A MAGYAROK TÖBBSÉGE SZERINT: IGEN!

Nagyon elégedetlenek vagyunk a demokráciánkkal, derült ki az amerikai Pew Reserch Center (PRC) 2009 őszi kutatásából. A felmérés a magyarok, valamint a többi európai poszt-szocialista ország lakosainak az országuk jelenlegi helyzetéről alkotott véleményével foglalkozik.

1989 előtt Magyarország a régió gazdasági úttörője volt, a „gulyáskommunizmusban” jobban éltünk, mint a térség országai, ma azonban sokkal rosszabbnak látjuk az ország gazdasági helyzetét.   A gazdasági válság nagy hatással volt Közép- és Kelet-Európa országaira, különösen Magyarországra.

A PRC felmérése szerint mindenkinél borúsabban látjuk a helyzetünket, 94 százalék mondta azt, hogy rossznak találja a gazdasági helyzetet. Hozzánk hasonló mértékben csak Litvánia és Ukrajna lakói elégedetlenek, míg a lengyelek, oroszok és a németek a legkevésbé elégedetlenek, „csak” 60-70 százalékuk tartja rossznak a helyzetet.

Ami a rendszerváltást illeti, kétfelé oszlik a magyar társadalom. 46 százalék találja jónak az áttérést piacgazdaságra, 42 százalék pedig nem.

Tanulságos, hogy 1991-ben, amikor a PRC elődje, a Times Mirror Center (TMC) végzett felmérést, még 80 százalék támogatta a rendszerváltást. Mára alacsonnyá vált a piacgazdaság támogatottsága, csak 31 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy „Az emberek jobban járnak a piacgazdasággal, akkor is, ha vannak szegények és gazdagok”.

Szembetűnő, hogy a magyarok 72 százaléka gondolja úgy, hogy az emberek többségének gazdasági helyzete jobb volt a szocializmusban, 16 százaléka szerint nagyjából egyforma, és csak 8 százalék szerint lett jobb. Ezzel a véleményünkkel is vezetjük az elégedetlenségi listát, a bolgárok és az ukránok 62 százaléka tartja rosszabbnak a helyzetét, mint régen, más országokban az elégedetlenek aránya alig haladja meg az 50 százalékot.

Ahogy a régió más országaiban is, a magyarok is jelentős gazdasági fellendülést vártak az EU csatlakozástól, többségük azonban nagyot csalódott. Tízből hét ember mondja azt, hogy az EU-integráció meggyengítette az ország gazdaságát.

A magyarok azonban nem csak a gazdasággal, hanem a politikával kapcsolatban is csalódtak.

1991-ben 74 százalék üdvözölte az áttérést a többpártrendszerre, 2009-ben csak 56 százalék. Akárcsak a régió többi országában, a magyarok is elégedetlenek a politikai elittel, 89 százalék szerint a politikusok jelentős hasznot húztak az 1989-et követő változásokból, azonban csak 17 százalék szerint vált az átlagemberek javára. Hasonlóan látjuk a korrupciót is szomszédainkkal, 76 százalék gondolja, hogy a korrupt politikusok nagyon nagy problémát jelentenek.

A régióban mi vagyunk a legelégedetlenebbek, 77 százalék elégedetlen azzal, ahogy a demokrácia működik Magyarországon. Más környező országokban ebben a kérdésben generációs különbségeket lehetett tapasztalni, a 40 alatti, „poszt-szocialista” generáció elégedettebb volt, mint az idősebbek, Magyarországon azonban fiatalok és idősek is voltak az elégedetlenek között. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a demokratikus értékek nagy részét a magyarok tartják a legfontosabbnak a régióban (66 százalék).

Az egyenlő igazságszolgáltatást emelték ki a legtöbben első helyen, összességében pedig Bulgária áll a második helyen, ahol 60 százalék tartja fontosnak a demokratikus értékeket, a legkevésbé pedig az oroszoknak számítanak, csak 39 százalék tartja őket fontosnak.

Összességében tehát a magyarok 66 százaléka tartja fontosnak a demokratikus értékeket, de csak 17 százalék gondolja úgy, hogy ezek az értékek jellemzik hazánkat. Ez a „demokratikus rés” nálunk a legnagyobb, mi látjuk a legnagyobbnak a különbséget a számunkra fontos demokratikus elvek és megvalósulásuk mértéke között.

S hogy mi ebből a tanulság?

Adjuk bátran az emberek kezébe a Munkáspárti vádiratot, hiszen a „Megérte? Ezt akartad?” kérdésekre adott válaszuk minket egy cseppet sem fog meglepni!