|
|
Mi
a
bal
szemünkkel
nézünk
a
világra.
Így
sok
mindent
észreveszünk,
amit
csak
a
jobb
szemünkkel
nem
látnánk.
Másként
is
látjuk
a
világot,
mondjuk
úgy,
balszemmel.
Ezután
minden
számunkban
elmondjuk,
miként
is
látjuk
az
éppen
esedékes
eseményeket
a
saját
politikai
értékítéletünk
alapján,
balszemmel.
|
Meg jelent A Szabadság !
A mai naptól A Szabadság ismét kapható lesz az újságárusoknál. Egykori uszodatársam érdeklődő ember volt, és Hajdúszoboszlón a fürdő mellett mindjárt két dolgot kért az újságárustól, egy Le Monde-t és egy Szabadságot. Az újságárus eleinte személyes sértésnek vette, de aztán úgy döntött, hogy uszodai kollégám csak különc külföldi. Nos ezen túl újra kérheti kedvenc lapjait. Régi igény, hogy A Szabadságot a standokon is megvehessék az emberek. Igénylik párttagjaink is, mert ez egyfajta konszolidált állapotot jelent. Az ember megveszi A Szabadságot és beül egy kávéra. Bizony, jó érzés! Persze többről is szó van. Szeretnénk, hogy a lap hozzon egy kis pénzt a házhoz. De ez csak akkor megy, ha közben az előfizetések nem csökkennek. Úgy-hogy senkinek eszébe ne jusson lemondani az előfizetést, és csak az újságosnál vásárolni! Változtatunk magán a lapon is. Jó lenne kétszer ekkora újságot kiadni, de ez most nem megy. Továbbra is 12 oldalba kell beleférnünk. A Balszemmel megmarad. Örülök, hogy megszerették az olvasók. Édesanyám is ezzel kezdi, és mindjárt telefonál is. Erre a rovatra érkezik a legtöbb észrevétel, vélemény, úgyhogy szükség van rá. A harmadik oldalon új rovat indul: Mit gondol a Munkáspárt? Rövid hírek a hét eseményeiből és rövid kommentárok. A negyedik és ötödik oldalt egy-egy téma mélyebb kidolgozásának szánjuk. Itt nem csak a hírt közöljük, és a Munkáspárt véleményét, hanem feltárjuk a témát, bemutatjuk az összefüggéseket, mondanom sem kell, munkáspárti módon, úgy, ahogyan ezt másutt nem teszik. A lapban ezen túl több lesz a külvilág témáiból, és kevesebb a Munkáspárt ügyeiből, de azért arra is marad hely. Aki megveszi A Szabadságot, azt két dolog érdekli: mit gondol a Munkáspárt, és mi történik a Munkáspártban? Nos, erre szánjuk a hatodik és hetedik oldalt. Számítunk lelkes levelezőinkre, pártszervezeteinkre: írják meg, mire készülnek, mit csinálnak. Megmarad a munkásmozgalom történetével foglalkozó rovat is, mert a többség szivesen olvassa, érdekesnek és eredetinek találja. Az utolsó oldalakon a külpolitikáé a hely. A világ ma forrong, tudnunk kell mi történik. Az utolsó oldalon görbe tükröt tartunk a politikusok elé, itthon és külföldön egyaránt. Úgyhogy, kedves barátaink, érdeklődök, vegyék, terjesszék, olvassák A Szabadságot! Fiataljaink megpróbálhatnák Ruttkay Éva – ahogy a legendás színésznő tette a Budapesti tavasz című filmben – módjára az utcán kiabálni:
Megjelent A Szabadság!
Tüntet és az IMF ellen
 Az IMF Budapesten a város szívében, a Szabadság téren kapott irodát. Jó hely, nem kell messze menni a Parlamentbe, a minisztériumokba, és az amerikai nagykövetség is ott van. A múlt hétre tüntetést hirdetett néhány magyarországi szervezet, köztük a Munkáspárt 2006, a Mebal, a Zöld Baloldal. Az ötlet nem egészen volt az övéké, egy európai kezdeményezés, amely mellé odaállt az Európai Baloldali Párt. Ennek a pártnak egy ideig mi is tagjai voltunk, amíg nem jöttünk rá, hogy nem igazán harcolnak ők a kapitalizmus ellen, hanem inkább médiaakciókat szerveznek. Ilyen volt a múlt heti, amikor minden európai városban arra biztatták a szakszervezeteket s a baloldali pártokat, hogy egyidőben tiltakozzanak az IMF ellen. Mi nem mentünk tüntetni. Nem azért, mert az Európai Baloldali Párt szervezte, és más kommunista pártok nem vettek részt az akcióban. Még csak nem is azért, mert nálunk az ismert szervezetek karolták fel. Nem! Azért nem támogattuk, mert az emberek ma még nem értik az IMF átkos tevékenységét. Sok bajuk van, de ezeket nem az IMF-re vezetik vissza. Sőt, az emberek továbbra is illúziókban élnek az Orbán-kormányt illetően. Egy ilyen tüntetésen nem lehet csak az IMF ellen tiltakozni, a kormány elleni tüntetés pedig ez ügyben értetlenséget váltott volna ki. Az IMF ellen eddig szervezett akciók soha nem léptek túl néhány ember egyéni és kollektív teljesítményén. Szükség van tüntetésekre, de olyan követelésekkel, amelyek érthetőek a magyar emberek számára. Az IMF nem ilyen. Egy tüntetés sikeréhez sok minden kell, például alapos előkészítő munka. Valamilyen ok miatt azt Magyarországon a szakszervezetek és a pártok is elfelejtik Egyszer Lisszabonban láttam, hogy a baloldali erők miként készültek arra a tüntetésre, amelyet az EU politikája ellen hirdettek. Türelmesen megvitatták a helyzetet. Pedig ők beszélő viszonyban vannak egymással, ami Magyarországon nem mondható el. Megegyeztek egy közös célban. Eldöntötték hogy kinek mi a dolga. Teleragasztották plakátokkal a várost. Az emberek tudták és megértették, hogy miért kell tüntetni. És elmentek tüntetni. Ilyesmit kellene nekünk is, magyar baloldaliaknak tennünk. Nem üres frázisokat puffogtatnunk!
THÜRMER GYULA
|
