Cikkek
 

AKTUÁLIS

Egy vas- és egy alumíniumipari cég, valamint szállítócégek államosítását jelentette be a venezuelai elnök az ország bányászati körzetében. A cégek között van a Matesi, amely a luxemburgi székhelyű acélgyártó, a Tenaris SA venezuelai leánycége. Hugo Chávez elnök televízió-nyilatkozatában elmondta: a kormány átveszi a Matesit, mert tulajdonosaival nem sikerült baráti és méltányos módon rendezni az átvételt. A vállalatnál azóta megbénult a termelés, hogy tavaly a venezuelai kormány bejelentette: államosítani akarja a céget. Az elnök bejelentése szerint a venezuelai kézben levő Orinoco Iron vasipari vállalkozást és a Norpro de Venezuela alumíniumgyártót – az amerikai Norpro leányvállalatát – is felvásárolja az állam. Ezen felül néhány szállítócéget is, amelyek nyersanyagot szállítanak a Caracastól délkeletre fekvő területeken. Hugo Chávez – részben államosítások révén – évek óta szocialista állami ipari komplexum kiépítésén fáradozik. Az államosítás kulcsterületei az olaj-, az energetikai- és a bankszektor, valamint a kohászat és a telekommunikáció. Sőt, pár hete az egyik legnagyobb venezuelai magáncéget, a sörkészítéssel és élelmiszer-feldolgozással foglalkozó Empresas Solar vállalatot fenyegette meg Chávez, mondván, ha a vállalat nem követi a központilag előírt árakat és minőséget, akkor az államnak kell átvennie az irányítást.

Figyelemreméltó, ahogy a „21. század szocializmusát” építő Chávez megtalálta a közös hangot a fiatalokkal is. Szülővárosa, Barinas magánegyetemének államosítását, illetve ingyenessé tételét például egy népszerű internetes közösségi portálon, a Twitteren jelentette be. „Figyelem Barinas, mindenki javára éppen most fogadtam el a Santa Ines egyetem államosítási tervét. Mostantól grátisz!”

Venezuela mellett Bolíviában is a modern gazdaságpolitika hatékony eszköze az államosítás. Május elsején például újabb energetikai cégeket államosítottak a dél-amerikai országban. Egy francia, egy brit és egy hazai elektromos áramot termelő vállalat került a köz tulajdonába. A brit Rurelec és a francia GDF Suez egy-egy leányvállalata jutott az államosítás sorsára, amivel Evo Morales 2006-ban kezdődött reprivatizációs programjának eredményeképpen az ország áramtermelésének 80 százaléka immár állami kézben van. Roberto Pedro, a nemzeti áramszolgáltató feje kijelentette, hogy itt sem állnak meg. A cél a szektor teljes államosítása. Morales még 2006-ban államosította a bolíviai gazdaság szénhidrogén-ágazatát, 2008-ban pedig a telefontársaságokat, és mindkét lépés bejelentését a mostanihoz hasonlóan május 1-jére időzítette.

Működik az orosz kapitalizmus:
szétverték a bányászok tüntetését

Az oroszországi Mezsdurecsenszkben május 9-e a gyász napja volt, a bányarobbanás 66 bányász életét oltotta ki. A tragédia megrázta az egész országot, mindenki a felelősök kutatásába kezdett. A bányászok múlt csütörtökön gyűltek össze, hogy elmagyarázzák a lakosságnak, mi is történt valójában, mik a tragédia valós okai.

Hiszen a Raszpadszkaja bánya papíron ugyan Oroszország talán legkorszerűbben felszerelt ilyen létesítménye, de mivel a bányászok szerény teljesítménybért és nem – mint Nyugaton mindenütt – órabért kapnak, az igazgatóság igen gyakran figyelmen kívül hagyja a biztonsági berendezések jelzéseit, sőt, kikapcsoltatja a műszereket.

Oroszországban 36-szor nagyobb a bányászok „halandósága”, mint az Egyesült Államokban, százmillió tonna szén felhozatala átlagban 110 ember életébe kerül.

A bányászok találkozni akartak a kemerovói körzet kommunista képviselőjével, Nyina Osztanyinával. A politikust azonban a rendőrség mondvacsinált okokkal feltartóztatta, egy autóbalesetet provokálva nem engedte be a városba.

Másnap a bányászok lezárták a vasúti síneket. A rendőrség különleges alakulatai erre támadásba lendültek, tucatnyian sérültek meg, 28 bányászt pedig őrizetbe vettek.

Aman Tulejev, a Kemerovói terület kormányzója tévébeszédben provokátoroknak nevezte a munkásokat. A kormányzó egyébként korábban kommunista színekben politizált, ám a kormányzói pozíció meggyőzte, hogy a Kremlnek és nem a kisembereknek, választóinak kell megfelelnie.

Az orosz rendőrattak ellen a világ több mint negyven kommunista és munkáspártja tiltakozott, köztük a Magyar Kommunista Munkáspárt is.

 

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztõbizottság. Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61.; Telefon: 334-1509; Telefax: 313-5423;
A Szabadság e-mail címe: info@aszabadsag.hu; internetcím: www.aszabadsag.hu
Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató; ISSN 0865-5146

A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu