Fidel Castro múlt pénteken nyilvános beszédet tartott – az elsőt 2006-os műtéte óta. Ráadásul ismét katonai egyenruhában jelent meg a nyilvánosság előtt – 2006 óta szintén első ízben. A comandante egyenruhájának és beszédének az üzenete egyértelmű: senki sem temetheti a kubai forradalom vezérét, Fidel újra ott áll a vártán. A Kubai Kommunista Párt főtitkára félórás beszédében, amelyet a havannai egyetem lépcsőin, mintegy tízezres tömeg, zömében diákok előtt tartott, megismételte, hogy a világ atomháború szélére sodródott, amelynek oka szerinte az, hogy az Egyesült Államok és Izrael feszültséget szít Iránnal szemben.

Bár felépülését követően beszélt már nyilvánosság előtt, azok zártkörűek voltak és – szemben a mostanival – nem jelentették be előre.

Castro 60 évvel ezelőtt ugyanezen az egyetemen diákként kezdte politikai karrierjét. Mint mondta, a kis szigetországnak jutott a szerep, hogy figyelmeztesse a világot a közeledő atomháborúra. Látomásában felvázolta, hogy a mostani ENSZ szankciók felhatalmazzák az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy feltartóztassanak iráni hajókat, ami fegyveres összeütközéshez vezet, és ez akár atomfegyverek bevetésébe is torkollhat.

A japán agresszorok elleni győzelem 65. évfordulóján tisztelettel adózott a megszállók elleni harc áldozatainak emléke előtt a Kínai Kommunista Párt.

„A győzelem a XX. század kiemelkedő eseménye volt, ami rendkívül fontos jelentőséggel bír a kínai nemzet, de az általános emberi civilizáció számára is” – hangoztatta Li Changchun, a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottsága politikai állandó bizottságának tagja a japánok elleni, 14 éven át tartott háború hatalmas emlékmúzeumában.

A koszorúzással egybekötött megemlékezésen ott volt a kínai legfelsőbb vezetés mind a kilenc tagja, így a kínai államelnök, Hu Jintao és a miniszterelnök, Wen Jiabao is. Jelen voltak még veteránok és külföldiek is, akik segítették az ellenállást.

E napon Kína-szerte a mártírokra, az áldozatokra emlékeztek. Nankingban, ahol több mint 300 ezer embert mészároltak le 1937-ben, a városi emlékműnél koszorúztak, helyeztek el virágokat. Ez alkalomból bemutattak egy új katalógust, amelyben azokról a pilótákról írnak, akik életüket áldozták a japánok elleni háborúban, Kínában. Közel 1500 kínai, 2600 amerikai és 240 volt szovjet, valamint két dél-koreai pilóta neve szerepel benne. A kínai munkaszolgálatosok japánbeli sorsáról összeállított nankingi kiállítást, amit augusztus 15-én nyitottak meg, eddig már majdnem 200 ezren látták.

A Kína és Japán közti konfliktus 1931-ben kezdődött, míg a totális háború 1937. július 7-én tört ki, és egészen 1945. szeptember 2-ig tartott, amikor Japán feltétel nélkül kapitulált. A győzelemben meghatározó szerepe volt a kommunista Vörös Hadseregnek, a mai Népi Felszabadító Hadseregnek.

Történelmi feljegyzések, visszaemlékezések, fénykép és filmfelvételek tanúsága szerint a japán katonai akciók több helyütt véres mészárlásokba torkolltak. Jellemzően használtak vegyi és biológiai fegyvereket, élő embereket temettek, kínaiak ezreit fejezték le. A japánok a „felégetni mindent, megölni mindenkit, és kifosztani, amit lehet” – jegyében pusztítottak, romboltak és könyörtelenül gyilkolták a civil lakosságot is.

A japán légitámadások szinte valamennyi kínai nagyvárost elérték, milliók váltak otthontalanná. Japán egyébként szeptember elsején kezdte meg a II. világháborúban elhagyott vegyi fegyverek megsemmisítését, Nanking külvárosában.

A hosszú éveken át húzódó háború kínai részről mintegy 21 millió, japán részről közel kétmillió halottat követelt.