Szerény meglátásom szerint a Fidesz egy megújulásra képtelen, kiöregedett párt. Elég csak ránézni Viktorra: megöregedett. Már nem „Viktor”, most már egy ugyanolyan ráncosodó alak, mint az összes többi, és képtelen papír nélkül elmondani pár értelmes gondolatot.
   Valamit mintha elveszített volna. Talán épp azt veszítette el ő is és az egész párt, ami az erejét adta: fiatalos lendületét.
   Természetesen erről most, közel kétharmados támogatottság mellett nem hajlandó senki sem tudomást venni, de attól még így van. A Fidesz egy többszörösen bukott párt: nem az MSZP nyerte meg az előző két választást, hanem a Fidesz bukta el, elsősorban végtelen ostobasága és szemellenzős arroganciája miatt. Ha most nyer, az sem a Fidesz megérdemelt győzelme lesz, hanem az MSZP jól megérdemelt veresége. És legkevésbé sem új kezdet lesz tiszta lappal, új lendülettel, hanem egy mezei térfélcsere.
   A Fidesz nem képes választ adni a most 30 körüli fiatalok végtelenül kilátástalan helyzetére. Hogyan is lenne képes? A Fidesz megtestesíti mindazt, ami miatt kilátástalan ma egy fiatal élete.
   A rendszerváltás idején, az akkor huszon- és harmincévesek hihetetlenül, soha meg nem ismétlődő módon olyan szerencsés helyzetbe kerültek, hogy pillanatok alatt fel tudták építeni karrierjüket, életüket. Ők a mostani negyvenesek, ötvenesek; az ország irányítói, ők vannak mindenhol vezető pozícióban. A szocializmusban megszerzett tudással pillanatok alatt befutottak, és sikerükhöz minden segítséget megkaptak minden szinten, hiszen hiány volt belőlük. Külföldi ösztöndíjak, képzések, minden elképzelhető támogatás. Orbán is ugye így tanult Oxfordban.
   Ezek az emberek még 20 évig ott lesznek kimozdíthatatlanul a kis bársonyszékeikben, és nem is értik, hogy egy most 25-30 éves pályakezdő micsoda végtelen reménytelenséggel, kilátástalansággal néz szembe. Ezek az emberek túl gyorsan csináltak túl nagy karriert, többségüknek valójában fogalma sincs a szakmájáról, és energiája nagy részét ennek palástolására fordítja érdemi munka helyett. Elfogultak, torz értékrendjük van, és mindent kettős mércével ítélnek meg. Önzők, erkölcstelenek, elvtelenek, korruptak, a siker az egyetlen életcéljuk, melynek náluk a pénz a mértékegysége. Mi más, és végső soron nekik is köszönhetjük, hogy itt tart ma az ország: mély morális válságban, minden tekintetben a béka feneke alatt.
   Nepotisták, karrieristák, és vagy csinálják az intézményesített szabadrablást, vagy eltűrik, annak reményében, hogy hamarosan nekik is jut. Ők és a politikai „elit” tagjai azok, akik hamis rokkantkártyával parkolnak 30 milliós fekete terepjáróikkal, akiknek természetes, hogy a boldogulás útja kiskapukon és zavaros vizeken át vezet. Nem szakmai tudásuk adja el őket, hanem kapcsolataik.
   Azt képzelik, hogy nemcsak joguk, de kötelességük mindent elvenni és semmit sem adni, hiszen a “siker” számukra minden aljasságra instant felmentéssel szolgál. Tökmindegy, hogy melyik oldalra szavaznak, vagy melyik oldalon ülnek a patkóban. Mindegy, milyen színű a gyümölcs, ha rohadt és bűzlik.
   Ez a társaság sem engem képvisel. Nem, nem fogok csak azért a Fideszre szavazni, mert haragszom az MSZP-re, amiért ide juttatta az országot. Meglátásom szerint ez az összes parlamenti párt közös felelőssége.
   Ugyanolyan hitvány gazemberek ülnek mindkét oldalon, és nem hiszem, hogy azzal bármin is lehetne változtatni, hogy helyet cserélnek.
   Morálisan elfogadhatatlan számomra, hogy bárkit érdemtelenül hatalomhoz segítsek akárcsak egyetlen szavazattal is. Majd ha bizonyítanak.
   De ezek az emberek mit bizonyítottak számomra eddig? Csak annyit látok, hogy egy olyan országot építettek ide, amelyben nem találom a helyem, ahonnan menekülnöm kell, ha tisztességes emberhez méltó életet szeretnék élni.
   Hogy ilyen a világ? Nem.
   A világ pontosan olyan, amilyenné tesszük.

KISS ISTVÁN

Nem tévedés. József Attila itt van közöttünk most is, 2010. április 11-én sápadtan, ős patkányok mindennapi fröcsögései között. József Áron fia nem szavaz erre a rendszerre.
„Le a kapitalizmussal!” – üvölti szabad farkasként, és nem erősíti a rendszer létét.
Ő kommunista, közöttünk él, nem költözött fel a mindennapi mocskolódások honlapjaira. József Attilát idézni semmi! Őt élni kell, nemcsak átélni.
„A költő őbenne annyira megvetette a világ ál-valóságát, hogy az az eredendően költői szemlélet végül érzékszerveit is meghódította” – írja Illyés Gyula, a pályatárs.
És a mi érzékszerveinket is meghódította. A miénk lett teljes egészében. Él.
    „Ördögöt halsz meg!”

Volt József Attila év, de nekünk minden esztendőnk az övé, a harminckettő és a százöt is.
    „Ne hadd, hogy szomorú legyek
    Mert európai vagyok
    Szabad medvék komája én
    Szabadságtalan sorvadok.”
Ki írta? József Attila, te, én, mi.
Együtt suttogjuk, ordítjuk a hétköznapi zsenialitás szavait. És a föld visszadübörög.
Nem én kiáltok? A haza üdvözli hűséges fiát? Fenét!
Hadd legyek hűséges fiad? Nem értek egyet a költővel. „Józsefattilás” makacssággal NEM! A haza messze van... Talán nincs is. A proletártól nemcsak a házát, a hazáját is elvették.

1905. április 11-én született a Ferencvárosban, a Gát utca 3. szám alatt, aztán folyton költöztek azzal az átkozott ládával. Abba minden belefért.
Az egész proletársors szent magántulajdona. Hecckampány a jelenlegi rendszer ellen.
József Attila viszi a vörös zászlót, hóna alatt a burzsujbőrbe kötött Marx. Miért ne?
Ne legyetek anyámasszony szűzies katonái, mai vörösök!
József Attilát szavalni bankárok, burzsujok, mindenkori tőkés kormányok fülibe – lázítás. Csak ők ne szavalják a mi fülünkbe, mert az halottgyalázás, és tűrhetetlen!
Azt el nem viselheti egyetlen albérletben élő, állástalan, lakástalan, proletár, kommunista. Hé, hatalmasok! A szátokra ne merjétek venni verseit!
Hogy kisajátítjuk? Igen, teljes egészében!
József Attila nem mindenkié! Soha. Ne mondják, hogy mindenkié!
Ez a sláger ma, hogy itt minden nagy költő mindenkié. Hát nem! Emellett is kitartok.
Csak nekünk van jogunk vitatkozni vele. A burzsujok kidobhatják, ahogy életében is tették.
    “Mintha szívemből folyt volna tova,
    Zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”
    Zavaros. Sok a hordalék benne...

FOGARASI ZSUZSANNA