A Komintern 

Mielőtt tovább mennénk a magyar munkásmozgalom két világháború közötti történelmének tanulmányozásában, egy pillanatra meg kell állnunk a kommunista pártok együttműködése, a Komintern kérdésénél, ami nélkül nem érthető a magyar párt története sem.

Világforradalom 

A világforradalom eszméje a munkásmozgalom egyik legszebb eszméje. A tőke világméretekben szervezkedik, legyőzni csak akkor lehet, ha a munkásság is világméretekben szervezi meg erőit. 1917. november 7-én Oroszországban győz a szocialista forradalom. Az orosz kommunisták kezdettől fogva úgy vélik, hogy a forradalomnak világméretekben kell folytatódnia. Részben azért, mert ez a világ dolgozóinak érdeke, részben azért is, mert a tőke könnyen szétzúzhatja a szocializmust, ha csupán egy országban létezik.

A világforradalom elősegítésére hozzák létre 1919. március 4-én Moszkvában a III. Kommunista Internacionálét, közismert rövidítésével a Kominternt. A szervezet feladata a világforradalom elősegítése, és ennek érdekében kommunista szervezetek létrehozása a világ lehető legtöbb országában. A jelenleg is létező kommunista pártok többsége az 1920-as években jön létre a Komintern biztatására és aktív segítségével.

A Komintern hátterében két dolog áll, amely megismételhetetlenné teszi e szervezetet. Az egyik a Szovjetunió, mint szocialista állam politikai, anyagi, katonai segítsége. A másik a világforradalom eszméje.

Sztálin, aki Lenin halála után az orosz kommunisták vezetője lesz, a világforradalom híve, csakúgy, mint Lenin. Lenin számára a békés egymás mellett élés átmeneti kompromisszum: most nincs erőm legyőzni a kapitalizmust, de a célt nem adom fel. Sztálin támogatja a Kominternt. 1943-ban ugyan gesztust tesz az antifasiszta koalíció tőkés tagjainak, és feloszlatják a Kominternt, de ekkora már rendelkeznek a világforradalom hatékony új eszközével, a győzelmesen előretörő Vörös Hadsereggel.

Hruscsov az 1960-as években majd lemond a világforradalom eszméjéről, és a békés egymás mellett élést célnak nyilvánítja, kijelentve, hogy a kapitalizmus és a szocializmus viszonyát békés verseny dönti el. Brezsnyev némileg ügyetlenül, de visszatér a világforradalom eszméjéhez. Gorbacsov „új gondolkodása” a szocializmus céljainak feladását jelenti. Visszaadja a második világháborúban megszerzett területeket, tönkreteszi a szovjet fegyveres erőket, kiszolgáltatja a szocialista országokat a tőkés erőknek, utat nyit a tőkés ellenforradalmak előtt.

Harcban a tőke ellen

A Komintern nem egyszerűen a kommunista pártok együttműködésének fóruma, hanem egy világpárt. Az egyes nemzeti pártokat e világpárt szekcióinak tekintik. Manapság a kommunista mozgalomban pontosan ezt a gyakorlatot bírálják, elfelejtve, hogy a Komintern egészen más történelmi helyzetben jött létre, s a mai pártok aligha léteznének, ha akkor nincs a Komintern.

A Komintern feladata volt a pártok politikai, eszmei irányvonalának kidolgozása, megszilárdítása. Ekkoriban a kommunista mozgalom kevés tapasztalattal rendelkezik, az egyes pártok sok hibát követnek el. Az 1920-as években sok párt éppen a világforradalom eszméjéből kiindulva tagadja az aprómunka jelentőségét, elutasítja a munkát a szakszervezetekben, a civilszervezetekben, kitartó munka helyett forradalmi rohamot

hirdetnek, aminek azonban nincs realitása. Lenin ezt nevezi a kommunizmus gyermekbetegségének. A Komintern segít abban, hogy a pártok kigyógyuljanak belőle.

A Komintern vállalkozott a kommunista pártok kádereinek kiképzésére, az illegális és a legális munka szabályainak megtanítására. Gondoljunk csak bele! Ekkoriban csak az orosz kommunisták rendelkeznek ilyen tapasztalattal. Sallai Imrét és Fürst Sándort is részben a magyar kommunisták, részben a Komintern szakemberei készítik fel.

A Komintern teremti elő a kommunista pártok tevékenységéhez szükséges pénzt is. Ez nem kevés pénz. A magyar viszonyok között például az illegális munkára küldött kommunistáknak megfelelő legendát kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy olyan életkörülményeket, lakást, fizetést, ruházatot kell biztosítani, ami akkoriban, mondjuk, egy banki alkalmazott­ra vagy egy munkásra jellemző. A lakást illik havonta változtatni. Az illegális találkozókat nem lehet nyilvános helyen tartani, ehhez illegális lakások kellenek. Mindez sok pénz.

A Kominternnek fontos szerepe van a szolidaritási akciók szervezésében, amelyek hátterét a szovjet állam adja. Így kerülnek ki Horthy börtönéből az 1920-as években a Tanácsköztársaság vezetői, majd 1940-ben Rákosi Mátyás is. A Komintern segít abban, hogy Georgi Dimitrov sikeresen védje önmagát abban a perben, amit a náci Németországban indítanak ellene.

A Komintern gyűjti a pártok tevékenységéhez szükséges információkat, azaz hírszerzéssel foglalkozik, és a Komintern védi a pártokat a provokátoroktól, rendőrségi ügynököktől, besúgóktól.  Sokan ezt ma értetlenséggel fogadják, elfelejtve, hogy a pártok ellen a tőkés országok nagy tapasztalatokkal rendelkező rendőrségei és egyéb szolgálatai küzdöttek, s rengeteg volt a lebukás.

A Komintern és a szovjet állam illetékes szerveinek segítsége kell ahhoz is, hogy 1930-ban leleplezzék Oancz Józsefet, a KMP Politikai Bizottságának fiatal tagját, akit a magyar rendőrség besúgóként beszervezett.

Egy időben a Komintern katonai-konspirációs részlegének vezetője az akkoriban 30-as éveiben járó Jan Karlovics Berzin. Születését tekintve lett, már részt vesz az 1905-ös forradalomban. Nyolc évet ül a cári börtönökben. 1917-ben Lenin testőrségségének parancsnoka. Az ő irányítása alatt lesz legendás hírszerzővé Richard Sorge. Ő indítja útjára a Vörös Zenekart, köztük a mi Radó Sándorunkat is. Kitűnő forradalmár, akinek sokat köszönhet a Szovjetunió, és a nemzetközi kommunista mozgalom is. Méltatlanul lesz a sztálini időszak áldozatává.

Forradalmárok a Komintern élén

A Komintern első elnöke 1919-1926 között Grigorij Jevszenyijevics Zinovjev, aki egyben a bolsevik párt pétervári szervezetének feje is.  Zinovjev ekkor még alig múlt negyven. Zsidó családból származik. A szovjet korszak egyik legtehetségesebb szónoka, szinte néptribun.

1926-ban Nyikolaj Ivanovics Buharin veszi át e tisztséget. Ekkor 38 éves. A Pravda főszerkesztője. Buharin egyike azoknak, akik a legszorosabb kapcsolatban állnak Sztálinnal. Elméletileg igen felkészült, majd ő lesz az egyik szerzője a szovjet alkotmánynak. Sztálin és Buharin nézetei azonban eltérnek a forradalom további tennivalóit tekintve. A világforradalom nem következik be, s ebben a helyzetben Buharin úgy véli, hogy a kispolgárságra, a parasztságra kell helyezni a hangsúlyt, éppen ezért szorgalmazza a kapitalizmus olyan elemeinek megőrzését, mint a föld és egyes termelőeszközök magántulajdona, a piac megengedése.  Ezzel szemben Sztálin a munkásságra épít, s ennek jegyében hirdeti meg az ország gyors iparosítását, a mezőgazdaság szövetkezetesítését, a kommunista párt vezető szerepére épülő állami és gazdasági irányítást.

Az 1930-as években Georgi Dimitrov lesz a szervezet vezetője, aki egyben utolsóként tölti be e tisztséget. Dimitrov bolgár, 1882-ben született, a bolgár kommunista párt megalapítója. 1945 után lesz a szocialista Bulgária első miniszterelnöke.

A Kominternben nevelkednek a szocialista világ későbbi vezetői, köztük Klement Gotwald, aki a csehszlovák kommunisták vezetője, 1945 után pedig a szocialista Csehszlovákia elnöke. Itt van Maurice Thorez, aki 1930 és 1964 között a Francia KP legendás főtitkára. Itt van Dolores Ibarruri, a spanyol kommunista mozgalom legendás alakja, aki a spanyol polgárháború szimbóluma. És itt van Rákosi Mátyás is, aki majd 1945 után a szocialista Magyarország vezetője lesz.

Jó lenne, ha ma lenne

A Komintern nem mentes a kor politikai küzdelmeitől. A sztálini korszak, a szovjet párt belső küzdelmei, mind-mind hatással vannak rá, és rányomják bélyegüket a szervezetre, pozitív és negatív értelemben is. A Komintern és általában e korszak hibáit ma sokan ellenérvként használják annak bizonygatására, hogy nincs szükség ilyen szervezetre. Nincs igazuk! A Komintern minden hibája ellenére a kommunista pártok eddigi együttműködésének leghatékonyabb formája volt. Ma már nem léteznek azok a feltételek, amelyek akkor lehetővé tették a Komintern működését. Nincs Szovjetunió, s a kommunista mozgalom átfogó támogatását egyetlen mai állam sem vállalja fel, még azok sem, amelyeket kommunisták vezetnek. Elhalványult a világforradalom eszméje is. Elhalványult, de nem halt meg. A kommunista munkáspártok rendszeres találkozói, amelyek mögött olyan nagy pártok állnak, mint a görög, a portugál, a brazil, az indiai, tovább viszik a kommunista mozgalom együttműködésének, az internacionalizmusnak az eszméjét. A Munkáspárt azon van, hogy mielőbb szülessen meg egy új Komintern.