|
 Mehmet Ali Agca, a néhai II. János Pál pápa merénylője azt állítja, hogy Ausztriából szerezte azt a fegyvert, amellyel az egyházfőt súlyosan megsebesítette, és megbízója Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár volt.
A januári szabadulása óta kedden este, a török állami televízióban (TRT) adott első részletes interjújában Agca a Vatikánt tette felelőssé a pápa ellen 1981. május 13-án, a római Szent Péter téren elkövetett sikertelen merényletért. Azt mondta, a Szentszék célja az volt, hogy a tettet a kelet-európai titkosszolgálatok nyakába varrja, és ezzel gyöngítse a kommunista rendszert.
A merénylet kitervelője Agca szerint Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár, a Szentszék akkori keleti politikájának irányítója volt. Agca azt a feladatot kapta, hogy ne a pápa fejére vagy szívére, hanem a hasára célozzon. II. János Pált a lövések súlyosan megsebesítették, de a pápa nem halt meg. Agca azt állította, hogy 40-50 ezer dollárt kapott a merényletért.
A török férfi azt is elmondta, hogy eredetileg Olaszországban akarta megvásárolni a pisztolyt. „De ők azt mondták, nem, valahol másutt vedd meg, Belgiumban, vagy ahol akarod. Ezért szereztem be Ausztriából a fegyvert” – mondta, anélkül, hogy további részleteket elárult volna.
Agcát a pápa elleni merényletért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amelyből csaknem 20 évet ült le Olaszországban, majd 2000-ben Törökországba toloncolták ki, ahol egy újságíró korábbi meggyilkolásáért további tíz évet kellett börtönben töltenie.
Az elmúlt években újra és újra magára vonta a közfigyelmet a pápamerényletről elmondott, olykor regényes történeteivel.
|
Varsó – a függetlenség nem a fasisztáké!
|
|
Szélsőjobboldali csoportok vonultak fel csütörtökön Varsó központjában, hogy a maguk módján megemlékezzenek a lengyel függetlenség visszaszerzésének 92. évfordulójáról.
A szélsőjobb menetelése azonban egy jóval nagyobb, antifasiszta tüntetést hívott életre.
A „függetlenségi menetben” mintegy ezer szélsőséges vett részt.
Az ellentüntetők ennél sokkal nagyobb számban sorakoztak fel, s többször is elállták a vonulók útját. Többen közülük a koncentrációs táborok rabruhájához hasonló öltözéket viseltek.
Történtek kisebb csetepaték is köztük, de a nagy létszámban kivonult rohamrendőrség szétválasztotta őket.
A hatóságok mintegy 30 személyt őrizetbe vettek, egy rendőr megsérült.
|
|
Százezren Németország utcáin
A szociális juttatások tervezett csökkentése ellen Németország több nagyvárosában több tízezren tiltakoztak. A megmozdulást szervező német szakszervezeti szövetség becslése szerint a tüntetéseken országszerte csaknem százezren vettek részt.
A konzervatív-liberális koalíció politikája elleni országos tiltakozó megmozdulást a legnagyobb kormánypárt vasárnapi ülése előtt tartották meg. Karlsruhében ekkor rendezi meg hagyományos őszi, éves kongresszusát az Angela Merkel kancellár vezette Német Kereszténydemokrata Unió.
|
|
