Az elmúlt héten rendezték meg a 30. birkózó bajnokságot Érden. Ezen a Pest megyei településen már több mint harminc éve „őshonos” a birkózás. Hosszan sorolhatnánk azokat a tehetségeket, akik innen indultak, s ebben a sportban értek el nemzetközi eredményeket az évek folyamán. Volt közöttük olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok is.
    A mostani bajnokságon külföldi versenyzőkkel gazdagították a mezőnyt. Nem ez volt az első nemzetközi verseny Érden, de az idei mégis kicsit más volt, mint eddig. Több mint ötszáz résztvevő indult neki az egynapos küzdelemnek. Sajnos e rangos eseményt nem közvetítették sem élőben, sem felvételről – pedig szívesebben néztem volna ezt az országos médiában a celebek feltűnési viszketegsége helyett.
    A látogatónak gyorsan feltűnhetett az a különbég, hogy a külföldi versenyzőket az országuk anyagilag jobban támogatja, mint a hazaiakat. Aki az összes súlycsoportban indított versenyzőt, az akár 30 birkózót is hozhatott a bajnokságra. Irigykedve néztem a külföldi luxusbuszokat és a kísérő autókat. Eszembe jutott, mikor nekünk, érdieknek kellett vidékre vagy külföldre menni, versenyezni. Határainkon belül még el tudtunk menni páran, a gyerekek szüleinek támogatással. De külföldre már csak egy-két fiatalt tud utaztatni az Érdi Birkózó Egyesület.
    Az államnak sokkal több pénzt kellene adnia a sportra! Az egészség megőrzése sokkal olcsóbb lenne, mint a betegségek orvoslása, ezt tudja mindenki. Ha a sportot jobban támogatja az ország, akkor egészségesebb, jobb kiállású nemzedékek nőnek fel.
    A versenyen két dolog volt számomra igazán meglepő. Az egyik, mikor felhangzott a magyar Himnusz. A kísérőket, drukkereket is beleszámolva a közel 1000 fő méltóságteljesen, néma csendben, vigyázzállásban hallgatta végig. Mi ebben az érdekes? Csupán az, hogy nagyon sokan jöttek külföldről, többen jöttek Szlovákiából is. És nem volt semmi felhörrenés a nyelvtörvény, vagy egymás gyűlölete végett. Itt csak a sport számít. Csak a „nagypolitika” kelti a feszültséget, nem az egyszerű ember, és nem a sportoló.
    De érdekes volt látni azt is, hogy nagyon sok roma gyerek sportol. És nincs rasszizmus, nincs szegregáció, csak a sport van. Nem volt különbségtétel, nem külön indultak, hanem együtt a többiekkel, és ez így is van rendjén.
    Egyszerű a következtetés: sokkal több pénz kell a sportra, a sport oktatására, főként azokra a sportokra, amiket ennyire eredményesen űznek gyermekeink. Érd városa régóta megérdemelne már egy nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas sportcsarnokot. Ne higgyünk a politikusoknak, hogy a szlovák nép generálja a nemzetünkkel való ellentétet! Kizárólag a politikusok felelősek a feszültségért! Ha a nemzetünk megmentéséről vagy egy sportban való győzelemről van szó, akkor nincs etnikai, vallási különbség, csak az van, hogy győzzön a magyar! A győzelemben nem fontos, hogy roma, vagy más kissebséghez tartozó fiatal nyert, csak az számít, hogy magyar.
    Tudom, hogy ha nem szélsőséges rasz-szista erők alakítják az emberek gondolatait, akkor össze tud fogni a nemzetünk az előrehaladás és felemelkedés érdekében.

KOVÁCS ISTVÁN