Újabb magyar katona esett el Afganisztánban. A 32 éves nő önként ment az ázsiai országba, azonban a felelősség a magyar kormányé, amely idehaza nem ad módot a katonának a megélhetésre. Ez súlyos hiba, a bűn azonban az, hogy Magyarország önszántából vesz részt egy független ország leigázásában. A Fidesz és az MSZP mégis, továbbra is a külföldi missziókat támogatja.

A Munkáspárt a NATO-ból való kilépést és a magyar csapatok azonnali hazahívását követeli.

Egy 32 éves magyar katonanő meghalt, egyik katonatársa életveszélyesen, másik kettő pedig súlyosan megsérült Afganisztánban, amikor támadás érte hazatérő konvojukat. Az áldozat a 32 éves Pappné Ábrahám Judit, a 25. Klapka György Lövészdandár törzsőrmestere.

2002-ben lett szerződéses katona, Macedóniában és Koszovóban is teljesített szolgálatot, több elismerésben részesült. A férje ugyanennek a kontingensnek volt a tagja, de ő néhány napja – a folyamatban lévő váltás részeként – hazautazott Afganisztánból. Feleségének nem sikerült.

Hende Csaba honvédelmi miniszter

posztumusz hadnaggyá léptette elő a törzsőrmestert, ugyanakkor azonnal leszögezte, hogy a kormány Afganisztán-politikája változatlan marad.

S ez a lényeg.

Egy-két halott magyar katona még nem az a szám, amely belpolitikai kockázatot jelentene a kormánynak. Az amerikaiakkal szemben pedig még jól is jön egy magyar katonakoporsó, jól lehet mutogatni, hogy tessék, mi igenis komolyan gondoljuk az afganisztáni szerepvállalást.

Magyarországnak semmilyen nemzeti érdeke nincs Afganisztánban.

Két okból vagyunk ott.

Egy: nem fizetünk be elég pénzt a NATO közös kasszájába, nem veszünk elég fegyvert, s ezzel kompenzálunk.

Kettő: nem tudunk, és nem is akarunk nemet mondani az amerikaiaknak. Ebben tökéletesen egyetért az MSZP és a Fidesz is.

Hende Csaba nagy hangon beszélt arról, hogy immár anyagi és erkölcsi megbecsülés lesz része a magyar katonának. Nos, ez egyelőre egy díszkardnál nem jelent többet.

A hivatásos katona itthoni alapfizetéséből nem tud megélni, külföldi missziókban ennek a sokszorosát keresheti meg. Nem a kalandvágy viszi aknákat szedni az afgán hegyekbe, hanem az, hogy idehaza megélhessen a családja.

A Magyar Honvédség harcképes alakulatainak túlnyomó része ma külföldön, többek között Afganisztánban szolgál. Már hivatalosan is elismerik, kiképzők is vannak köztük, olyanok, akik adott esetben harci akciókban is részt vesznek.

Értsük pontosan: nem olyanban, amikor az afgán felkelő rálő a konvojra, hanem amikor ők keresik a „lázadó” afgánt. Mégis mit tegyen az afgán, ha nem akar idegen katonákat látni hazájában?!

A „keresők” célja, hogy őt kiirtsák.

Akik Afganisztánban szolgálnak, nem a hazát védik, hanem amerikai zsoldosok. S nem mások azok sem, akik őket oda küldik…