|
|
Mi
a
bal
szemünkkel
nézünk
a
világra.
Így
sok
mindent
észreveszünk,
amit
csak
a
jobb
szemünkkel
nem
látnánk.
Másként
is
látjuk
a
világot,
mondjuk
úgy,
balszemmel.
Ezután
minden
számunkban
elmondjuk,
miként
is
látjuk
az
éppen
esedékes
eseményeket
a
saját
politikai
értékítéletünk
alapján,
balszemmel.
|
TÁMAD A TŐKE
A tőke nem veszi félvállról a dolgokat. A BKV bekeményített. Kollektív szerződés nincs, de cserébe kirúgja azokat a gépkocsivezetőket, akik nem akarnak szemétbe való buszokra felülni. A sofőröket nem csak az dühíti fel, hogy a buszok régiek, hanem igazából az, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére van a BKV-nál pénz, csak éppen nem buszokra költik, hanem szép fizetésekre, végkielégítésekre, tanácsadói díjakra, magyarán, a köz helyett saját zsebre dolgoznak.
A Magyar Posta vezetőinél is az ütötte ki a biztosítékot, hogy a kézbesítők nem egyszerűen fizetésemelést kértek maguknak, hanem százezer forintnyi részesedést a Posta eladott ingatlanjaiból. Álljon meg a menet, mondták a Posta tőkései, és lazán az utcára tették a szervezésben résztvevő 29 postást, szakszervezeti embereket.
A tőke támad, s tessék elhinni, hogy ez csak a kezdet. A dolgozók nagy része meglepődött. Sokan komolyan azt hitték, hogy demokrácia van, ahol szépen sztrájkolgatunk, a tulaj meg felemeli a fizetést. A tulaj nem akarja a fizetést felemelni, mert akkor neki kevesebb marad. A tőkés ma szinte akármit megtehet. Nem csak azért, mert a törvények végül is őt védik és nem a melóst. Másért is. Sztrájkolnak a buszosok, de messze nem minden buszos. A HÉV-dolgozók melléjük állnak, de nem áll melléjük minden BKV-dolgozó. A Posta vezérkara öt perc alatt kiegyezett a legtöbb postás szakszervezettel, csak a kézbesítők tartottak ki. A kézbesítők sztrájkoltak, de messze nem minden kézbesítő, pedig róluk is szó volt. A kézbesítők egyedül maradtak a postások nagy társadalmában, senki nem állt melléjük, pedig a kézbesítők értük is sztrájkoltak. A Liga Szakszervet odaállt a kézbesítők mellé, de példának okáért az MSZOSZ hallgat. Miért? Miért kell a magyar dolgozónak szenvedések árán megtanulnia azt, amit más európai munkások már réges-régen tudnak? Nevezetesen azt, hogy az egyes munkás semmi a tőke elleni harcban, de a munkásosztály már erő. Mikor fogjuk végre felismerni, hogy alapvető érdekeink egybeesnek, legyen szó vasutasról, ápolónőről, rakodó munkásról vagy éppenséggel postásról?
SZERVEZKEDNI! SZERVEZKEDNI! SZERVEZKEDNI!
 Persze, már sokan értik. Íme, egy tanulságos részlet egy levélből. Az írás az Interneten érkezett, ezért elárulhatom a szerző nevét is, mert egyébként is lenyomozható. Nos, Németh Csaba olvasónk ezt írja: „A postánál történtek csak azt mutatják, hogy a becsületesen dolgozó, jogaiért a – semmi esetre sem kényelmes – sztrájk mellett kiálló, vagy azt esetleg szervező munkavállalót már jogi alanynak sem véve megfélemlítik! Milyen pitiáner és visszataszító ez az eljárás, amit a posta managementje végzett!” És most jön egy érdekes kitétel: „Én őszintén megmondom, nem vagyok kommunista, de osztom a véleményüket! Az eset minden demokratikus jogállamban is elítélendő! Kiken állnak bosszút, 29 családon, a dolgozók családtagjain, gyermekein!? Jómagam 14 évet dolgoztam amerikai cégeknél közép-, és felsővezetőként, ebből 7 évet külföldön, Olaszországban. Volt munkahelyemen a szakszervezet harmonikusan működött együtt a managementtel. Németországban ugye a szakszervezet legalább 2 tagot delegál még a cég igazgatósági tanácsába is. Ezzel a lépéssel nem csak a posta managementje járatta le magát, hanem tovább rontotta a magyar munkahelyi morált, és szerintem a felelősen gondolkozó befektetők szemében a magyar munkaerőpiac megítélését is.” Szerzőnk receptet is ad a tennivalókra: „Létre kell hozni egy erősebb, magyar munkavállalói szakszervezetet!” Egyetértünk! Akkor leszünk erősebbek, szervezkedünk, szervezkedünk és harmadszor is, szervezkedünk!
A SZUPERTITKOS BENZINÜGY
Ezen a benzinügyön eltűnődtem egy kicsit. Az MSZP-kormány addig ügyeskedett, amíg az osztrák OMV kapta meg a jogot arra, hogy az állami kocsikat ők lássák el üzemanyaggal. A Fidesz mindjárt támadott is, mondván, mi lesz, ha a magyar titkosszolgálat kocsijainak rendszámát megszerzik az osztrákok. Nyugi, semmi sem lesz! Először is, nincs olyan sok belőle. Mármint a kocsikból, titkosszolgálatból egy kicsit sok van. Másodszor, az amerikaiak már nyilván tudják a rendszámokat, akkor már nem oszt, nem szoroz, hogy sógorék is megtudják.
Más a baj. A közbeszerzési törvényről tudjuk már egy ideje, hogy úgy, ahogy van, a korrupció melegágya, de mégsem akarnak rajta változtatni. Talán éppen ezért nem! Nos, én minden magyar állami intézményt arra köteleznék, hogy magyar cégek magyar termékeit használják. Ne tegyünk szívességet a külföldieknek, hogy önként és dalolva lemondunk a saját piacainkról. A titkosszolgálatok közül egyet-kettőt bezárnék, a többit pedig eldugnám. Ugyanis titkos akkor lesz egy szolgálat, ha titkos. Ellenfeleink előtt, barátaink előtt is. Előttük pláne!
THÜRMER GYULA
|
