Aktuális Cikkek
 

KUBA

Fidel Castro: még dolgom van a világban


Fidel Castro

„Egy új életre kelt ember áll előtted” – mondta a 84 éves Fidel Castro az interjút készítő újságírónak. A vezető súlyos bélbetegségben szenvedett, amely 2006. július 31-én arra késztette, hogy öccsére, Raúlra bízza az államelnöki hivatalt. „Nem akartam élni – idézte az egykori államfőt a La Jornada mexikói napilap. Folyton azt kérdeztem magamtól, hogy vajon (az orvosok) hagynak-e tovább szenvedni ilyen körülmények között, vagy megengedik, hogy meghaljak. Végül túléltem, de nagyon rossz fizikai állapotban.”

Dalia Soto del Valle, Castro élettársa újabban csaknem minden nyilvános szereplésére elkíséri a vezetőt, és ott volt a jelenlegi interjú készítésekor is. Valle elmondta, hogy a kubai forradalom atyja 190 centis magassága mellett mindössze 66 kilogrammot nyomott, mikor kijött a kórházból. „Képzelj el egy akkora termetű embert, mint én, 66 kilósan – vette át a szót Castro. Mostanság 85-86 kilogrammot mutat a mérleg, és ma reggel sikerült megtennem 600 lépést, teljesen egyedül, bot és segítség nélkül.”

A Kubai Kommunista Párt főtitkára azt mondta, egy önmagából kivetkőzött világot talált maga körül, miután kijött a kórházból. „Nem akarom kihagyni ezeket a napokat – folytatta Castro. A világ új szakaszhoz érkezett: soha nem látott izgalmakat és veszélyeket tartogat, és engem nagyon foglalkoztat, hogy mi fog történni. Még dolgom van... Egy atomháború ellenes mozgalom tervét dédelgetem.”

Betegsége óta a kubai politikus az aktuális eseményekről ír, és az utóbbi két hónapban már többször is nyilvánosság elé állt. Legutóbb a világ „első számú terroristájáról” nyilatkozott.  Fidel Castro szerint az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet élén álló Oszama bin Laden igazából egy fizetett amerikai ügynök, aki mindig akkor robbantott, amikor George Bush volt amerikai elnök meg akarta ijeszteni a világot.

A Kubai Kommunista Párt első titkára ezt a véleményét a Wikileaks oknyomozó honlapon az afganisztáni háborúról nemrég megjelent titkos dokumentumokra alapozza. Ezek “ténylegesen bizonyítják, hogy (bin Laden) CIA-ügynök” – idézte őt a párt hivatalos napilapja, a Granma pénteki száma. Hogy melyik iratok bizonyítják ezt, arról nem mondott közelebbit. A kubai vezető azt is kijelentette, hogy bin Laden igazi hangját 2001 végén lehetett hallani utoljára, nem sokkal a szeptember 11-i támadások után. Szerinte az a személy, aki később terrorakciókkal fenyegetőzött, csak „egy rossz színész”.

Ugyanakkor „miért kellene gyűlölni az Egyesült Államokat, ha az egyszerűen csak a történelem terméke?” – tette fel a kérdés a kubai forradalom atyja

Adalék a rakétaválsághoz

A szocialista táborért hozott áldozatként fogadta el Kuba 1962-ben a szovjet atomrakéták telepítését – erről beszélt Fidel Castro az ország tudósai előtt.

„Nem akartunk itt rakétákat vagy szovjet támaszpontot. Jobban érdekelt bennünket az országról kialakuló kép. Egy szovjet támaszpont rontotta a forradalom képét, a térségre gyakorolt hatását” – mondta Castro.  „Miért fogadtuk mégis el? Nagyon nehéz volt. De az internacionalizmus forgott kockán (…) Ha azt reméltük, hogy a szocialista tábor áldozatot hoz és harcol értünk, nekünk is vállalnunk kellett, hogy áldozatot hozunk érte” – mondta a kubai vezető, aki az atomháború veszélyeit vitatta meg kubai tudósokkal. Köztük volt fia, Fidelito is, aki fizikus – írta a Cubadebate.cu hivatalos honlap.

Fidel Castro az 1962. októberi rakétaválság utolsó, még élő főszereplője. Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár annak idején beleegyezett végül, hogy kivonják a rakétákat Kubából. Cserébe John F. Kennedy amerikai elnök megígérte, hogy nem rohanja le Kubát, és kivonják az amerikai rakétákat Törökországból. Fidel nagyon rosszul fogadta a hírt, Hruscsov ugyanis vele nem konzultált a megállapodásról. Castro azt követelte, hogy vonják vissza a szigetország ellen nyolc hónappal korábban elrendelt embargót, és zárják be a guantánamói amerikai támaszpontot.

A követelések nem teljesültek.