Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a  jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

Mit is mondott Fidel?

Kedves, aranyos tőkés urak és hölgyek! Ne, tessék nagyon örülni! Az elmúlt héten a magyar médiából csak úgy ömlött a hír: Fidel Castro feladta a szocializmust. A kubai kommunisták legendás vezetője, aki visszatértének szerintem a fél világ örült, lehet, hogy még többen is, nos, Fidel azt mondta egy amerikai újságírónak, hogy: “a kubai modell már nálunk sem működőképes”. Fidel nem a forradalomról, nem a szocializmusról, nem a politikai modellről beszélt, hanem a gazdaságirányítás módjáról. Szóval, nyugi! Egyébként megdöbbentő a nyugati világ tájékozatlansága. Kubában az elmúlt években másról sem beszélnek, minthogy a gazdaságot másként kell irányítani, például, érdemi és hatékony munkával ellátni azokat a munkásokat, akik a szocializmusban a gyárkapun belül munkanélküliek, a kapitalizmusban meg a gyárkapun kívül lennének azok. A különbség az, hogy a kapitalizmus ezt soha sem fogja megoldani, mert a természete azt diktálja, hogy mindig legyen munkanélküli. A szocializmus korábban nem tudta teljesen megoldani, de megpróbálta. Kuba most megpróbál valami újat. Nem a kapitalizmusban, a szocializmusban. Én szurkolok nekik, a kubai népnek, a kubai szocializmusnak, sőt mondhatnám úgy is: mi nekik szurkolunk.

Elnöki kézcsók 

Elnökünk, mármint köztársasági elnökünk kezet csókolt a pápának a múlt heti vatikáni találkozón. Na, ja, minden államfő a maga módján viszonyul a pápához. Napóleonról azt mondják, hogy amikor a pápa a fejére akarta tenni a császári koronát, kivette a kezéből, és saját magát koronázta meg, mondván a francia császár fejére nem teheti más a koronát. Rendben, Napóleonból csak egy volt! Az amerikai elnökök is udvariasan meghajolnak a pápa előtt, de nem hajlongnak, és főleg nem csókolnak kezet. Persze, Amerika is csak egy van! De van azért itt más is. A pápának, mint államfőnek nem jár a kézcsók, mint a katolikus egyház fejének, mondjuk, hogy igen. A katolikusoktól. Köztársasági elnökünk privátan lehet hívő katolikus, de ő nem a maga nevében csókolódzik, leszámítva a Sándor palota intim magányát, hanem a magyar nemzet nevében. Na, mármost, a magyar nemzetnek vannak katolikus és nem katolikus tagjai, sőt, vannak hívő és nem hívő tagjai. Állítólag ők is részei a nemzeti együttműködésnek. Vagy ők mégsem számítanak? 

Tornázó ország 

Nem hittem a szememnek. Lakatos László mérnök vezérőrnagy, a Nemzetvédelmi Egyetem főtitkára azt mondta, hogy a tisztnövendékek ezentúl tornázni fognak. A tornát még a rendszerváltás körül sikerült kiirtani, mivel ezt is undorító szocialista csökevénynek vélték. Tudod, elnézem a televízióban a JAG-et, ezt az amerikai propagandafilmet a katonai igazságszolgáltatásról. Szerintem ott a katonák tornáznak, sokat. Ne majmoljuk az amcsikat, de speciel a reggeli tornát vegyük át. Lakatos tábornok még azt is mondja, hogy az intézet területén ezentúl nem lehet nyitott zubbony­ban, egy szál gatyában mászkálni. A parancsnok ellenőrzi az öltözködést. Sőt, az akadémia területén betiltották az alkohol árusítását. Ezen túl még az intézmény őrzését is részben a katonákra bízzák. Az aztán végképpen ledöbbentő bejelentés, hogy újra lesz katonai középiskola. Te, hova vezet ez, ha ez így megy tovább? Lehet, hogy a végén még lesz magyar hadsereg is? Örülök a tornázó katonának. De még jobb lenne, ha lenne sport, sok sport az iskolában, a munkahelyeken, a lakótelepeken. Ha tornázna az ország.

Korán-égetés

A múlt héten tiltakoztunk az ellen, hogy egyes amerikai csoportok szeptember 11-én nyilvánosan el akarták égetni a Koránt. Sokan rácsodálkoztak, hogy mit is akar a Munkáspárt. Egy internetes levelezőnk fel is tette a keresztkérdést: akkor is tiltakoznánk, ha a Bibliát vagy a Talmudot égetnék? Válaszolok itt is, őszintén és nyíltan: igen, tiltakoznánk! Nem vagyunk liberálisok, de emberi lényként azt valljuk, hogy mindenkinek joga van ahhoz a valláshoz, amely kedves neki. A társadalomnak meg az a kötelessége, hogy tartsa tiszteletben az egyén döntését. Még inkább igaz ez a világra. Senki és semmi sem adhat jogot a kereszténynek arra, hogy elégesse a muzulmánok szent könyvét. S, persze vica versa is igaz. Ha Hernán Cortés annak idején a kereszt nevében nem irtja ki a mexikói indiánokat, mennyivel gazdagabb lenne ma az emberiség kultúrája. Ha 642-ben a muzulmán Amr ibn al-As nem égetteti el az alexandriai könyvtár könyveit, talán az emberiség ma sokkal többet tudna önmagáról.

Tiltakoztunk a Korán-égetés ellen, de egyúttal az ellen is, hogy a magyar kormány, a magyar értelmiség hallgatott ebben az ügyben. Hallgatott akkor, amikor Magyarország hadat visel egy iszlám ország, Afganisztán ellen.

A hallgatás ilyenkor egyenlő a bűn támogatásával.

THÜRMER GYULA