A KMP első kongresszusa

1925. augusztus 19-21 között Bécsben, egy munkáskönyvtár olvasótermében 22 magyar kommunista, 21 férfi és egy nő ült össze, hogy döntsenek a magyar kommunista mozgalom feladatairól. A találkozó az 1919 után újjászervezett KMP I. kongresszusa.

Csupa fiatal ember. Heten még 20-as éveikben járnak, 40 évnél idősebbek csak négyen vannak. A küldöttek több mint fele munkás.

Egységet a stratégiai kérdésekben 

A kongresszus feladata, hogy a párt egységes álláspontot alakítson ki a legfontosabb kérdésekről. A nemzetközi helyzetről Alpári Gyula tart ismertetőt. Ő az idősebbek egyike, már elmúlt negyven. Teológiai pályára akart lépni, és eleinte a rabbiság elnyerésére törekedett, de csakhamar félbeszakította tanulmányait és hírlapíró lett. Alpári valaha az MSZDP tagja volt, de 1919-től már a KMP tagja. A Tanácsköztársaság idején Kun Béla helyettese a külügyi népbiztosságon. 1944-ben a fasiszták ölik meg Sachsenhausenben. A kongresszus dönt arról, hogy kapcsolatokat kell kiépíteni a térség más kommunista pártjaival, és követelni kell, hogy Magyarország ismerje el a Szovjetuniót.

A belpolitikai helyzetről többen is szólnak. Kun Béla a KMP feladatairól beszél. Váradi László az MSZMP jelentőségét ismerteti. Váradi később eltávolodik a mozgalomtól. A kongresszus megállapítja, hogy a pártnak törekednie kell a legális lehetőségek megtartására, beleértve az MSZMP működtetését, de nem szabad feladni az illegális munkát sem.

A munkások között kell dolgozni

A kongresszusi tézisek utalnak arra, hogy a magyar proletáriátus létszáma erőteljesen megnőtt, de szervezettsége alacsony. Ebben szerepe van annak is, hogy az MSZDP elárulta a munkásság ügyét.

A kongresszus kimondja, hogy a kommunisták is küzdhetnek az általános választójogért, a köztársaságért, függetlenül attól, hogy ezek a polgári pártok jelszavai.

A szakszervezeti téma és a gazdaságpolitikai kérdés előadója Landler Jenő. Landler közismert személyiség, ekkoriban 50 éves, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg parancsnoka. A kongresszus sikerként könyveli el, hogy a párt vezető tisztségekhez jutott a ruházati ipari munkások és a bőripari munkások között. A párt ugyanakkor nem lehet elégedett a szakszervezetekben végzett munkával, mondja ki Landler. Túl sok a szervezetlenség, az átgondolatlanság.

A földkérdésről ugyancsak Kun Béla szól. A kongresszus megfogalmazza a párt új agrárpolitikáját: a nagybirtok megváltás nélküli kisajátítását és a parasztság közötti ingyenes szétosztását.

Új szervezeti szabályzat, új vezetés

A párt szervezeti szabályzatának előadója Rákosi Mátyás. Nagy figyelmet szentel az üzemi pártmunka szervezésének, az üzemi pártsejtek erősítésének. Kimondja: aki belép a KMP-be, annak nemcsak a párt politikájával kell tisztában lennie, de tudnia kell, hogy a pártba való belépése munkát, harcot, aktivitást jelent. A „párt nem baráti testület, hanem egy közös cél­ért, közös eszközökkel, közös terv szerint harcoló forradalmároknak a szervezete” – olvasható a tézisekben.

A kongresszuson megválasztott Központi Bizottság megválasztja a KMP új vezetőit. A Központi Titkárságban helyet kap Rákosi Mátyás, továbbá Komor Imre 23 éves újságíró, Mitterer József 28 éves könyvkötő és Őry Károly 27 éves famunkás. Őt hamarosan letartóztatják, majd 3 és fél év börtön után a Szovjetunióba ment. A Külföldi Bizottságba került Al­pári Gyula, Kun Béla és Landler Jenő.