|
TILTAKOZÁS A TANÁROK ELBOCSÁTÁSA ELLEN
|
 Tanári elbocsátások ellen tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a PDSZ, ugyanis úgy tudja, a főváros oktatási bizottsága 86 tanári álláshely megszüntetését javasolja még idén a közgyűlésnek. Az intézkedés 22 intézményt érintene, a szakképzési szerkezet átalakítása és a csökkenő diáklétszám miatt. A szakszervezet szerint megalapozatlan az intézménybezárási csomag, szerintük a jelenlegi tervezettel tanári feladatok maradnának ellátatlanul. A PDSZ szerint a tervezet hatására olyan területeken nem teljesülnének a személyi feltételek, mint az iskolai agresszió és konfliktusok, vagy az integráció. Ezeket azonban a pedagógusi végzettséggel rendelkezők tudnák leginkább ellátni. Nehezményezik továbbá, hogy központi, pályázati forrásból fizetnék ki az elbocsátottak végkielégítését, így ezeket az álláshelyeket öt évig nem állíthatnák vissza. A szakszervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy 2007-ben 20 szakképző intézményt szüntettek meg a fővárosban, a lépés pedig ezer pedagógus elbocsátása mellett 19 ezer diákot érintett. Hiába költött az önkormányzat korábban 800 millió forintot az intézményekre, most azok üresek, miközben a “racionalizálás” jelszavával végrehajtott intézkedések nyomán jelenleg túlzsúfolt tantermekben tanulnak a diákok.
|
Kétszáz papírgyári munkás vár a fizetésére
A 2008 decemberében leállított lábatlani Piszkei Papír egykori négyszáz dolgozójának fele még mindig nem kapta meg összes járandóságát, nekik 200 millió forinttal tartozik a felszámolás alatt álló vállalat. Az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. felszámolóbiztosa szerint eddig 493 millió forintot fizettek ki a dolgozóknak, ebből 428 millió forint az állami bérgarancia alapból érkezett, de az igénybe vehető keret kimerült, és a továbbiakban csak a gyár vagyonának értékesítéséből lehet a dolgozók követeléseit rendezni. A görög Zeritis-csoport érdekeltségébe tartozó papírgyárban 2008 végén csőd közeli állapot alakult ki, a közműveket kikapcsolták, később a dolgozók sem januári, sem februári bérüket nem kapták meg a görög tulajdonostól.
|
|
Elmarasztalták a Postát
 Az első fokon eljáró bíróság ítélete szerint jogszerűtlenül járt el a Magyar Posta Zrt. két veszprémi dolgozójával szemben, akiknek január 7-én megszüntette munkaviszonyát. A peres eljárás előzménye, hogy a Kézbesítők Szakszervezete tavaly december 22-én és 23-án munkabeszüntetést tartott, azt követelve, hogy a cég minden dolgozója részesüljön a Magyar Posta eladott ingatlanjainak árából. Túróczi Tibornak és Katona Lászlónak azután szüntették meg a munkaviszonyát rendkívüli felmondással, hogy a bíróság még januárban jogalap nélkülinek nyilvánította a sztrájkot. A két kézbesítő mellett veszprémi civilek is szimpátiatüntetést tartottak. A munkaügyi bíróság ítélete szerint a Posta eljárása mindkét felperes tekintetében jogszerűtlen volt. A felperesek jogi képviselője, dr. Meskó Tamás elmondta: a szakszervezet szervezte a sztrájkot, a felperesek szakszervezeti tisztségviselőként, tagként vettek abban részt. A jogszabályok pedig tiltják, hogy emiatt bárkit szankció érjen. A Posta egyébiránt megsértette az egyenlő bánásmód elvét, ugyanis a Posta a sztrájk törvénytelenségének kimondása után írásbeli figyelmeztetéssel élt a munkabeszüntetésben résztvevők ellen, vagyis eltúlzott volt a rendkívüli felmondás Túróczi Tibor és Katona László esetében. A Posta jogi képviselője elmondta, még gondolkoznak azon, hogy fellebbeznek-e az ítélet ellen. Április 29-én a szegedi munkaügyi bíróság – a veszprémihez hasonlóan – szintén elmarasztalta a Magyar Posta Zrt-t. A Szegeden jogtalanul elbocsátott nyolc szakszervezeti ügyvivőt a jogerőre emelkedés után 15 napon belül köteles a Posta tovább foglalkoztatni, az elmaradt munkabért visszamenőleg kifizetni.
|
|
