|
Népszavazás a nyugdíjkorhatárért
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) népszavazást kezdeményez azért, hogy ágazattól és munkakörtől függetlenül 40 év szolgálati idő után minden munkavállaló nyugdíjba mehessen.
A VDSZ szerint egy ilyen változtatás évente több tízezer dolgozót érinthet kedvezően, az érdekképviselet népszavazás iránti kérelme már be is érkezett az Országos Választási Bizottsághoz (OVB-hez).
Ha az OVB zöld utat ad a kezdeményezésnek, akkor a szakszervezet elnöke, Székely Tamás szerint már júniusban meg lehet kezdeni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtését, és már idén szavazni lehetne a kérdésről.
A szakszervezeti szövetség ezenkívül azt is el szeretné érni, hogy - az egyelőre csak 2010. december 31-ig szabályozott - korkedvezményes nyugdíj rendszerét terjesszék ki a több műszakban dolgozókra is. A vegyipari szakszervezet, érvei alátámasztására szakmai tanulmányt is készít, amelynek alapja egy többoldalas kérdőív lesz - ezt a napokban küldték ki mintegy negyvenezer két- és három-műszakos dolgozónak.
Székely Tamás szerint a 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazás, valamint a korkedvezményes rendszerben való elismerés a több műszakban dolgozók helyzetének megoldására is alkalmas lenne.
|
 Pert nyertek az Orosházán kirúgott postások
Orosházán négy sztrájkoló postást rúgtak ki a tavaly év végi munkabeszüntetés miatt januárban. Békés megyében csak ebben a városban alakult meg a Kézbesítők Szakszervezete, huszonegy tagjuk volt. Kilencen sztrájkoltak akkor, közülük négynek mennie kellett, öt dolgozó pedig írásbeli figyelmeztetést kapott.
A rendkívüli felmondással elküldött orosházi postások a munkaügyi bírósághoz fordultak, s első fokon ítélet is született, ami nem jogerős.
A két szakszervezeti tisztségviselőt (Kiss Zoltánt, Szombati Ferencet) a bíróság visszahelyezte állásába. Szabó Sándor ezt nem kérte, így a bíróság megítélte neki elmaradt munkabérét és a felmentési időre járó bért, végkielégítést és tíz havi átlagbért kártérítésként.
Kedden Magyar Posta budapesti székháza előtt tüntetett a Kézbesítők Szakszervezete, a tiltakozást segítették a munkáspárt aktivistái is. Az akcióról következő számunkban részletesen is beszámolunk.
Utcán a diósgyőri kohászok
Értékesíti a felszámoló a diósgyőri kohászat vagyonát, az új tulajdonos, az ÖKO-FERR Kft. azonban csak később, egy befektető bevonásával lát esélyt arra, hogy újra induljon az acélgyártás a másfél éve nem termelő cégnél.
Az ÖKO-FERR Kft. a jelenlegi piaci helyzetet figyelembe véve nem tudta vállalni a foglalkoztatást, így a felszámoló finanszírozás hiányában 2010. május 10-ével megszünteti a 157 dolgozó munkaviszonyát.
A munkásokat eddig a Diósgyőri Foglalkoztatási-társaság (DIFO) Non-profit Kft-n keresztül foglalkoztatták. Az acélmű 2008 decembere óta nem termel, de az akkor még csaknem 900 alkalmazottját „állásidőn” tartotta a tulajdonos DAM 2004 Kft., valóban aktív csupán a termelő berendezések állagmegóvását végző létszám maradt.
Sztrájkolhat a liga
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a LIGA a jövőben is kész sztrájkolni, ha követeléseikről nem kezd velük rövid időn belül tárgyalásokat a kormány – mondta Gaskó István, a LIGA elnöke. Követeléseik két alappillérét továbbra is a MÁV teherszállítási üzletágának eladásából származó bevételből való egyszeri, fejenkénti 250 ezer forintra rúgó dolgozói részesedés, illetve az alapbér tíz százalékát kitevő kiszervezési pótlék jelenti.
Lakat a Vértesi Erőműn
Több száz dolgozó tüntetett a Vértesi Erőmű előtt, miután a keddi rendkívüli közgyűlésen a tulajdonosok döntöttek a társaság végelszámolásának megindításáról. Az erőmű közvetetten háromezer embernek ad munkát. A cég legnagyobb részvényese, a Magyar Villamos Művek a márkushegyi bányát év végével bezárná, az Európai Unió ugyanis csak 2010. december 31-ig engedi a bánya állami támogatását. Az oroszlányi erőmű 2014-ig még ellátná távhővel a várost és a tőle hat kilométerre fekvő Bokod községet.
A szakszervezetek számításai szerint a márkushegyi bánya bezárásával 1300 családfő maradna munka nélkül. Várhatóan a közeljövőben az új Fidesz-kormány lecseréli a villamos művek vezetését, arról azonban szó sincs, hogy újra indítsák a bányát, vagy bármit tegyenek az utcára került munkások foglalkoztatásáért.
A nemrég lezajlott KB-ülésen egyik elvtársnőnk javasolta a párt nevének megváltoztatását. Úgy gondolja, a „kommunista” jelző a jelenlegi nehéz időkben nem eléggé vonzó ahhoz, hogy a rokonszenvező emberek kérjék felvételüket szervezetünkbe.
Ezzel a javaslatával nem tudok egyetérteni.
Természetesen lehetnek olyan helyzetek, amikor ésszerű a párt jellegének „elrejtése” egy, a tömegek által elfogadhatóbb név mögé, anélkül, hogy lemondanánk a párt valódi célkitűzéseiről. A mi viszonylatunkban tíz alkalommal került sor leninista élcsapatunk nevének megváltoztatására.
Mindannyiszor a helyzet parancsára.
1918. november 24: Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), a párt létrejötte
1919. március 21: Magyarországi Szocialista Párt (a Tanácsköztársaság kikiáltása)
1919. június 12-13: Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja (kongresszusi határozat a név „véglegesítésére”).
1919: KMP (a Tanácsköztársaság megdöntése után), a párt újjászervezése
1943. június: Békepárt (népfrontpolitika)
1944. szeptember: Kommunista Párt (a megszállt területeken)
1944. október: Magyar Kommunista Párt, MKP (a felszabadult területeken)
1948. június 12: Magyar Dolgozók Pártja (MDP), a két munkáspárt egyesülése
1956. november: Magyar Szocialista Munkáspárt (az ellenforradalom leverése után)
A rendszerváltást követően, 1993-tól Munkáspárt (megújult párt kell!).
2006: Magyar Kommunista Munkáspárt (legyünk nevünkben is egyértelműbbek!)
A névváltoztatás nem lehet öncélú. Általában a kommunista mozgalom fordulóin indokolt, hogy az új helyzetben jobban tükrözze arculatát, céljait.
Nem gondolom,hogy amikor pártunk átmeneti mélyrepülésben van, fel kellene adnunk ideológiai-politikai pozícióinkat. A „Munkáspárt 2006” semmit sem nyert szembenállásával, rejtelmes nevével, de a Fazekas-féle MSZMP sem.
Nyíltan kell vállalnunk kommunista identitásunkat, programunkat, hogy élesen különbözzünk az antikommunista, polgári szerveződésektől. A másságunk kihangsúlyozása megóv bennünket a demagógok manipulációitól, az ellenséges irányzatokkal történő összemosástól.
A „kommunista” névtől idegenkedő elemeket ne csábítsuk pártunkba!
Hegedűs Sándor
|
 MEGHÍVÓ
XXI. évforduló
2010. július 4.
A Magyar Kommunista Munkáspárt július 4-én, vasárnap 10 órai kezdettel
emlékezik meg a XX. század legnagyobb magyar államférfijának,
Kádár János halálának 21. évfordulójáról.
Kérjük, mindenki egy szál virággal tegye tiszteletét
a Fiumei úti sírkertben!
|
|
Bezárja rétsági üzemét a TDK
2010. februári adatok alapján hazánkban Nógrád megyében növekedett leginkább a munkanélküliek aránya, bár az észak-magyarországi régióban továbbra is Borsodban van a legtöbb munkanélküli. Az ÁFSZ adatai alapján 22 ezer nyilvántartott munkanélküli volt a megyében, de a nem regisztráltakról nem szól a fáma.
Minden egyes munkahely megszűnése tragédia az ott élő emberek számára, s az önkormányzatok terheinek növekedésével is számolni kell.
Május végén, június elején bezárja üzemét a japán TDK, amely elektronikai tápegységek, kondenzátorok, zavarszűrők gyártásával foglalkozott.
Ki gondolta volna ezt akkor, amikor megnyitották az utat a másfélmilliárd forintos zöldberuházás előtt! Arról már kevesebb szó esik, hogy a terület felét a város ingyen bocsátotta a japán multi rendelkezésére, és tíz év, jól érted, tíz év adómentességet is kaptak. Melyik magyar kis- vagy középvállalkozó kap ilyen megnyerő ajándékot? Aztán mindenki csodálkozik, hogy beindulnak különböző ellenszenves társadalmi folyamatok a pártszimpátiákat illetően.
Még a víz-, gáz-, és villanyvezetéket is a város költségén alakították ki, vagyis a beruházás negyedrészét magyar állami alapokból, a mi pénzünkből finanszírozták.
Persze akkor mindenki örült – ma már nincs minek örülni. 1997-ben 370 ember dolgozott a cégnél. 2002-ben 250 dolgozót elbocsátottak. A magyarországi gyártás egy részét Ukrajnába telepítették, a kínai piacra hivatkozva. Mert Magyarországon nincs protekcionista gazdaságpolitika, mint számos országban.
2002 végén aztán megint felvettek 875 főt. Ezt a módszert kiváltképpen kedvelik a multicégek.
Nobuo Kaihara, a TDK Magyarország Kft. alelnöke a következőket mondta: “A TDK európai cégei közül a TDK Elektronika Magyarország Kft. kiemelkedő termelési eredményeket és fejlődést mutatott az elmúlt évek során.” Aztán jöttek a hírek mindenféle veszteségekről. Egyszer iszunk a kupával, aztán spórolunk a gyufával, ahogy mondani szokták.
2006-ban megszüntettek egy üzemet. 2005-ben megszűnt az adómentesség, de állítólag nem volt összefüggés a mentesség lejárta és a megszüntetés között. Ez gyakran van így, összefüggést pedig ne keress, mert csúnya és gonosz vagy. Ilyen a tőkés gazdaság.
Az üzem már halotti indulót énekel: május végén, június elején örökre bezárja kapuit.
Alig dolgozik már ott néhány ember. Elkezdődtek a leszerelési munkálatok.
Fogarasi Zsuzsanna
|
|
