Szeged – Míg televíziót ugyanannyiért vehetünk ma is, mint a rendszerváltáskor, csak jóval korszerûbbet, addig a földgázért 30-szor többet kell fizetni. Vannak cikkek, amelyek árát összehasonlíthatjuk a 20 évvel ezelõttivel, és vannak, amelyekét nem érdemes.
Aki úgy gondolta 20 évvel ezelõtt, hogy a heverõ értékálló befektetés lesz, az rosszul kalkulált – derül ki táblázatunkból. Hiszen ma is majdnem ugyanannyiért, vagy még olcsóbban vehetünk egy újat, mint 1990-ben, a rendszerváltáskor, körülbelül 10 ezer forintért. Igaz: a békebeli heverõ még ma is bírja a strapát, míg a mostani, 9900 forintos az eldobható kategóriába tartozik.
Az országos bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint 1990-ben 13 ezer 446 forint volt, ma 200 ezer 241, a nettónk akkor 10 ezer 108, ma 131 ezer 573 forint (Csongrád megyében 2010 elsõ 2 hónapjában a bruttó kereset 171 ezer, a nettó mintegy 117 ezer forint – kisebb, mint az országos átlag).
Ezek szerint bruttóban körülbelül a 15-szörösét keressük a 20 évvel ezelõtti jövedelmünknek – nettóban csak 13-szoros a szorzó. Az árak a KSH-tól kapott információk szerint 20 év alatt a 10-szeresükre emelkedtek – persze nem egyformán. Az is kérdés, mire elég a pénz. Az 1990-es jövedelmünkbõl vehettünk majdnem 2500 tojást, a mai nettónkból pedig közel 4000-et is kaphatnánk. Jobban élnénk?
Ha a fizetésünket a benzin árában mérjük, kiderül: a rendszerváltás évében mintegy 300 litert tankolhattunk a pénzünkbõl, ma közel 400 litert vehetünk, nem sokkal többet. Elmegy a jókedvünk, amikor az energiaárakra vetünk egy pillantást. Az 1990-es és mostani gáz- és áramárak között például kerekítve 30-szoros a különbség.
Külön kategóriába tartoznak a szórakoztató-elektronikai cikkek: míg 1990-ben 4 havi fizetésbõl lehetett egy színes televíziót vásárolni, ma az egynegyedébõl. A 20 évvel ezelõtti luxuscikk, az Orion Jácint napjainkra muzeális darab lett a háztartásokban. Akkori áráért, 40 ezerért most síkképernyõs tévét vehetünk az olcsóbb kategóriájúak közül. Kérdés, könnyebb-e a mai viszonyok között összespórolni nettó 40 ezer forintot, mint akkoriban.
Még egy érdekesség: 1990-ben nem volt 95-ös oktánszámú benzin, mára pedig eltûnt a 92-es. Az akkori 92-es benzin literjéért különben 35,30 forintot, a 98-asért 37,30 forintot fizettünk.
Módszertan. 960 termék árait gyûjtik havonta a KSH területi munkatársai az ország településein az üzletekben, szolgáltatóhelyeken, piacokon. Követelmény, hogy az árindex az adott havi valóságos kínálatot tükrözze, ezért a felírás napján – ami a hónap 1. és 20. napja közé esik – ténylegesen kapható áruk árait jegyzik fel. Az is cél, hogy az index kifejezze a tényleges keresletet is, ezért a leginkább keresett áru árát viszik be számítógépbe. Ugyanakkor fontos követelmény az összehasonlíthatóság, tehát az állandóság, folyamatosság is: lehetõség szerint folyamatosan ugyanannak a terméknek az árát írják fel, amelyikkel a folyamatot elkezdték – tudtuk meg a KSH központi igazgatóságán a téma szakértõjétõl, Demecs Lászlónétól.
MEGHÍVÓ
A magyarországi szervezett dolgozók 120 éve ünnepelték először május elsejét a munka ünnepeként. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége ebből az alkalomból szeretettel meghívja 2010. április 30. (péntek) 13.30 órára, a budapesti városligeti emlékkőnél (Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor sarka) tartandó MEGEMLÉKEZÉSÉRE.
KÉRJÜK, HOZZON MAGÁVAL EGY SZÁL VIRÁGOT!
|
|