A Szőke nyomában

A meggyilkolt forradalmár és gyilkosa, Gary Prado Salmón

El Rubio, „A Szőke” igazi neve Jézus Suarez Gayole. Tagja volt annak a gerillacsapatnak, amely az argentin születésű marxista forradalmár, Che parancsnoksága alatt harcolt Bolíviában. 1967. április 10-én esett el. Felkutatásának szándékáról a Cubadebate című hivatalos weboldal számolt be Jorge Gonzalez törvényszéki orvost idézve, aki 1997-ben egy tömegsírban rátalált Che maradványaira a bolíviai Vallegrandéban. A gerillavezér hamvait Havannába szállították, majd a forradalmi mauzóleumban helyezték végső nyugalomra Santa Clara városban. „Felvettük a kapcsolatot Evo Morales elnök kormányával, hogy megtaláljuk azt a helyet, ahol A Szőkét eltemették. Biztosak vagyunk benne, hogy meg fogjuk találni, még akkor is, ha nem lesz könnyű feladat – jelentette ki az orvos. Az utóbbi években több történészi tanulmány foglalkozott Che bolíviai missziójával. Azok szerint El Rubio feltehetően a Nacahuasu és a Tacuarali

össze­folyásánál lelte halálát. Ezen a területen korábban végeztek már ásatásokat az argentin-kubai gerillavezér harcostársainak maradványi után kutatva. Az 1936-ban Havannában született Jézus Suarez Gayole a Fulgencio Battista diktátor ellen harcoló Sierra Maestra-i gerillahadsereg veteránja volt. Családját és ipari miniszterhelyettesi állását hátrahagyva követte Guevarát a bolíviai őserdőbe. Híres Bolíviai naplójában Che így számolt be kubai társának haláláról: „Reggel figyelmeztettek minket, hogy 15 katona jön felfelé a folyón... A Szőke már halálos sebet kapott. Valójában már holtan hozták a táborunkba, egy golyóval a fejében. A lövöldözés néhány másodpercig tartott... haldokolva találtak rá, nála volt a Garandja (automata karabélya – a szerk.), és egy kibiztosított, de fel nem robbant gránát”.

Házi őrizetben Che gyilkosa

Házi őrizetbe helyeztek Bolíviában egy nyugállományú tábornokot, akit azzal vádolnak, hogy részt vett abban a csoportban, amely tavaly a bolíviai elnök megölésére készült. A gyanú szerint ezt a csoportot vezette a 2009 áprilisában megölt Rózsa-Flores Eduardo. Gary Prado Salmónt azzal gyanúsítják, hogy rejtjelezett üzeneteket váltott tavaly a Santa Cruzban tartózkodó Rózsa-Flores Eduardóval. A tábornok vallomása szerint Rózsa-Flores Euardóval csak mint újságíróval beszélgetett. Áprilisban a Rózsa-ügyben fiát, Gary Prado Arauzt őrizetbe vették, és a tábornok már akkor úgy vélte: fia letartóztatásával igyekeznek lejáratni őt, mert „kavics vagyok a kormány cipőjében”. Gary Prado Salmón a hadsereg századosaként 1967-ben annak a járőrnek volt a parancsnoka, amely a délkelet-bolíviai őserdőben elfogta Ernesto Che Guevarát. A forradalmárt még az őserdőben kivégezték, de Prado ta­gadja, hogy ehhez neki köze lett volna.

Egy vas- és egy alumíniumipari cég, valamint szállítócégek államosítását jelentette be a venezuelai elnök az ország bányászati körzetében. A cégek között van a Matesi, amely a luxemburgi székhelyű acélgyártó, a Tenaris SA venezuelai leánycége. Hugo Chávez elnök televízió-nyilatkozatában elmondta: a kormány átveszi a Matesit, mert tulajdonosaival nem sikerült baráti és méltányos módon rendezni az átvételt. A vállalatnál azóta megbénult a termelés, hogy tavaly a venezuelai kormány bejelentette: államosítani akarja a céget. Az elnök bejelentése szerint a venezuelai kézben levő Orinoco Iron vasipari vállalkozást és a Norpro de Venezuela alumíniumgyártót – az amerikai Norpro leányvállalatát – is felvásárolja az állam. Ezen felül néhány szállítócéget is, amelyek nyersanyagot szállítanak a Caracastól délkeletre fekvő területeken. Hugo Chávez – részben államosítások révén – évek óta szocialista állami ipari komplexum kiépítésén fáradozik. Az államosítás kulcsterületei az olaj-, az energetikai- és a bankszektor, valamint a kohászat és a telekommunikáció. Sőt, pár hete az egyik legnagyobb venezuelai magáncéget, a sörkészítéssel és élelmiszer-feldolgozással foglalkozó Empresas Solar vállalatot fenyegette meg Chávez, mondván, ha a vállalat nem követi a központilag előírt árakat és minőséget, akkor az államnak kell átvennie az irányítást.

Figyelemreméltó, ahogy a „21. század szocializmusát” építő Chávez megtalálta a közös hangot a fiatalokkal is. Szülővárosa, Barinas magánegyetemének államosítását, illetve ingyenessé tételét például egy népszerű internetes közösségi portálon, a Twitteren jelentette be. „Figyelem Barinas, mindenki javára éppen most fogadtam el a Santa Ines egyetem államosítási tervét. Mostantól grátisz!”

Venezuela mellett Bolíviában is a modern gazdaságpolitika hatékony eszköze az államosítás. Május elsején például újabb energetikai cégeket államosítottak a dél-amerikai országban. Egy francia, egy brit és egy hazai elektromos áramot termelő vállalat került a köz tulajdonába. A brit Rurelec és a francia GDF Suez egy-egy leányvállalata jutott az államosítás sorsára, amivel Evo Morales 2006-ban kezdődött reprivatizációs programjának eredményeképpen az ország áramtermelésének 80 százaléka immár állami kézben van. Roberto Pedro, a nemzeti áramszolgáltató feje kijelentette, hogy itt sem állnak meg. A cél a szektor teljes államosítása. Morales még 2006-ban államosította a bolíviai gazdaság szénhidrogén-ágazatát, 2008-ban pedig a telefontársaságokat, és mindkét lépés bejelentését a mostanihoz hasonlóan május 1-jére időzítette.

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztõbizottság. Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61.; Telefon: 334-1509; Telefax: 313-5423; A Szabadság e-mail címe: info@aszabadsag.hu; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató; ISSN 0865-5146 A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu