Illyés Gyula születésnapjára
(1902. november 2 - 1983. április 15.)

„Hányszor fordult úgy a magyar nép sorsa, hogy sanyarúságából már csak egy próféta vezethette volna ki. S az jelentkezett is. De hányszor nem jelentkezett. A nép új út előtt állt, szomjasan a szóra és a jelre. És hasztalan várakozott. Akinek a történelem a nagy szerepre hangot és elmét adott, nem tűnt fel.”- írta Petfőfi Sándor című művében e zseniális sorokat. Ebben az állapotban vergődik ma is a nemzet. Várja a lángoszlop-lelket, mely itt van közöttünk, csak nem tud előjönni, mert végtelen szövevények szorítják, fogják vissza vagy még meg sem született.

A manapság ritkán emlegetett költő 1902-ben született Felsőrácegrespusztán, a mai Sárszentlőrincen, uradalmi juhászok, mesteremberek fiaként. érettségi után az 1918-1919-es forradalmas idők ragadják magukkal. A Galilei Kör lelkes hallgatója, de Közoktatási Népbiztosság által szervezett agitátorképző iskolában is rendszeresen megfordul. Szolnoknál harcol a csepeli 22-es vasasezred katonáival, velük együtt vonul vissza a a románok elől a fővárosba. A forradalom leverése után a Vörös Segély kérésére vállalta, hogy pénzküldeményeket osszon szét a letartóztatott kommunisták hozzátartozói közt. Mikor őt is letartóztatás fenyegeti, emigrál. 1922 és 1926 között Párizsban él alkalmi munkákból. Kitanulta a könyvkötő mesterséget, majd beíratkozik a Sorbonne-ra. Az emigrációból hazatérve kapcsolatba kerül Károlyi Mihállyal és Déry Tiborral.

Fő fóruma a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum és a Munka. Felesége, József Attila költészetéből jól ismert Flóra.

Az ország német megszállása idéjen 1944 márciusától, Németh Lászlóval együtt a Dunántúlon és Budapesten bújkál.

A szocializmus évei alatt aktívan nem politizált, de műveivel gazdagította a magyar irodalmat és a szó nagy mestereként számon tartották a legnagyobb baloldali zemélyek sorában. 1972-ben megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, 1977-ben a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét és számos más kitüntetést.

Verseken kívül írt esszét, úti jegyzetet, regényt és drámát is. Dózsa György és Testvérek című drámái történelmi tablók is egyben, melyek a forradalmak belső ellentmondásaira és küzdelmeire vetnek fényt.

Illyés Gyulát olvasni hatalmas szellemi élmény. Gazdag szókészlete, éleslátása, történelmi tudása magávalragadó. A század egyik legzseniálisabb alkotójának minden sorában ott dobog a szegény emberek, a zsellérek monden fájdalma és vágya.

Illsés Gyulának és feleségének a sírja a budapesti Farkasréti temetőben van, emléktáblája pedig az egykori lakhelyén, a Józsefhegyi utca 9. szám alatt.