|
Fékezzék meg a Korán-égetőket!
|
A Magyar Kommunista Munkáspárt határozottan elítéli azokat a terveket, hogy egyes amerikai csoportok szeptember 11-én nyilvánosan elégessék a Koránt – jelentette ki Thürmer Gyula szeptember 9-i rendkívüli sajtóértekezletén.
Nem csupán arról van szó, hogy tiltakozunk amerikai szélsőségesek akciója ellen. Az iszlám a mai világ egyik meghatározó vallása, egész népeket sért egy ilyen akció, növeli a háborús feszültséget.
Az iszlám a Magyar Köztársaságban hivatalosan bejegyzett egyház. A Korán pedig az iszlám vallás szent könyve. Tiltakozunk az ellen, hogy a magyar iszlámhívőket is durván megsértő akcióra sor kerüljön.
Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy elítélje e barbárságot, ahogyan ezt már megtette Hillary Clinton amerikai külügyminiszter vagy Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Felszólítjuk a magyar szellemi élet képviselőit, a politikai és társadalmi szervezeteket: ne hallgassanak, követeljék a Korán-égetés megakadályozását!
A hallgatás olyan helyzetben, amikor Magyarország hadat visel egy iszlám ország, Afganisztán ellen, egyenlő a bűn támogatásával.
Budapest, 2010. szeptember 9.
Munkáspárt Sajtóiroda
|
Kommunisták a magyar nyelvért
Az ukrán parlamentben beiktatták az ország nyelvtörvényének új változatát, amelynek értelmében akár a magyar nyelv is hivatalos státust nyerhet Kárpátalján.
A dokumentumot Petro Szimonyenko, az Ukrán Kommunista Párt első embere jegyzi.
A tervezet szerint az országban az ukrán az egyetlen államnyelv, ám az államigazgatás szinte minden szférájában szabadon lehetne használni az oroszt, valamint a többi regionális nyelvet - beleértve az ügyvitelt és az oktatást is.
A dokumentum kimondja, hogy Ukrajnában az ukrán az államnyelv. Ugyanakkor szavatolja a regionális nyelvek (orosz, belarusz, bolgár, örmény, gagauz, jiddis, krími-tatár, moldáv, német, görög, lengyel, roma, román, szlovák és magyar) szabad használatát, fejlesztését és védelmét.
A jogszabály szerint az a nyelv számítana regionálisnak, amit az egy adott területen élő polgárok legalább tíz százaléka használ. A tervezet elfogadása esetén szinte minden területen figyelembe vennék a regionális nyelvek hordozóinak - így a magyaroknak is - a jogait. Például az ügyvitel fő nyelve ugyan az ukrán, ám a regionális nyelvek is használhatók lennének a bíróságokon, ezeken is elkészíthetnék a szavazólapokat, végezhetnének bejegyzéseket az anyakönyvi hivatalok által kiállított iratokba, a regionális nyelven szerzett iskolai végzettséget tanúsító dokumentumokba.
A törvénytervezet a fentieken kívül az anyanyelvű
oktatást is biztosítja.
|
|
Munkástiltakozások Szalonikitől Párizsig
|
Több ezren tüntettek múlt szombat este a Görög Kommunista Párt és a szövetséges szakszervezetek felhívására a görögországi Szalonikiben a kormány megszorító intézkedései ellen. Franciaország-szerte a nyugdíjkorhatár emelése miatt sztrájkoltak és vonultak fel a dolgozók.
A Görögország második legnagyobb városában tartott tiltakozás résztvevőinek transzparensein többek között „A válságért a kapitalizmusnak kell megfizetnie!”, valamint „Államosítsák a bankokat!” feliratok szerepeltek.
Az utcákat lezárták annál a parknál, ahol a Szaloniki Nemzetközi Vásár megnyitóját tartják, és ahol a miniszterelnök helyi idő szerint késő este felszólal majd.
A hatóságok adatai szerint több mint négyezer rendőr vigyázza a rendet a kiállítás környékén. Egy kommunista tüntető, Manolisz Szpatisz, aki Athénből érkezett a megmozdulásra, azt mondta: az emberekkel akarják megfizettetni mindazt, amit a nagyiparosok és a bankárok vágtak zsebre.
Szombat reggel a közúti fuvarozók szakszervezetének több száz kamionsofőr tagja tiltakozott Szaloniki utcáin nem sokkal azt követően, hogy bejelentették: újabb, korlátozott időtartamú sztrájkot tartanak a fuvarozási engedélyek kiadásának a kormány által tervezett liberalizációja ellen.
A francia szakszervezetek újabb egynapos sztrájkot tartanak szeptember 23-án, a tervezett nyugdíjreform elleni tiltakozásul. A bejelentésre egy nappal azután került sor, hogy múlt kedden egész napos országos munkabeszüntetéssel tiltakoztak a közalkalmazottak a kormány terve ellen.
Nicolas Sarkozy francia államfő szerdán délelőtt azt mondta, hogy az előző napi országos sztrájk ellenére sem enged nyugdíjkorhatár-emelési tervéből.
Nicolas Sarkozy kijelentette: „szó sem lehet arról, hogy 62 év alatt legyen a nyugdíjkorhatár”. A törvényjavaslatot kedden kezdte tárgyalni a Nemzetgyűlés, a törvényhozás alsóháza.
Franciaországban a jelentős munkavállalói vívmánynak tekintett 60 éves nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt kedden több mint egymillióan vonultak az utcára.
A nyugdíjkorhatár fokozatosan, 2018-ig emelkedik 62 évre a tervek szerint.
Az államfő szerint a lépés elkerülhetetlen, mert a nyugdíjrendszer hiánnyal működik, és a deficitet finanszírozni kell.
A tervezett reform ellen idén már ötödik alkalommal sztrájkoltak Franciaországban kedden. Franciaországban 1981-ben szállították le a nyugdíjkorhatárt 65-ről 60 évre, amikor a kommunisták által is támogatott Francois Mitterand került az elnöki székbe.
|
