Aktuális Cikkek
 

MAGYARORSZÁG

Multik okozták az árvizet?

Megmenekülhetett volna Felsőzsol­ca az árvíztől? Nem dől össze 160 ház, nem maradnak több százan otthon nélkül?
 A válasz igen. Igen, ha van szakszerű előrejelzés és védekezés, no meg, ha a környezetvédelmi hatóság és az önkormányzat nem hajlik meg egy multi akarata előtt. A borsodi község tragédiája a magyar árvízkatasztrófa sajátos állatorvosi lova.
 Ha nincs az ártéren bevásárlóközpont, talán egy, talán száz ház menekülhetett volna meg. Felelős viszont egy sincs.

Már csaknem ezer aláírás összegyűlt Felsőzsolcán az ügy kivizsgálása érdekében. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település lakói azt szeretnék elérni, hogy egy, az önkormányzattól független vizsgálat tisztázza, mi vagy ki a felelős a településen a két héttel ezelőtti árvízért.

Az íveket aláírók – a település melletti árterület bevásárlóközpontok általi beépítésén túl – annak a vizsgálatát is kezdeményezik, hogy miért nem volt szakszerű és irányított az árvízi védekezés Felsőzsolcán, miért nem volt elég védekező eszköz, és miért nem tájékoztatták előzetesen a lakosságot az árvíz várható nagyságáról, veszélyeiről, az egészségügyi kockázatokról és a helyreállítás menetéről.

Azt is szeretnék kideríteni, hogy ha ha­marabb átvágják a gátakat a Sajó és a nagyáruházak felé, kisebb lett volna-e a kár a településen.

A legtöbb környékbeli szerint lehetett volna jobban védekezni a Felsőzsolcát elöntő árvíz ellen, de a feladatot eleve megnehezítette, hogy a rengeteg víz ellen, amelynek – a multik beépítései miatt – nem volt hova ömlenie, önerőből, szakértői segítség nélkül voltak kénytelenek küzdeni – derül ki az Index videójából.

A folyó szokatlanul magas vízhozamáért több tervezési, építési probléma is felelőssé tehető. Így például a hagyományosan a Sajó árterületének számító területen épült bevásárlóközpontok, amelyek így lecsökkentették azt a felületet, ahová a folyó vize ömölhetett volna. Gyakorlatilag a multik érdeke miatt csökkentették az árteret a helyiek, a lakott területek kárára! Minden valószínűség szerint, ha nem telepítenek az ártérbe bevásárlóközpontokat, a gátat korábban is átvághatták volna, megmentve ezzel tizek, százak otthonát.

Kinek érte meg ez a döntés? Az otthonukat elvesztett embereknek semmiképp…

De problémát okozott az is, hogy az M30-as autópálya építése során túl kis átömlő-nyílások kerültek a töltésekre, amelyek így nem voltak alkalmasak a felgyülemlett nagy mennyiségű víz áteresztésére. A víz tehát arra ment, amerre tudott – Felsőzsolcára.

Ki fogja felelősségre vonni az autópálya építőit, a hibás tervezésű átömlők engedélyezőit?

A hétezer lakosú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város nagy részét június elején öntötte el a helybéliek által csak Kis-Sajónak nevezett vízfolyás. Fehér Attila polgármester korábban azt mondta: a városban több mint 160 ház dőlt össze, de tartani lehet attól, ez a szám nem végleges.

A település 2200 lakóingatlanából 1800 sérült meg, az árvíz több mint ötezer embernek okozott kárt. Csupán az önkormányzati intézmények ingatlanjaiban legkevesebb 1,2 milliárd forintra becsülik a kárt.

Az önkormányzat – így vagy úgy – megmarad.

De ki téríti meg az elveszített, életen át felépített otthonok elveszítésének kárát?

 

Munkáspárti állásfoglalás

A lottónyereményt az árvízkárosultaknak!

Eddig több mint három milliárd forint halmozódott fel az ötös lottón a Szerencsejáték Zrt. szerint. Ez rekordösszegű nyeremény hazánkban.

Az ország rendkívül súlyos gazdasági helyzetben van. Emberek tömegei váltak és válnak munkanélkülivé, veszítik el otthonaikat. Ezt tetézi a sok esőzés és árvíz okozta természeti katasztrófa, melynek következtében szinte egész települések semmisültek meg, tömegek váltak földönfutóvá.

A Magyar Kommunista Munkáspárt álláspontja, hogy a lottózók egyetértésével az állam avatkozzon be a játékba, humánus okokra való tekintettel és a rendkívüli állapotokat figyelembe véve. Amennyiben 2010. június 19-én sem lesz öttalálatos nyeremény, felezzék meg az összeget, és a felét fordítsák egy vagy több település újjáépítésére. Meggyőződésünk szerint kezdeményezésünk az állampolgárok többségének rokonszenvét is elnyeri.

Továbbá a magyar kormány kezdeményezze, hogy az Európai Szolidaritási Alapból és az Európai Támogatásból nagyobb összeget különítsenek el munkahelyteremtésre és gazdaságélénkítésre.

Meggyőződésünk, hogy ez és hasonló kezdeményezések javítanak a magyar társadalom anyagi, erkölcsi és lelki állapotán.