Az Orbán-kormány első hónapjának munkáspárti értékelése

Május óta új parlamentje, új kormánya van Magyarországnak. A Fidesz-KDNP megnyerte az áprilisi választásokat, megszerezve a képviselői helyek 67,88 százalékát. Az új kormány számos új intézkedést hozott. De vajon kiknek jók ezek? Az alábbiakban elmondjuk, hogy mit gondolunk mi, a Munkáspárt az Orbán-kormány első hónapjáról.

Nem tudjuk, hogy milyen lesz pontosan az új kormány. Egyet azonban biztosan tudunk. Sem a parlament, sem a kormány nem nevezheti magát a nép parlamentjének és a nép kormányának. Ma sem a munkásság és a dolgozói rétegek vezetik az országot, hanem a magyar tőkésosztály. Ebben semmi változás nincs a múlthoz képest. A képviselők, a miniszterek között nincs egyetlen munkás, paraszt, kisvállalkozó, kisnyugdíjas és pályakezdő fiatal sem. Vajon átérezhetik-e egyáltalán az ő gondjaikat?

A Fidesz-KDNP-nek sikerült elhitetnie az emberekkel, hogy nem a tőkés rendszer van válságban, nem a tőkés rendszerváltás óta eltelt húsz év hibáiban és bűneiben kell keresni a magyarázatot, hanem minden rossz – a munkanélküliségtől kezdve a korrupcióig - csupán az MSZP-SZDSZ koalíció számlájára írható.

A másik oldalon viszont az MSZP lejáratta nem csak önmagát, hanem a baloldali eszméket is. Így jöhetett létre olyan helyzet, hogy igen széles társadalmi erők szavaztak a Fidesz-KDNP-re.

A hazai tőke most azt várja az új kormánytól, hogy szilárdítsa meg a tőke uralmát Magyarországon, stabilizálja a gazdaságot, teremtsen rendet, azaz olyan politikai és jogi feltételeket, amelyek között a tőke hatékonyabban és olcsóbban működhet. Ez az igény ma még találkozik az emberek jelentős részének igényével, akik az elmúlt 20 év folyamatosan romló munka- és életkörülményei után rendet és jobb életet várnak.

Verseny az idővel

Az Orbán-kormány versenyt fut az idővel. Tudják, hogy sokan csak azért szavaztak rájuk, mert bármi áron változást akartak. Az Orbán-kormánynak addig kell cselekednie, amíg az emberek nem döbbennek rá az igazságra: jobb lesz a középosztálynak, de rosszabb lesz a munkásnak, a dolgozó tömegeknek.

Gyorsabbá tették a törvények elfogadását. Leváltották a katonai, rendőri és más fontos intézmények vezetését. És ez csak a kezdet. Hogy jobbak lesznek-e elődeiknél, majd kiderül. A Munkáspárt helyesnek tartja a rendészeti és az igazságügyi igazgatás szétválasztását, a belügyi adminisztráció önálló szakigazgatássá szervezését, valamint a közigazgatás racionalizálásának koncepcióját. Ezen túl „egyszerűbb” lesz alkotmánybírókat választani. Azt, hogy a magyar valóságban az alkotmánybíróság az alapjogok érvényesülésének ilyen háttérrel mennyire lehet őre, az alkotmányosság demokratikus kontrolljának gyakorló jogintézménye, pártunk számára szintén nyitott kérdés.

A Fidesz nem osztozkodik a hatalmon. Tesznek ugyan gesztusokat az ellenzéki pártoknak, de szó sincs arról, hogy számítanának rájuk. A Fidesz az ellenzék megosztására törekszik, és ezt sikerrel végzi. Helyük van olyan korábbi MSZP-s személyeknek, akiket itt vagy ott sérelmek értek. Így jöhetett szóba Bihari Mihály az Alkotmánybíróság tagjaként, Warvasovszky Tihamér az ÁSZ alelnöki tisztségére.

Egy hónap alatt kiderült, hogy a Fidesz nem akar elnöki köztársaságot. Marad a parlamenti rendszer. A jelenlegi köztársasági elnök maximálisan segítette a Fideszt a hatalomra kerülésben és a hatalom átadásában. A Fidesz „nemzeti hőssé” emeli, de láthatóan nem őt akarja a köztársaság élére. Nem kíván olyan köztársasági elnököt, aki bármely határozatát „visszaküldené átgondolásra”.

Jelkép-politizálás, és ami mögötte van

Az új hatalom tisztában van a magyar társadalom alapvető gondjaival, hiszen ezekről beszéltek éveken át. Nincs hazai termelés, túlságosan függünk a külföldi tőkétől, tönkretették a mezőgazdaságot, veszélyben az egészségügy, az oktatás, óriási a szegénység. Mindezzel tisztában vannak.

Az új kormány nem tud, vagy nem akar változtatni a lényegen. Jön a jelkép-politizálás,

azaz az olyan lépések, amelyek önmagunkban akár fontosak is lehetnek, de nem változtatnak a magyar társadalom alapvető problémáin. „Forradalomnak” nevezik azt, ami nem volt az, hiszen az áprilisi választásokon nem változtatták meg a társadalmi rendszert. Eddig is kapitalizmus volt, ezentúl is az lesz. A „nemzeti összefogás” kormányáról beszélnek, noha a politikából változatlanul széles rétegek maradnak ki.

A trianoni béke vitathatatlanul igazságtalan imperialista béke volt, amely a magyar nemzet egészét tragikusan érintette. Nincs kivetnivaló abban, ha egy nemzet emlékezik történelmi tragédiáira. De nem lenne szabad hallgatni arról sem, hogy a trianoni békét felváltotta a párizsi béke, amelyet egyebek között azok a tőkés nagyhatalmak fogadtak el, amelyeket a mai magyar tőkés rendszer barátjának tekint. Beszélni kellene arról is, hogy a magyar tőkésosztály a probléma érdemi rendezésének lehetőségét levette a napirendről azzal, hogy Magyarországot bevitte a NATO-ba és az EU-ba.

A kettős állampolgárságról szóló törvény jelenlegi formájában nem több mint jelkép. A külföldön élő magyarok, már akik akarják, közelebb érezhetik Magyarországot. A magyar belpolitikában erősíti a nacionalizmust. A kormány jobban tenné, ha egyértelműen megakadályozná olyan személyek részvételét Magyarország irányításában, akik akármilyen kettős állampolgárok. Ez sem történt meg egyelőre!

A Btk. módosítása, „a nemzeti-szocialista és kommunista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának” büntetése elvileg hibás, gyakorlatilag szükségtelen, politikailag káros és veszélyes. A törvény hibásan nem fasiszta rendszerekről beszél, hanem nemzeti-szocialista rendszerekről. Ilyen azonban csak egy volt: a hitleri Németország. Fasiszta rendszerek azonban másutt is léteztek, így Magyarországon is. Csak nem megint a Horthy-rendszer tisztára mosásáról van szó?

Kommunista rendszer pedig még egyetlen országban sem létezett. Szükségtelen a törvény, hiszen a magyar társadalom egyetlen problémája sem oldódik meg ezzel. Viszont káros és veszélyes, mert régi sebeket tép fel, és újakat okoz. Ráadásul komoly alapot nyújt a történelemhamisításhoz, a szocialista rendszer negatív, valóságtól elrugaszkodott megítéléséhez.

A törvény része a magyar tőkés politikai elit évek óta folyó erőfeszítéseinek, hogy leszámoljanak a kommunista mozgalommal, és szélesebb értelemben a munkásmozgalommal. A tőkés erők szégyenteljes módon igyekeznek meghamisítani a történelmet, befeketíteni a magyarországi szocializmus négy évtizedét, azokat az esztendőket, amikor milliók számára nyílt meg a gazdasági és kulturális felemelkedés lehetősége. A Btk. ilyen irányú módosítása része annak a húsz éve tartó ideológiai támadásnak, mely hamis módon egyenlőségjelet akar tenni a fasizmus és a kommunizmus közé. A törvény korlátozza a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, nemcsak a politikusok, hanem írók, újságírók, művészek alkotói szabadságát is. A Magyar Kommunista Munkáspárt elítéli a kommunista-ellenes hisztériakeltés minden formáját.

Új alkotmányt, de milyet?

„Forradalom”, a „nemzeti együttműködés rendszere”, új alkotmány. Ez a Fidesz-KDNP kormány érvelése. A fejlődés magával hozott sok mindent, ami szükségessé teszi az alkotmány módosítását. A 200 fős parlament, az átláthatóbbá és kisebbé váló állam eredménye egy korszerűbb tőkés Magyarország lehet.

A Munkáspárt úgy véli: ennél sokkal többre van szükség. Az új alkotmány nem fogja megváltoztatni a kapitalizmust. A Magyar Kommunista Munkáspárt csak olyan új alkotmányt támogat, mely az első munkahelyhez és az első lakáshoz való jogot deklarálja, illetve garantálja a lakosság egésze számára az emberi életfeltételeket! Biztosítsa a valóságos vallási és ideológiai szabadságot! Szavatolja, hogy a nép hozzájuthat minden információhoz, és közvetlenül, érdemben beleszólhat az ország ügyeinek eldöntésébe Mindez a mostani kormányprogramban nincs benne. Nincs benne az sem, ami igazából ellenőrizhetővé tenné a parlamentet: a képviselők visszahívhatósága.

A Munkáspárt ellenzi, hogy Magyarország bármilyen formában visszatérjen a királysághoz. A koronát vigyék vissza a Nemzeti Múzeumba! A kormány semmilyen formában se adjon teret a „Szent Koronával” kapcsolatos nézeteknek!

Választási törvény: csak a tőkés pártoknak jó

A kormányzat megkezdte a választási eljárásról szóló törvény módosítását is. A Fidesz megoldást akar két régóta megoldatlan ügyre, a kisebb létszámú parlament és a nemzetiségi képviselet problémájára. Mindez hatékonyabbá teheti az állami életet.

Ugyanakkor nem változtat a választási rendszer más hibáin. Meghagyja a kopogtatócédulák rendszerét, az 5 százalékos küszöböt. A Fidesz-KDNP által javasolt törvény csak a gazdag tőkés pártoknak jó. Célja megakadályozni, hogy más politikai erők bekerüljenek a parlamentbe. Nem növeli a parlament társadalmi elfogadottságát, hiszen jelentős társadalmi érdekek a jövőben sem lesznek képviselve.

A Munkáspárt üdvözli az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését, de a törvény számos negatívumot tartalmaz. Érvényben hagyja az ajánlások rendszerét: Budapesten és a nagyvárosokban csökkenti a kompenzációs helyeket, növeli az ajánlások számát, és mindenütt bevezeti az 5 százalékos küszöböt. A törvény a hatékonyság jelszavával korlátozza a demokráciát, lényegében kizárja a kis pártokat az önkormányzatokból.

A média és hírközlést módosító törvény centralizálni kívánja a közszolgálati intézményeket. Ez hatékonyabbá teheti a tőkés médiumokat, de nem szolgálja az esélyegyenlőséget a különböző médiumokban. Továbbra is csupán a nagy tőkés pártok egymás közötti egyezkedéséről van szó.

Lesz-e munkahelyteremtés?

A Fidesz-KDNP 10 év alatt 1 millió munkahely megteremtését hirdette meg. Mindezt a magyar vállalkozásokra alapozva. Elképzelhető, hogy a kormány képes sok munkahely teremtésére, feltéve, hogy Magyarországon felgyorsul az ismét megindult növekedés. Feltéve, hogy az új kormány megálljt parancsol a multiknak, lesz bátorsága visszautasítani az IMF és az EU zsarolását. Ha nem, akkor semmi nem lesz a megígért munkahelyekből.

A munkahelyteremtés egyik pillére az építőipar lehet. Ehhez azonban nem csupán szavak kellenek, hanem az, hogy az állam belekezdjen olcsó lakások építésébe, s olyan rendszert alakítson ki, amelyben a lakásépítkezés nem kínos teher az önkormányzatoknak, hanem kedvező, államilag is támogatott, sok esetben az állam által kivitelezett program.

A magyar mezőgazdaság helyreállítása közös nemzeti érdek, ezt a Munkáspárt is támogatja. Sem a kormányprogram, sem a kormány eddigi intézkedései nem adnak választ arra a lényeges kérdésre, hogy miként akarja és tudja a kormány megvédeni a magyar termőföldet, és a hazai mezőgazdaság érdekeit képviselni az EU-ban. Válaszra vár az is, hogy képes-e a kormány megfékezni, sőt visszaszorítani a külföldi bevásárlóközpontokat, ami nélkül nem lehet a hazai piacot visszaszerezni.

A Munkáspárt úgy véli: a munkahelyteremtés nem megvalósítható széleskörű államosítás, valamint az EU-ban a hazai mezőgazdasági kibocsátási kvóták emelése, a vonatkozó adók csökkentése nélkül. A Fidesz-KDNP programja ezt nem tartalmazza, a Munkáspárté viszont igen.

Az adórendszer a tőkésnek, a középosztálynak jó

Az Orbán-kormány megkezdte az adórendszer átalakítását. Feladja a polgári társadalmak klasszikus vívmányát, az arányos közteherviselést, és 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót vezet be. Csak ennek fényében vizsgálható a családi adózás bevezetése és a minimálbér megadóztatása is. Ez jó a gazdagoknak, jó a nagyobb keresetűeknek, rossz a szegénynek, a kiskeresetűeknek. A Munkáspárt progresszív jövedelemadót akar. Aki többet keres, fizessen több adót!

A Munkáspárt helyesli azt a törekvést, hogy a kormány a magyar és külföldi vállalkozások számára azonos feltételeket teremtsen, szüntesse meg a külföldi tőke adókedvezményeit és állami támogatásait! Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy ezt a kormányzat valóban meg tudja-e tenni. Első lépéseik arra utalnak, hogy a multik privilégiumai nem csorbulnak.

A Munkáspárt üdvözli a banktőke megadóztatását. Nincs biztosíték azonban arra, hogy a bankok nem az emberekkel fizettetik meg ennek az árát, mint ahogyan a múltban sokszor megtörtént. Az állam továbbra sem rendelkezik olyan „nagy bankkal”, amelyen keresztül érdemben beavatkozhatna a bankok tevékenységébe. Megoldás az OTP államosítása lenne, melyről mindmáig sokan azt hiszik, valóban magyar köztulajdonú bank.

Kedvező a kilakoltatási moratórium, mint ahogy a jelzálog forint alapú hitelhez kötése is, azzal együtt, hogy a korábban devizában eladósodottakon ez a szándék nem segít.

Az örökösödési adó eltörlése a nagy vagyonúakat támogatja, miközben az átlagember is örül neki. Támogatható a közüzemi díjak emelésére vonatkozó moratórium és az ármegállapítás új rendszeréről való elképzelés.

A Munkáspárt támogatja a pártok költségvetési támogatásának szűkítését, de ez nem elég. A pártok ne kapjanak egyetlen forint állami támogatást sem!

Az Orbán-kormány intézkedései a középosztályt támogatják. A meghirdetett intézkedések továbbra sem oldják meg a magyar gazdaság legnagyobb gondját – mely a tőke természetéből fakad –, az alulfoglalkoztatást.

Az akcióprogramnak mindenféleképpen gyengéje, hogy nincs válasz az infláció alakulására, mint ahogy arra sincs garancia, hogy a külföldi tőke hazánkban elért profitnövekedését itthon fektessék be. Ráadásul az offshore cégek – Magyarországon sok esetben magyarok által termelt bevételeinek – adózására sincsen válasza. Itt is jól látszik, hogy az Orbán-kormány sem mer az Európai Unióval lényeges kérdésekben szembeszállni.

Elszámoltatás és rend

A Fidesz-KDNP kormányprogramja nagy hangsúlyt helyez az elszámoltatásra. Akik loptak, akik csaltak, bűnhődniük kell! A szavak azonban nem elegendőek. A Munkáspárt szükségesnek tartja a Büntető Törvénykönyv módosítását, melynek értelmében a jelentős nemzetgazdasági károkat okozó sikkasztási és korrupciós ügyek elkövetőit a legszigorúbb büntetéssel sújtsák. A szabálysértési szankciók jobban érvényesítsék a tett-arányos büntetés elvét! A pénzbírságok felemelésével erősítsék a törvényi szigort, mely fejezze ki: nem érdemes bűnt elkövetni. S, ami fontosabb: szigorúan ellenőrizni kell az új parlament, az új kormány tagjait, elejét véve hasonló bűnöknek. Jó és végrehajtható törvényekre van szükség.

Magyarországon rendre van szükség. A választás eredménye azt bizonyítja, hogy ez az emberek igénye is. Olyan alkotmányos biztosítékokra van azonban szükség, amelyek a rend fogalmát nem szűk érdekcsoportokra korlátozva biztosítják. A rendőrség ennek fontos, de csak egyik eszköze. Nagyobb társadalmi nyilvánosságra, az információk teljes nyilvánosságára, társadalmi vitákra van szükség. A Fidesz-KDNP programjából ez hiányzik, a Munkáspártéban benne van.

Állami marad az egészségügy?

A Fidesz-KDNP program változást és rendet akar az egészségügyben, fel akarja számolni az MSZP-SZDSZ okozta károkat. Az eddig bejelentett intézkedések, az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, a patikaalapítás felfüggesztése, az orvosi és gyógyszerészeti kamarai tagság kötelezővé tétele, az egészségügyi intézményekre vonatkozó új minimumrendelet felfüggesztése, a rezidensek röghöz kötöttségének megszüntetése ilyen lépésnek tekinthető. A szociálpolitikában örvendetes a gyes három éves időszakának visszaállítási szándéka.

Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy az egészségügy állami tulajdonban marad-e, és ténylegesen sokkal többet fog-e rá költeni az ország, vagy sem.

Lesz-e iskolai sport?

A Fidesz-KDNP programja új ifjúságpolitikát ígér. Mindez azonban csak ígéret marad, ha nem történnek alapvető változások. Az ifjúságpolitika egy ország jövőjét

meghatározó átfogó rendszer, amely magában foglalja a rendszeres testnevelést, a fizikai-szellemi nevelés folyamatos, jövedelemi helyezettől független biztosítását is.  

Javasoljuk a mindennapi testedzés kötelezettségének előírását valamennyi oktatási formában, legalább napi 45 perces időkeretben érvényesíteni. A fiatalok sportolását azonban a pénzhiány és a magas árak, a tömegsport teljes elsorvasztása is akadályozza.

Tanulhatnak-e a fiatalok?

A kormányprogram szükségesnek tartja az oktatás átalakítását, a szakmunkásképzés megújítását, a természettudományos és mérnökképzés bővítését. Helyes, de nem elég! Ha Magyarország nem alakítja át gyökeresen a közoktatást, ha nem lép ki a bolognai rendszerből, ha nem költ lényegesen többet az oktatásra, semmi sem fog történni.

A Munkáspárt úgy véli: helyes törekvés, hogy a kormány meg akarja állítani a társadalom erkölcsi hanyatlását, vissza akarja állítani a munka becsületét. Helyesli, hogy a kormány meg akarja védeni a pedagógusokat, csökkenteni terheiket és segíteni alkotó munkájukat. Helyesli, hogy a bezárt települések kis iskoláit újra meg akarják nyitni, de itt gyors intézkedésekre és nem szavakra van szükség.

A Munkáspárt úgy véli: az ország anyagi javait a modern állami közoktatás erősítésére kellene koncentrálni. A jövőt nem szolgálná, ha a közoktatás a Bethlen-Klebelsberg-féle szellemiséghez nyúlna vissza, ha felszámolnák vagy gyengítenék az oktatás világi jellegét.

A Munkáspárt helyesli, hogy a kormányzat a bolognai folyamat szerepét csökkenteni kívánja. Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosítása fontos lépés lehet az egységes felvételi rendszer megteremtése felé. Egyetért azzal, hogy az eddigi osztatlan egyetemi szakok mellett (orvosi, mérnöki, jogi), a tanári képzésre is kiterjeszti az osztatlan szakok számának növelését. Ugyanakkor alapvetőnek tartja az alapkutatásokat megalapozó elméleti szakágazatokban is az egylépcsős felsőoktatási rendszer kibővítését, a hazai kutatóbázisok fejlesztését.

A Munkáspárt megtévesztőnek tartja, ami az eddigi kormány-véleményekből tűnik ki, hogy a kormányzat a felsőfokú szakképzés (OKJ) és a felsőfokú képzés (főiskola-egyetem) harmóniájáról beszél, akkor, amikor ennek arányát kívánja a korábbi 50-50 százalékról, 70-30 százalékra módosítani.

A Munkáspárt helyesli az egységes, központilag nagyobb tartalmi körre kiterjedő tanterv visszaállítását, de fontos politikai kérdésnek tartja, hogy az egységes tanterv tükrözze a mai világ változásait, a magyar társadalom sokszínűségét.

A Munkáspárt helyesli azokat az oktatáspolitikai törekvéseket, amelyek a magyar közoktatás hagyományaihoz kötődő, gyermekek, tanulók és szülők számára egyértelmű osztályozást állítaná vissza az általános iskola második évfolyamának év végétől, s ismét a pedagógusok autonóm döntési jogosultságává tenné az évfolyamismétlésre utalást az alsó tagozaton. A Munkáspárt az évismétlés megelőzése érdekében a csoportlétszámok jelentős csökkentését, a munkanélküli pedagógusok „hadba állítását” szorgalmazza. Ennek megoldása nem lehet a „forrás-szűkösség” akadálya. Alapvető fontosságúnak ítéljük, hogy az alapvető készségek (olvasás, szövegértés, matematikai eszköztudás) továbbra is helyet kapjanak az általános iskolai oktatás valamennyi szakaszában.

Lesz-e önálló magyar külpolitika?

Az új kormány célul tűzte ki a magyar külpolitika megújítását, Magyarország tekintélyének visszaállítását.  

A Munkáspárt úgy véli, hogy Magyarország az elmúlt években teljes mértékben a nagyhatalmak kiszolgáltatottjává vált. A kormány feladta nemzeti függetlenségünk biztosítását.

A Munkáspárt egyetért azzal, hogy „új világgazdasági nyitásra van szükségünk, ami a Kelet felé való nyitást is jelenti, megtartva az Európai Unió tagjaként élvezett előnyeinket. Kína, Oroszország, India és a többi kelet-ázsiai gazdaság gyors fejlődésére is rá kell kapcsolni a magyar exportgazdaságot”.

A magyar külpolitika ezen szándéka új. Ilyen külpolitikához azonban arra van szükség, hogy a kormány a magyar nemzeti érdekek alapján időről-időre nemet mondjon a NATO és az EU nemzeti érdeket sértő elvárásaira, és önálló kezdeményezéseket is tegyen. Ennek ellentmond, hogy a kormány nem ítélte el egyértelműen a segélyszállítmányokat szállító hajók elleni izraeli támadást, annak ellenére, hogy azt az EU számos állama elítélte.
A köztársaság nem királyság. A korona nem párt-szimbólum!

A Munkáspárt úgy véli: Magyarország jövőjét az szolgálná, ha kilépne a NATO-ból, és az új nemzetközi helyzetben felülbírálná, illetve felvetné a magyar EU-tagság előnytelen oldalait is. Magyarország csak akkor maradjon az EU tagja, ha nemzeti érdekeink megvalósulnak, ha a magyar dolgozó is nyertese lehet.

A reform nem megoldás

Fidesz-KDNP kormányprogramja a kapitalista rendszer hatékonyabbá tétele, a tőkés rendszeren belüli reformok programja. A Fidesz állítása ellenére nem forradalom ment végbe, azaz nem egy új társadalmi rendszer váltotta fel a régit. A Fidesz által hangoztatott „társadalmi szerződés” csak szólam. A Fidesz-KDNP programja nem irányul a kapitalizmus megváltoztatására. Célja a tőkés rendszer keretein belül megvalósítható politikai, gazdasági, ideológiai korszerűsítés, átalakítás, azaz tőkés reformok megvalósítása.

A Munkáspárt célja nem egy jobb kapitalizmus, hanem egy olyan társadalom, ahol nem a pénz uralkodik, ahol egyesek nem alázhatnak meg bennünket, dolgozókat és dolgozni vágyókat, nem zsákmányolhatnak ki csak azért, mert nekik van tőkéjük, nekünk meg nincs.

A Munkáspárt ugyanakkor úgy véli a jelenlegi viszonyok között is: különbséget kell tenni reform és reform között. A Munkáspárt elutasítja mindazokat a reformokat és egyéb intézkedéseket, amelyek azt szolgálják, hogy a tőke még jobban kizsákmányolhassa a munkásokat és a dolgozókat. Harcolni fogunk minden olyan törekvés ellen, amely a hatékonyságra, nemzeti együttműködésre hivatkozva egyoldalúan érvényesíti a tőkés érdekeket, semmibe véve a dolgozókét.

A Munkáspártnak a korábbiakhoz hasonlóan a józan megítélés politikáját kell folytatnia. A kormányt tettei, cselekedetei alapján kell értékelnie. Mércénk egy van: mi segíti a dolgozók érdekeinek érvényesítését.

Emlékeztetnünk kell az embereket: legyetek éberek! Szellemileg lebecsülnek titeket, félrevezetni, manipulálni akarnak!

Ugyanakkor el kell ismernünk az olyan reformokat, amelyek jobbá tehetik a dolgozók életkörülményeit. Ha az ország többet fog költeni kutatásra és fejlesztésre, ha visszaállítják a vasúti mellékvonalakat, a helyi kispostákat, ha munkahelyeket teremtenek, ha építik az országot, ez jó!

Világosan kell látnunk azonban, hogy a tőke nem fogja saját természetét megváltoztatni. Soha nem lesz a tőkés Magyarországon mindenkinek munkája, mert a tőke érdeke, és működésének törvényszerűsége az, hogy mindig legyen munkanélküliség. A magyar nagytőke önállósítási törekvéseinek gátat szabhatnak a multinacionális tőke érdekei. Az Orbán-kormány – ha még annyira is csak reform – programjának megvalósításához is óriási politikai akaratra és bátorságra lenne szükség.

E program azonban még eredményes megvalósulása esetén sem oldja meg a munkások, a dolgozók alapvető problémáit. Ehhez arra van szükség, hogy működjenek a szakszervezetek, a munkahelyi érdekképviseletek, a dolgozók és munkások a saját érdekükben maguk szólhassanak bele az ország ügyeibe. Ez ma nem így van, s amíg egyetlen munkás, dolgozó sincs a parlamentben, ez nem is fog változni.

A Munkáspárt kommunista pártként fogja figyelni az új tőkés kormány politikáját. Küzdeni fogunk minden és mindenki ellen, ami és aki korlátozza a dolgozókat, sérti a munkások és a dolgozók érdekeit, növeli a kizsákmányolást.

A Munkáspárt minden nap elmondja véleményét a kormány politikájáról. Azon lesz, hogy minden munkás, minden dolgozó megértse: jobb sorsot nem a kormánytól kell várni!

Jobb sorsra csak akkor számíthatnak, ha megküzdenek érte. Ebben is számíthatnak a Munkáspártra.

Budapest, 2010. június 26.

Munkáspárt Központi Bizottsága