|
ÖSSZEFOGLALÓ
a 2010. évi önkormányzati választások törvényi szabályairól
|
Mint ismeretes, az új parlament a közelmúltban új törvényeket hozott az önkormányzati választásokról. Az önkormányzati választásokat alapvetően két törvény szabályozza:
Teljesen új a 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról (a régi törvény tehát hatályát vesztette!), amely a megválasztható képviselők számát, az ajánlási feltételeket rögzíti. Az alapvető változás, hogy minden területen csökkentették a képviselőtestületek számát, általában szigorodtak a jelölt- és listaállítás feltételei, a listás választásoknál 5 százalékra emelték a választási küszöböt.
A választási eljárásra vonatkozó szabályokat is jelentősen módosították. Alapvető változás, hogy lerövidül az egész választási időszak (rövidebb az ún. kampányidőszak, gyorsabban kell bejelenteni a jelölteket, a listákat, s például háromról két napra rövidülnek a jogorvoslati határidők). A legjelentősebb változtatás, hogy drasztikusan rövidítették a kopogtatócédula-gyűjtés időtartamát: az eddigi 35 napról 15 napra.
A következőkben röviden ismertetjük a választás időrendjét, s a jelölt és listaállítási feltételeket az egyes választási típusokban.
A helyhatósági választásokat október 3-ra, vasárnapra kiírták. A módosított törvény alapján a választások időrendje így az alábbiak szerint alakul:
• augusztus 16-tól 19-ig – az értesítők kiküldése a választóknak
• szeptember 3. – a kopogtatócédulák gyűjtésének vége; jelöltek és listák bejelentésének határideje
• október 3., vasárnap – a választás napja
|
Az önkormányzati választási rendszer
|
1. Egyéni listás választás
• A 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselőket egyéni listás rendszerben választják (korábbi nevén kislistán)
• Ezek a települések egy választókerületet alkotnak. A megválasztható képviselők számát is törvény szabályozza:
– 100 lakosig 2 fő
– 1000 lakosig 4 fő
– 5000 lakosig 6 fő
– 10000 lakosig 8 fő
(A megválasztható képviselők száma jelentősen csökkent: eddig például 1000 lakos esetén 7 fős, 5 ezer lakos fölött 13 fős testületet választottak.)
Egyéni listás jelölt lehet az, akit a település választóinak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott. (Eddig is ennyi ajánlás kellett.)
• A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet.
• Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták.
2. Vegyes választási rendszer
• A 10 ezernél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben a képviselők egy részét továbbra is egyéni választókerületekben választják, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz.
A megválasztható egyéni képviselők és a kompenzációs listás mandátumok számát újraszabályozták (csökkentették az egyéni képviselők számát is, de arányaiban jóval jobban csökkent a listáról szerezhető mandátumok száma):
– 25 000 lakosig 8 egyéni vk-i és 3 kompenzációs listás mandátum
– 50 000 lakosig 10 egyéni vk-i és 4 kompenzációs listás mandátum
– 75 000 lakosig 12 egyéni vk-i és 5 kompenzációs listás mandátum
– 100 000 lakosig 14 egyéni vk-i és 6 kompenzációs listás mandátum
– minden további 10 ezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
• Egyéni választókerületi képviselő az, akit az egyéni választókerület választóinak legalább 1 százaléka ajánlott. (Az egyszázalékos ajánlási arány változatlan, azonban, mivel kevesebb az egyéni jelölt, nagyobbak lesznek a választókerületek, így egy-egy jelöltnek több kopogtatócédulát kell gyűjteni!)
A városokban és a fővárosi kerületekben kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely az egyéni választókerületek több mint felében egyéni jelöltet tudott állítani. (Ez jelentősen szigorodott, eddig a választókerületek ¼-ében kellett jelöltet állítani!)
• Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
A kompenzációs listák az egyéni választókerületekre leadott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. Töredékszavazatnak azok a szavazatok számítanak, amelyek nem eredményeztek egyéni mandátumot. De nem kap mandátumot az a lista, amely az összes töredékszavazat 5 százalékát nem érte el. (Eddig ennél a választási típusnál nem volt ilyen választási küszöb.)
3. Megyei, fővárosi közgyűlés választása
• A megyei közgyűlések tagjait közvetlenül, megyei listán választják. E választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, de ebbe nem számítanak bele a megyei jogú városok (nincs külön kistelepülési és nagytelepülési lista!).
• Megyei listát állíthat az a jelölőszervezet, amely a megyei választók (kivéve a megyei jogú városokat) legalább 1 százalékának ajánlását összegyűjtötte. (Eddig a választók 0,3 százalékának ajánlása kellett!)
• A listák a rájuk adott szavazatok arányában kapnak mandátumot. Nem jut mandátumhoz az a lista, amely nem érte el az összes szavazat 5 százalékát. (A választási küszöb eddig 4 százalék volt.)
• A fővárosi közgyűlés tagjait szintén közvetlenül, listákon választják.
• Fővárosi listát az a jelölőszervezet indíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében, azaz legalább 12 kerületben kompenzációs listát tudott állítani. (Eddig 6 kerületben kellett ehhez listát állítani!)
• A fővárosi listák a szavazatok arányában kapnak mandátumot; a választási küszöb itt is 5 százalék lett.
4. Polgármesterek, főpolgármester
• A polgármestereket, a főpolgármestert a települések választópolgárai továbbra is közvetlenül választják.
• Polgármesterjelölt az, akit
– a 10 ezernél kevesebb lakosú településeken a választók legalább 3 százaléka
– 100 ezer lakosig a választók 2 százaléka, de legalább 300 választó
– 100 ezernél több lakosú településen a választók 1 százaléka, de legalább 2000 választó ajánlott. (Ezek az ajánlási feltételek változatlanok.)
• Főpolgármester-jelölt az, akit a fővárosi választópolgárok legalább 2 százaléka ajánlott. (Ez négyszer annyi ajánlást jelent, mint az eddigi 0,5 százalék; azaz az eddigi kb. 7000 ajánlás helyett kb. 28 ezer kell!)
• Polgármester, illetve főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
|
Több mint 500 állampolgár vehette kézbe a „Megérte? Ezt akartad?” szórólapot és A Szabadság bemutató példányait kedden délelőtt. Jutott a várakozó buszvezetőknek és a takarítóvállalat munkásainak is. A munkáspárti aktivisták az Árkád üzletközpont előtt találkoztak sétálgató emberekkel, akik a közeli padokra ültek Szabadságot olvasni. Többen megálltak és beszélgettek. A kőbányai oldalon lévő buszpályaudvarra sietők is örömmel vették az olvasnivalót. A nem kevés pénzért megvásárolt bulvárlapok mellett megismerhették az életükről, a valóságról szóló színes újságot is. Néhány propagandaanyagot letettek a padra, amik percek alatt gazdára leltek. Nem, nem kerültek a kukába, és a földre sem dobtak egyetlenegyet sem. Persze akadt, aki udvariasan visszaadta, de a többség elfogadta. 
