Görögország: Európa népei, keljetek fel!

A kommunista-barát szakszervezet felhívására a görögök tízezrei vonultak utcára a múlt héten a megszorító intézkedések ellen. A Nemzetközi Valutaalappal és a külföldi hitelezőkkel megalkuvó szociáldemokrata kabinet a bérből és fizetésből élőkkel, a nyugdíjasokkal és a diákokkal akarja megfizettetni a válságot. A tüntetőket a kormány provokátorokkal akarja lejáratni, hazai és külföldi elvbarátaikkal pedig “rózsaszínűvé” festik a tiltakozókat, valóságos osztályharc helyett elvont demokratikus jogokról regélnek. A Munkáspárt szolidáris a görög munkásokkal és teljes mértékben támogatja a Görög Kommunista Párt harcát.

„Európa népei, keljetek fel!” – ezt a feliratot olvashatták az athéniak kedd reggel, ha az Akropoliszra néztek. A Görög Kommunista Párt körülbelül száz szimpatizánsa hajnalban lefűrészelte a lakatokat a fellegvár kapuiról, behatoltak a területre, majd a fenti jelszóval ellátott transzparenseket feszítettek ki a Parthenónhoz közeli falszakaszon, egy görög és egy angol nyelvűt. A tüntetők vörös zászlóval a kezükben álltak Pallasz Athéné temploma mellett. A rendőrség kivonult a helyszínre, de nem avatkozott be. A demonstrálók a turistákat nem akadályozták semmiben. „Ez egy Európa népeinek szóló üzenet. Az embereknek ugyanolyan gondjaik vannak mindenütt. Szervezett tüntetésekkel tehetünk a saját sorsunkért, hogy ne az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) irányítsa életünket” – mondta az egyik kommunista aktivista újságíróknak.

A látványos akció mintegy bevezetőjéül szolgált az országos sztrájknak. A szociáldemokrata kormány megszorító intézkedései ellen tiltakozva szerdán egész Görögországban leállt az élet. Szünetelt a légi forgalom, nem üzemeltek a kikötők, az iskolákban nem volt oktatás, a kórházakban csak a rendkívüli esetekhez szükséges személyzet tartott ügyeletet. A görög városokban tízezrek vonultak utcára. A Görög Kommunista Párthoz közel álló szakszervezet, az Összgörög Harci Front (Pame) 68 városban tüntetett. A Pame-hoz csatlakozott a kis- és középvállalkozók érdekvédelmi szövetsége és a harcos baloldali diákszövetség is. A közös harc egyesítette az „alul lévő” görögöket, ahogy a Pame egyik vezetője kifejtette: „A megszorítások a jelenlegi helyzet fenntartását, a bankárok, nagyvállalkozók és külföldi hitelezők érdekeit szolgálják! Azonban mi nem engedünk! Harcolunk napról napra! Mi, az „alul lévők” vagyunk többségben! Munkásokból, a kis- és kényszervállalkozókból, alkalmazottakból, gazdákból és diákokból mindig több lesz, mint tőkés elnyomóból! Össze kell fognunk és harcolnunk!”

A tüntetőket az európai szakszervezetek is biztosították támogatásukról. „Mindannyian görög állampolgárok vagyunk” – mondta a tömeg előtt Andrée Thomas, a francia CGT szakszervezet titkára.

GYILKOS PROVOKÁTOROK

A több tízezres tömeghez Athénban persze provokátorok is csapódtak. Pame zászlókkal felfegyverkezve a parlament felgyújtására szólítottak fel, köveket dobáltak, mindent megtettek a tiltakozók lejáratására – alighanem nem csak a képzelet szüli a párhuzamot a pár évvel ezelőtti budapesti eseményekkel, az égő tévészékházzal. A kommunista aktivisták azonban határozottak voltak a görög parlamentnél, sorfallal kerítették el a provokátorokat, elvették tőlük a szakszervezeti lobogókat. Azonban később nem sikerült megakadályozni, hogy a nagygyűlésről távozóban felgyújtsanak egy bankfiókot. A füstmérgezésben hárman haltak meg – emlékezzünk egy pillanatra a budapesti tévészékháznál a dühöngő tüntetők közé küldött készületlen fiatal rendőrökre, a felgyújtásra ítélt vízágyús kocsira.

Az egyik áldozat egy négy hónapos terhes, 32 éves nő volt. A kormányhű, „baloldali” média azonnal a kommunisták vérengzéseiről, a tüntetők barbarizmusáról kezdett el üvölteni. Georgiosz Papandreu miniszterelnök egyenesen a görög demokráciát fenyegető veszélyről, államrend elleni támadásról beszélt. Másnap aztán kiderült, hogy ki is áll valóban a gaztett mögött. Aleka Papariga, a Görög Kommunista Párt főtitkára a parlamentben jelentette be, hogy a bankfiókot az Arany Hajnal nevű szélsőjobboldali szervezet tagjai gyújtották fel, ők provokáltak a tüntetésen is. Az említett szervezet hasonlóan járt el az 1994-es tüntetések során is, akkor egy egyetemi épület borult lángokba. Érdekes módon a szervezetet sem akkor, sem azóta nem tiltották be, tagjainak garázdálkodását tűrte és tűri a jobboldali és szociáldemokrata kormány is.

A kommunisták és a Pame nem ültek fel a provokációnak, csütörtökön minden korábbinál többen tüntettek Athén belvárosában. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány csak le akarta járatni a tüntetőket, el akarta terelni a figyelmet arról, ami közben a parlamentben történt.

KIHASZNÁLJÁK A VÁLSÁGOT

A szociáldemokrata többségű országgyűlés ugyanis gyorsan elfogadta a megszorító intézkedéseket. Befagyasztották a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, nem lesz 13. és 14. havi juttatás sem. A nyugdíjreform keretében fokozatosan 60 évre emelik a korkedvezményes nyugdíj alsó korhatárát, s 10 év alatt fokozatosan felemelik a jelenleg 65 éves rendes nyugdíjkorhatárt is. A kormányfő bejelentette, hogy „a lakosságra a közeljövőben nagy erőfeszítések, áldozatok várnak, de ez elengedhetetlen az ország megmentéséhez”. Az ország megmentése alatt persze a jelenlegi hatalom, s a mögöttük álló tőkések megmentését kell érteni. Ezt fizettetik meg a bérből és fizetésből élővel, nyugdíjassal és diákkal. Az uniós nyomásra elfogadott megszorító csomag a lassú halál szerződése.

A memorandumot – amelyet a kormány az Európai Bizottsággal és az IMF-fel írt alá – meg lehet próbálni az országot megmentő megállapodásként eladni, de az valójában halálos ítéletet jelent a gazdaság számára. Az unió nagyhatalmai és az IMF 110 milliárd euró hitelt – nem segélyt! – biztosít, hogy segítsen fedezni az ország szükségleteit a következő 24 hónapban. A megváltást azonban a hitelek nem biztosíthatják, annak a reálgazdaságból kell érkeznie. Az IMF technokratáival kialkudott feltételek romboló hatásúak, mivel azokban a pénzgyűjtés logikája kerekedik felül, miközben hiányoznak belőlük a növekedést szolgáló kezdeményezések. A mély recesszió újratermeli majd a problémát. Vállalatok ezrei zárnak majd be, a munkanélküliség még magasabbra ugrik, a hiány pedig csak még nagyobb lesz. Hiszen éppen a növekedés, amely az oxigént jelenti a gazdaság számára, hiányzik az IMF terápiájából.

A HITEL ÁRA

S mi is a nagyvonalúnak reklámozott uniós hitel ára? A megszorítások, a görög állami szektor totális privatizációja, a gazdaság IMF-mintára való átalakítása mellett van még egy érdekes „apróság”.  

Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselő szerint az Athénnak nyújtan­dó pénzügyi támogatásért cserébe a francia elnök nyomást gyakorolt a görög miniszterelnökre az elődje által kötött fegyvereladási szerződések tiszteletben tartása érdekében. „Nicholas Sarkozy azt mondta Papandreunak: jóváhagyjuk a támogatásotokhoz az összeget, de továbbra is fizetnetek kell azokért a fegyvereladási szerződésekért, amelyeket a Karamanlisz-kormánnyal írtunk alá.” Az elmúlt három hónapban több milliárdos fegyvereladások megerősítésére kötelezték Görögországot. Miközben a megszorító csomagról folytak a tárgyalások Athénnal, német tengeralattjárók és francia-német repülőgépek megvásárlására kötelezték az országot. „Azért adunk hitelt Görögországnak, hogy megvegye a fegyvereinket” – állította a kommunista szimpatizánsnak finoman szólva sem nevezhető Cohn-Bendit.

Athén 4,9 milliárd eurós katonai büdzséjével, amely az ország GDP-jének 2,8 százalékát teszi ki, az adófizetők számát tekintve az egyik legjelentősebb fegyvervásárló a világon.