ű
Cikkek
 

INTERJÚ

Tanulni kell, hogy helyes válaszokat adhassunk

Beszélgetés Fejes Tamással,
 a Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjával


Fejes Tamás

1992. március 7-én született Kiskunhalason. A keceli Arany János Általános Iskola nyolc osztályának elvégzése után a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola elektrotechnikai műszerész szakára jelentkezett, ahol most érettségizik. Nagyon fiatal, de már aktívan részt vesz a munkásmozgalomban. Lelkesen vonult fel május elsején, és Budapestre utazott a Győzelem Napi megemlékezésre. Büszkén állt vörös zászlóval a kezében Bajcsy-Zsilinszky Endre szobránál. Mostanság egy 1956-os kiállítást tervez, az ellenforradalom mártírjainak tiszteletére.

Fejes Tamás egy új nemzedék képviselője, amelyre a mozgalomnak építeni kell. Bátrabban fejti ki véleményét az úgynevezett „kényes kérdésekről”. Lehet, hogy ő már egy szocialista Magyarországon fog élni. Neki már nem kell azt magyarázni, hogy az MSZP nem baloldali. A kapitalizmusban született és számára nincs különbség a tőkés pártok között. Két világ létezik: tőkés vagy szocialista.

Lenintől tanulja az eszmét, és ez a legjobb, amit tehet!

– Hogyan kerültél kapcsolatba a baloldali, kommunista eszmékkel?

– 11. osztályban kötelező tantárgyként szerepelt a politikai alapismeretek, ennek keretein belül ismerkedtem meg a marxista eszmékkel. „Természetesen” a tanóra keretein belül tanárunk megpróbált minél kevesebbet a témával foglalkozni, és a lehető leggyorsabban továbblépni, így kénytelen voltam az Internetet és az antikváriumokat segítségül hívni.

Első igazi baloldali eszmékkel foglalkozó könyvem a Lenin – Magyarországról című, 1974-ben kiadott gyűjtemény volt, mely teljesen más szemszögből mutatta be azon eseményeket, amiket akkor a történelemóra keretein belül tanultunk.

E könyv elolvasását újabb és újabb követte, így most elmondhatom, nagy vonalakban megértettem, mit is jelent a baloldal és a baloldaliság.

– Családod hogyan viszonyul politikai elkötelezettségedhez?

– Szüleim nem mutatnak nagy érdeklődést politikai nézeteim iránt, de nagyszüleim, akik megélték a Kádár-rendszert, és nagyon sokat meséltek, milyen is volt valójában, mindenben támogatnak.

– Miket szoktál olvasni?

– Leginkább Lenin műveit szeretem, mert könnyen megérthető, és olvasmányos. Amennyiben kikapcsolódásra vágyom, Karl May és Rejtő Jenő western regényeit, valamint fantasy-t szoktam olvasni.

– Szerinted fontos az Internet a politikai munkában? Te mire szoktad használni

– Igen, fontosnak tartom az Internet nyújtotta lehetőségeket, de önmagában nem elegendőnek. Nem lehet egy politikai eszmét pusztán a világhálón népszerűsíteni, de véleményem szerint korlátok közé szorítva pozitív eredménye­ket lehet elérni vele. Én leginkább távoli barátaimmal való kapcsolattartásra és friss információszerzésre használom az Internetet.

– Mik a tapasztalataid? A fiatalok milyen mértékben vonzódnak a baloldali értékrendhez?

– A fiatalok nagy része – tisztelet a kivételnek – könnyen befolyásolható és hatalomvágyó, így a baloldali, összefogásra építő eszmék idegenek, sőt, egyenesen nevetségesek számukra. A kapitalista társadalom húsz év alatt sikeresen elérte, hogy a korombeliek döntő többségének a ’Mi’ helyett az ’Én’ legyen a mérvadó. Tudom, hogy nem lesz mindig így, és mi, fiatal kommunisták teszünk ennek érdekében.

– Mit teszel a kommunista eszme népszerűsítése érdekében?

– Véleményem és tapasztalataim szerint a nagyobb nyilvánosság és az igazi baloldal nyílt ismertetése pozitív reakciókat vált ki az emberek többségéből. Természetesen mindig vannak, akiket a kapitalista rendszer fogyasztásról és szabadságról szóló hazugságai (nem is beszélve az MSZP baloldalinak nevezett pártjának működéséről) oly mértékben agymosottá tettek, hogy az ember bármily barátságosan közelítse is meg, csak falakba, előítéletekbe és goromba elutasításokba ütközik. De ezeket egy elvhű kommunistának mindig ki kell állnia! Válaszokat kell adnia a legbonyolultabbnak tűnő kérdésekre is. Folyamatosan tanulni kell, és akkor ebből nem lehet probléma.

– Hallottam, hogy az 1956-os ellenforradalom kapcsán is tervezel valamit...

– A másik oldal sok mindent mond, és megemlékezések tömegét rendezi. Jó lenne, ha mi is elmondanánk a véleményünket, más nézőpontból, sok­kal gyak­rabban. Elképzelhetőnek tartok egy megmozdulást a megyében, esetleg egy-két előadást a Köztársaság téri vérengzésről dokumentumokkal, képekkel alátámasztva. Meghívnánk egy szakértőt a pártból. Sok szemtanú is van, rájuk is számítunk. Az emberek ne minden évben ugyanazt a maszlagot hallgassák! Legalább mi magyarázzuk tárgyilagosan a történelmet.