„Tetteiket a nép szívébe véste, és addig élnek, amíg él a nép” – írta Várnai Zseni az antifasiszta ellenállás hőseiről. Manapság, amikor folyik a Horthy-rendszer tisztára mosása, emlékeznünk kell azokra, akik fegyvert fogtak a Horthy-rendszer, a háború ellen.

„Bátrak voltak, akik mertek”

A fasizmus ellen sokan felemelik hangjukat, sőt küzdenek is ellene. Az antifasiszta ellenállásnak azonban a forradalmi munkásmozgalom, ezen belül is elsősorban a kommunista párt a legkövetkezetesebb, legharcosabb ereje, amely ellen a fasizmus kezdettől fogva élet-halál küzdelmet folytat.

„Ne engedelmeskedjetek a kiürítési rendeletnek! Ne hagyjátok el hazátokat, ne távozzatok Budapestről! Halál a német megszállókra!” – olvashatjuk a kommunista röpcédulákon.

1944 őszétől az MKP Katonai Bizottsága megkezdi a 3-6 főből álló akciócsoportok szervezését. A fő felelős Fehér Lajos, 27 éves történelem-latin szakos tanár. Szeghalmon (Békés megye) született, földműves családban. A debreceni református kollégium latin-történelem szakán szerzett tanári diplomát. 1937-től tagja a Márciusi Frontnak. A felszabadulás után fontos részt vállal a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Tagja a párt vezetésének, sokáig miniszterelnök-helyettes.

Szeptemberben alakul meg a Marót-csoport, élén Padányi Mihállyal. Ők robbantják majd fel a Gömbös-szobrot.

1944 szeptemberétől működik a Szír-csoport. Vezetője Weinberger Dezső, fedőnevén Szír. Kézigránátos akciókat hajtanak végre német egységek ellen. A budapesti Harminckettesek terén felrobbantják a nyilasok Hűség Házát. Weinberger mindössze 18 éves. 1943-tól tagja a KMP-nek. 1944 októberében eltűnik, vélhetően hősi halált hal. A csoport tagja Csillik Gábor is, aki decemberben lebukik. Kegyetlenül megkínozzák, de nem árulja el társait. Csillik 19 éves, 1945 után rendőrségi pályára kerül. 1957-1980 között Csepel rendőrkapitánya. A Szír-csoport utolsó nagy akciója a budapesti Metropol Szálló felrobbantása, amely az SS egyik központja ebben az időben. 1944. november 22-én Csillik, Weinberger és Fürst Alfréd 4 darab 3 kilós ekrazitcsomaggal felrobbantja a szállodát. 19 SS-tiszt hal meg.

Ekkoriban jön létre a Laci-csoport. Vezetője a 23 éves lakatos, Jamrich Mihály, fedőneve Laci. A háború után a Belügyminisztériumban dolgozik. A csoport röpcédulákat terjeszt, német egységeket támadnak meg. Sikeres robbantást hajtanak végre a körvasúton, Rákosrendezőn és Zuglóban.

Baloldali fiatalokból szerveződik a Ságvári Partizáncsoport. Vezetője a 25 éves Turcsányi Lajos. A felszabadulás után a Néphadsereg ezredese lesz. 1945 januárjában felrobbantják a Köröndre telepített légvédelmi löveget.

1944. december 4–6-án a csepeli munkások megakadályozzák a község kiürítését. Ugyancsak decemberben az ellenállók bombát robbantanak a Magyar Művelődés Házában (ma Erkel Színház) rendezett nyilas gyűlésen. 1945. január 9-én újpesti partizánok felrobbantják a nyilas-házat. Vezetőjük Földes László 34 éves asztalossegéd. A felszabadulás után számos párt- és állami tisztséget tölt majd be. Egyik fia, László, Hobó néven válik majd a magyar popzene ismert alakjává. Másik fia, György az MSZMP-ben fut majd be karriert, 1988-89-ben támogatja a pártvezetés rendszerváltó szárnyát. Napjainkban a Politikatörténeti Intézet főigazgatója.

Keletről jöttek

A háború utolsó időszakában a szovjet vezetés dönt arról, hogy a Szovjetunióban élő politikai emigránsokból és hadifoglyokból partizánegységeket hoznak létre. Tagjaikat politikai és katonai képzésben részesítik.

1944 augusztusában születik meg a Rákóczi Partizánegység. 18 magyar és 5 orosz tagja van. Parancsnoka Uszta Gyula.

Munkács környékén tevékenykednek, több száz fasiszta katonát semmisítenek meg. Uszta ekkor 30 éves. A szovjet fronton esett hadifogságba. Itt lesz a Kommunista Párt tagja. A felszabadulás után majd fontos tisztségeket tölt be a Magyar Néphadseregben.

Máramarossziget térségében harcol a Dékán partizáncsoport. Vezetőjük Dékán

István, 25 éves, szintén hadifogolyból lett partizánparancsnok. A háború után az Államvédelmi Hatóság kémelhárító osztályát vezeti. 1953. júliustól a belügyminiszter helyettese. 1956 után, mint a Rákosi-rendszer ismert alakját kizárják a politikai életből. A Hotel Silvanus igazgatójaként dolgozik.

Szlovákia területén Nógrádi Sándor vezetésével tevékenykedik magyar partizáncsoport. Nógrádi az idősebb nemzedékhez tartozik. Ekkoriban már 50 éves, nagy munkásmozgalmi tapasztalattal. A felszabadulás után a Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke lesz. Kádár János oldalán vesz részt az 1956-os eseményekben. Egy ideig az MSZMP agitációs és propagandaosztályát vezeti, majd a Mao Ce-tung vezette Kínában képviseli Magyarországot.

1944 szeptemberében alakul egy ejtőernyős osztag, melynek parancsnoka később bevonul a történelembe. Igen, ő Maléter Pál hadnagy. 27 éves, evangélikus értelmiségi családban született, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát végzi el. 1944-ben szovjet fogságba kerül, és átáll. A felszabadulás után a Néphadsereg ezredese. 1956 őszén Nagy Imre kormányában elvállalja a honvédelmi miniszter tisztségét. Nyíltan a szocializmus ellen fellépő erők oldalára áll. 1958-ban halálra ítélik és kivégzik.

Új korszak kezdődik

„A Vörös Hadsereg által felszabadított területen megalakult az ideiglenes magyar kormány!” – adja hírül a Kommunista Párt 1944. december 27-én. A miniszterelnök Vitéz lófő Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, 54 éves, Székelyföldről származik. 1942-től Horthy mellett főhadsegéd, majd 1944-től az 1. magyar hadsereg parancsnoka. 1944 októberében átáll a szovjetek oldalára. Egységeit hadiparancsban utasítja a szovjetekkel való ellenségeskedés azonnali beszüntetésére, és a németekkel való szembefordulásra. A felhívásnak engedelmeskedve az 1. magyar hadsereg állományából mintegy húszezer tiszt és katona áll át a Vörös Hadsereg oldalára.

A kormány koalíciós kormány, több párt vesz benne részt. A kommunistáknak két miniszterük van: Nagy Imre földművelésügyi miniszter, és Gábor József kereskedelemügyi miniszter. A kormány december 28-án hadat üzen Németországnak. Miklós Béla szavaival élve, új korszak kezdődik, amelyben „teljessé lesz a magyar önállóság, függetlenség, szabadság és demokrácia”.