Aláírásgyűjtés indul az unióban, így Magyarországon is, a szabad vasárnapért. A döntés Brüsszelben született, több európai ország kereskedelmi szakszervezete kezdeményezésére. Összesen egymillió aláírást akarnak összegyűjteni azért, hogy legyen egységes európai szabályozás.  
   Azt szeretnék elérni, hogy csak a nyári turistaszezonban, és például az adventi vasárnapokon lehessenek nyitva a bevásárlóközpontok és a szupermarketek. Ha összegyűlik az egymillió aláírás, és az unió elfogadja, hogy a vasárnap szabadnap legyen, csak a trafikok és a benzinkutak maradhatnak nyitva.
   Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetője azt mondja, az unió több országában van szabályozás, de általános uniós törvény nincs. Ezért a Brüsszelben megrendezett első Európai Szabad Vasárnap Konferencia résztvevői megegyeztek abban, összegyűjtenek egymillió aláírást, hogy a vasárnapi munkavégzést európai jogszabály szorítsa korlátok közé.
   Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva “rendkívül liberális” a vasárnapi munka szabályozása, és még ezt sem tartják be a munkáltatók. Ennek köszönhetően az Európai Unió országai közül nálunk dolgoznak a legtöbben a hét utolsó napján. A rendszeres pihenőnapi munka megközelítőleg félmillió embert érint, míg alkalmanként csaknem egymillióan kénytelenek vasárnap is dolgozni. 
   A magyar alkotmány amúgy szavatolja a szabadidőhöz való jogot is…

Felfüggesztették a munkát a győri Pannon Szárnyas dolgozói, mert a cég tartozik a bérük egy részével – számolt be a nyugathír internetes portál. A vállalat vezetői ezt követően úgy döntöttek, hogy két hétre leállítják a termelést. A baromfiüzemben jelenleg közel 250 ember dolgozik, napi 8 órában. Többször is előfordult már, hogy a munkások nem kaptak fizetést, van olyan dolgozó, aki mivel az albérletét nem tudta fizetni, másfél hónapja a vállalati öltözőben tölti az éjszakákat.
   – Nehezen tudunk megélni, ez a pénz semmi. Nehéz...
   – És még ezt sem kapják meg?
   – Nem – mondja a könnyeivel küszköd­ve az egyik munkás.
   A győri Pannon Szárnyas dolgozói és családjaik kétségbeesve várják, mi lesz a nagy múltú baromfiüzem sorsa. A vállalat 3 évvel ezelőtt került először komoly bajba, akkor felszámolási eljárás indult a cég ellen. Két éve az új tulajdonossal sikerült felállni a padlóról, és tavaly úgy is tűnt, hogy a gyár talpon tud maradni a hazai élelmiszerpiacon. A vállalat aztán idén februárban indított csődeljárást maga ellen.
   „Uram, értse meg, 600 forintom nincs, hogy a beteg gyerekemnek kiváltsam a gyógyszert. Lepörgött róla” – így Lencse Ferencné.
   A cégnél rendszeressé vált, hogy késve fizettek a dolgozóknak, akik a bruttó 85 ezer forintos bérüket is részletekben kapták meg. Az üzemben 13 éve dolgozó Lencse Ferencné volt az első, aki tiltakozást szervezett a munkások körében.
   „Mindenkinek ki kell jönni az üzemből, le kell állni, mert ez nem mehet tovább, hogy ennyit dolgozunk, pénz nélkül. A mai világban ezt nem lehet megcsinálni. Holott, az asszonyok mondják, hogy így meg úgy, hogy napról napra nem tudnak megélni. És semmibe vettek bennünket! Minden nap megaláztak, tolvajnak bélyegeztek bennünket!” – mondta a munkásasszony. Marika szerint volt olyan kollégája, aki beköltözött a gyár negyedik emeleti férfi öltözőjébe, mert fizetés híján nem tudta fenntartani a bérelt lakását. A cég vezetése a munkásokkal nem, csak a Vasas Szakszervezet győri alelnökével állt szóba. Az érdekképviseleti vezető szerint a Pannon Szárnyasnak olyan magas tartozásai vannak, hogy nincs esély az üzem megtartására. A „harcos szakszervezeti vezető”, Molnár Ákos a következőket volt képes elmondani::
   „A személyes véleményem szerint sajnos a felszámolás a leginkább elképzelhető dolog, ami történni fog. Ilyen esetben felszámolóbiztost rendelnek a céghez, és ugye a bérgarancia-alapból reméljük azt, hogy a dolgozók hozzájutnak a fizetésük egy részéhez.”
   A győri baromfiüzem 70 évig piacvezető volt a csirketermékek magyarországi piacán.