Aktuális Cikkek
 

KÜLFÖLD

Milliós francia
óriássztrájk

Egy hónapon belül negyedik alkalommal tartottak kedden országos sztrájknapot Franciaországban a kormány nyugdíjreform-tervezete ellen, s ezúttal a gimnazisták és az egyetemisták is csatlakoztak a megmozduláshoz.

A nap folyamán 244 városban tartottak utcai felvonulásokat, összesen több millióan vonultak az utcákra. Egyes szektorokban, elsősorban a közlekedésben határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetés akár szombatig is eltarthat, amikor is újabb utcai felvonulást szerveznek a szakszervezete. A vasutasok a korábbiakhoz hasonló arányban vettek részt a megmozdulásban: megközelítőleg negyven százalékuk sztrájkolt. Franciaország 12 olajfinomítójából kedden a Totalhoz tartozó hatban teljesen leállt a termelés, és további négy is csatlakozott a munkabeszüntetéshez. Marseille kikötőjének energiaszállítókat fogadó termináljain már két hete sztrájkolnak a kikötői dolgozók. Jelenleg 85 olaj-, illetve gázszállító hajó várakozik a tengeren. A Franciaországhoz tartozó Korzika szigetére elvileg a marseille-i kikötőből hajókon szállítják az üzemanyagot, de azok a sztrájk miatt nem tudnak elindulni, ezért a szigetet az átmeneti üzemanyaghiány miatt már napok óta Olaszországból látják el olajjal. Franciaország 4302 középiskolájából délelőtt háromszázban csatlakoztak a diákok a tiltakozó megmozduláshoz. A tanárok szakszervezetek szerint 45-48 százaléka nem tartotta meg az óráit, a tárca szerint csak húsz százalékuk sztrájkolt. A postásoknak a korábbi megmozdulásokhoz hasonlóan mintegy ötöde csatlakozott a munkabeszüntetéshez.

A vörös amerikai

Kilencven éve, 1920. október 19-én halt meg John Reed amerikai újságíró, kommunista aktivista, a Tíz nap, amely megrengette a világot című könyv szerzője.

1887. október 22-én született, gyermekéveit kényelmes körülmények és válogatott barátok között töltötte. Kilencéves korától az általa gyűlölt bentlakásos iskolákba íratták, majd apja akaratának megfelelően a Harvard Egyetemre felvételizett, de csak másodszori próbálkozásra jutott be. Egyedül az irodalom iránt mutatott érdeklődést, de minden klubba és körbe be akart kerülni, hogy elnyerje a keleti parti elit barátságát. A diploma megszerzése után Európában utazgatott, majd New York Greenwich Village negyedében bérelt lakást, és újságíróként kezdett dolgozni. Több magazinnak írt cikkeket, amelyekben a szociális különbségekre és igazságtalanságokra hívta fel a figyelmet. Egyre jobban érdekelte a politika, pedig nála nyolc évvel idősebb, férjnél lévő szeretője minden megtett, hogy távol tartsa az akkoriban egyre nagyobb népszerűségre szert tevő szocialista és kommunista eszméktől. Reed haditudósítóként eljutott Mexikóba, Pancho Villa csapataival előretörve küldte cikkeit a határ túloldalára. Beszámolói nagy sikert és ismertséget hoztak számára, ezt meglovagolva rendszeres szereplője lett politikai megmozdulásoknak, amelyeken ugyancsak rendszeresen le is tartóztatták. Az I. világháború kitörésének hírére Európába utazott, tudósított Olaszországból, Franciaországból, Angliából és Németországból. Az öreg kontinensről csalódva távozott, mivel azt kellett látnia, hogy a munkásosztály nem tudja magához ragadni a hatalmat. Még a háború évei alatt újra Európába, ezúttal délre és keletre látogatott. Eljutott Oroszországba is, politikai meggyőződése a cári hatalom ellen küzdők oldalára állította. 1916 októberében visszatért Amerikába, megismerkedett Louise Bryanttel, akit feleségül is vett. Bryant Reedhez hasonló nézeteket vallott, később ő is újságíróként és a feminizmus harcosaként vált ismertté. A házaspár az Egyesült Államok hadba lépése után Oroszországba utazott, hogy a bolsevikok oldalán küzdjön a cári hatalom ellen. Szemtanúi voltak az 1917-es októberi forradalomnak, amelyről Tíz nap, amely megrengette a világot címmel Reed könyvet írt. E mű a forradalom egyik leghitelesebb dokumentuma, és az egyetlen szépirodalmi mű, amelyhez Vlagyimir Iljics Lenin előszót írt. Reed később az Egyesült Államokban részt vett a kommunista párt megszervezésében. Második oroszországi útján, alig 33 évesen Bakuban tífuszt kapott, és gyógyszerek híján 1920. október 19-én meghalt. A Kreml falánál temették el, figurája az amerikai populáris kultúra egyik színfoltjává vált. Warren Beatty rendezésében – Beatty és Diane Keaton főszereplésével – Vörösök címmel film is készült róla.