|
Elég a tétlenségből!
Horthy idején harmincszor ennyit sztrájkoltak
|
Megalkotása óta érintetlen a magyar sztrájktörvény, amely többek között azt sem tisztázza, hogy mi is az a sztrájk. Nem egyértelmű, hogy jár-e kártérítés annak, akit elbocsátanak, mert nem tudott bejutni a munkahelyére, miként az sem, hogy mit tehet sztrájk esetén a rendőrség. Nehéz beszélni a sztrájkokról, mert Magyarországon 1989 óta annyi volt belőlük, mint amennyi egy hónap alatt van Franciaországban vagy Romániában – mondta az origo című internetes portálnak Tóth Ferenc, a Munkaügyi Kutató Intézet korábbi munkatársa, egyetemi oktató a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által a sztrájktörvényről a héten szervezett műhelybeszélgetés után.
 A magyar sztrájkaktivitás valóban meglepően alacsony, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a rendszerváltás óta körülbelül 260-280 sztrájk volt Magyarországon (a statisztikai hivatal minősítése szerint az minősül sztrájknak, ha 10 fő közösen tiltakozik, illetve beszünteti a munkát). Ennek is mintegy 60 százaléka figyelmezető sztrájk volt, vagyis legfeljebb két órás, a szolidaritási sztrájkok száma pedig körülbelül tíz darab.
„A két világháború között a mainál hússzor-harmincszor többet sztrájkoltak hazánkban” – mondta Tóth Ferenc.
A legtöbb sztrájk az államilag érintett területen van (a közszolgáltatásoknál), ahol a legtöbb költségvetési támogatásra van esély. A magán munkáltatóknál könnyebb elveszíteni a munkahelyet. Az emberek az egyéni érdekérvényesítéshez szoktak, inkább az egyéni kiskapukat keresik.
A sztrájk alatt nem jár bér, hívja fel a figyelmet Tóth Ferenc, ezért már volt példa arra, hogy – az amúgy sokszor megosztott szakszervezetek – összefogtak.
Például a MÁV-nál rájöttek arra, hogy ha „csak” a mozdonyvezetők és a forgalmi irányítók sztrájkolnak, azzal az egész vasút működését megbéníthatják, és a sztrájkalapból is csak néhány száz ember kieső fizetését kell pótolni, miközben a nem sztrájkoló vasutasok nagy részének fizetését állja a vállalat.
|
Sztrájk – törvényesen
A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.
A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos.
A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga.
Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés mellőzhető.
A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik.
A kérelmet a kérelmező székhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani.
Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes.
A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető.
A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok.
A sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.
|
|
