbek lesznek.

CSEH KATALIN