|
 Nem engedünk a tőkéseknek!
Az internacionalizmus szilárd eszme, mely erőt ad a kommunista mozgalomnak, a munkásosztálynak, a tőke és a politikai erők által kizsákmányoltaknak.
Erre helyezi a hangsúlyt a GKP mai látogatása Budapesten, hogy kifejezze a görög kommunisták támogatását a Magyar Kommunista Munkáspártnak.
Szeretnénk ma veletek együtt tisztelegni Kádár János, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő egyénisége előtt, aki egész létével hozzájárult a szocializmus építéséhez, aki szembeszegült az 56-os ellenforradalommal, mellyel a tőkésosztály megkísérelte megdönteni a szocializmust, hogy visszaállítsa a kizsákmányoló rendszert, gátat vetve a társadalmi haladásnak.
A kommunisták szigorúak a hibákat és az opportunista eltévelyedéseket illetően. Levonják a tanulságokat és igyekeznek hatékonyabban megvívni az osztályharcot.
De a kommunisták védelmezik a történelmi igazságot és szilárd politikai-ideológiai irányvonallal küzdenek a polgári imperialista és opportunista erők ellen, akik rágalmazzák a szocializmust, és próbálják semmisnek tekinteni vívmányait.
A szocializmusnak óriási vívmányai voltak.
A munkáshatalom lerakta az alapokat, melyen kifejlődtek a szocialista termelési viszonyok, megszüntette a kizsákmányolást, biztosította a teljes és állandó munkához való jogot, az ingyenes orvosi ellátást, az oktatást, azt, hogy mindenki szabadon művelődjön és sportoljon. Nem szépítjük azt, ami volt, tisztában vagyunk a gyengeségekkel, de egy csöppnyit sem engedhetünk a tőkés rend mentegetőinek!
Giorgios Marinos
|
|
Találkozás Kádár Jánossal
|
Úgy ötven évvel ezelőtt, egy vasárnapi hajnalon kopogtatott ablakomon Hegedűs Matyi barátom, a Gyulai Erdőgazdaság akkori igazgatója. Korai látogatásának oka pedig az volt, hogy a néhány hete vásárolt nagyképernyős Munkácsi tv elromlott a remetei vadászlakban, ahol néhány pihenőnapját töltötte „Jani bátyánk”, aki szívesen megnézte volna a tíz órai csepeli labdarúgó meccset. Kiérve megkezdtem a készülék javítását, majd néhány perc múlva megszólalt mögöttem Kádár elvtárs üdvözlő hangja: hát csakugyan munkára fogta Önt Hegedűs elvtárs, a pihenőnapján? Semmi gond nincs emiatt, Kádár elvtárs – mondtam. Amióta a tévék divatba jöttek, nem csak a rádiójavítás, hanem a televízió javítás is úgymond a hobbim lett. Igaz, ezt csak főként vasárnap és éjszakánként művelhetem. Ennek oka, hogy a vállalatomnál két munkaköröm is van – vezető villamos karbantartó, valamint munka- és balesetvédelmi vezető – plusz a társadalmi munkám, mint üzemi párttitkár. Kádár elvtárs hamiskás mosollyal vetette fel, hogy mit szól mindehhez az álláshalmozáshoz a többi üzemi párttitkár? Én az ő tévéiket is megjavítom, ameddig nem lesz túl sok televízió Gyulán – válaszoltam.
 Hegedűs barátommal pedig megbeszéltük, hogy ha nem sikerül ezt a tévét megjavítanom, akkor az én ugyanilyen tévémet kihozzuk a meccsre. Kádár János erre felháborodva mondta, hogy azt ő nem engedi meg, hogy miatta egy családot vasárnap megfosszunk a tévénézéstől.
Ekkorra sikerült a tv-t működésre bírnom. Nevetve jegyezte meg: „a csepelieket mégiscsak láthatjuk, további bonyodalmak nélkül”. Örömmel hangoztatta, hogy ő „ide mindig a hatékony kikapcsolódás miatt szeret jönni. Lehet, hogy tv nélkül most is mindannyian jobban pihentünk volna?
Most megköszönöm, hogy szabadidejéből – akkor is, ha mindezeket hobbiból teszi is – áldozatot hozott.
AMBRUS JÁNOS
|
