|
 Magyarország felszabadításáért a szovjet nép jelentős áldozatot vállalt.
A szovjet csapatok 1766 harckocsit, 4127 löveget és aknavetőt, valamint 293 repülőgépet veszítettek. A magyarországi harcokban a Vörös Hadsereg embervesztesége 320 ezer fő volt. Közülük 80 ezren magyar földben nyugszanak.
A fasiszták ellen, a szovjet csapatok oldalán 6-6,5 ezer magyar harcolt. Ugyanakkor ebben az időben a magyar fegyveres erők teljes létszáma 1,1 millió fő volt.
Magyarország 830-950 ezer embert veszített el a második világháborúban. Ebből a Magyar Királyi Honvédség vesztesége 340-360 ezer katona, akik közül 120-160 ezer halt meg tényleges harcokban.
A légitámadások és a földi harcok következtében 45 ezer polgári személy vesztette életét. Hadifogolytáborokban mintegy 103 ezer katona és polgári személy halt meg.
A magyarországi zsidóság veszteségeit nem lehet pontosan megállapítani. A becslések szerint mintegy 550-570 ezer zsidó vált koncentrációs táborok, a vérengzések és a kényszermunka áldozatává.
|
Félremagyarázások – hazugságok
„A közhiedelemmel ellentétben április 4-én még nem értek véget a II. világháború harcai sem a trianoni, sem a történelmi Magyarország területén, és nem volt szó semmilyen felszabadulásról” – írja gúnyosan a szocialista vezetésű Szeged internetes lapja. Viszont ezen a napon, csak 1949-ben alakult a NATO. Na, ja, az egészen más!
„A Magyar Honvédség múltja és jelene” című könyv szerzői és a mai hadtörténészek zöme új fogalmakat vezetnek be. Ami eddig Magyarország felszabadítása volt, az mostanság „Hadműveletek Magyarország területének megtartásáért” címmel illetendő. Budapest felszabadításából mára „Budapest feladása” lett. Eljöhet a pillanat, amikor a budapesti német és magyar erők közös parancsnokát, Pfeffer von Wildenbruch SS-Obergruppenführert magas kitüntetésben részesítik hősiességéért.
„A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint következetes antikommunista párt, követeli a Szabadság téri szovjet obeliszk azonnali elbontását, a történelmi országzászló helyreállítását, illetve április 4-e gyásznappá való nyilvánítását” – nyilatkozta a Jobbik vezetése az elmúlt években. Az idén teljes csend, se tiltakozás, se botránykeltés. Semmi. Hm? Csak nem ígértek valamit az oroszoknak? Kovács Béla a Jobbik Külügyi Kabinetjének elnöke rögtön cáfolta: Vona Gábor nem találkozott semmilyen orosz politikussal. Hm?
|
 Április 4-e, a felszabadulás napja ünnep a Munkáspárt számára, és amíg élünk, az is marad – mondták sokan a Munkáspárt múlt heti felszabadulási ünnepségén, a budapesti Szabadság téren. A részvevőknek nem kellett elmagyarázni, hogy mit jelentett 1945. április 4-e, mint ahogyan azt sem, hogy mit adott a szocializmus négy évtizede. Tudták, hiszen részesei voltak. Kajli Béla budapesti elnök köszöntője után Fogarasi Zsuzsanna idézte fel a felszabadulást Várnai Zseni egyik versével. Kerezsi László, az Elnökség tagja beszédében kegyelettel adózott az elesett szovjet hősöknek. Szólt az elvesztett, megbuktatott szocializmus értékeiről, és arról, hogy sokan csak most döbbennek rá, mi is a kapitalizmus. Az emlékezés virágait a párt más vezetőivel együtt Thürmer Gyula elnök helyezte el.
A Munkáspárt képviselői, köztük Gilicze Attila és Kajli Béla részt vettek a MEASZ ez évi koszorúzási ünnepségén is. Jó, hogy a felszabadulás napját mások is ünnepnek tartják. Bárcsak többen lennének! A MEASZ idei ünnepségén beszédet mondott Kleanthis Kleanthous, a WFTU Európai Irodája vezetője is, aki örömét fejezte ki, hogy találkozhat magyar kommunistákkal is.
|
