Cikkek
 

BALSZEMMEL

 

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak
a  jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy,
balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen
esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

ORBÁN KÍNAI VIZSGÁJA

    Többeknek elakadt a lélegzete, amikor február 11-én a Fidesz elnöke mindjárt ez évértékelő legelején szóbahozta Kínát: „Ázsia jelentősége és súlya feltartóztathatatlanul nő. Néhány hete Kína lett a világ legnagyobb exportőre. A globalizáció korábbi fő iránya megfordult, immáron Kelet a fő haszonélvezője. Magyarországnak is tudnia kell, hogy bár európai uniós tagországként nyugati zászló alatt hajózik, a világgazdaságban ma keleti szél fúj”.
    Orbán Viktor még december elején Kínába is elment, s fogódzkodj meg, a Fidesz nevében hivatalos pártközi kapcsolatot létesített a Kínai Kommunista Párttal. Az a Fidesz, amely pár éve rendre kivonult a parlamentből, ha jött a kínai külügyminiszter. Meg kell, hogy mondjam, jó az, hogy Orbán elment. Illetve, a baj inkább az, hogy minderre csak most került sor. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de 2005-ben is lehetett tudni, hogy Kína nagy ország, a jövő egyik meghatározója, mi meg icike-picikék vagyunk. 2005-ben a Fidesz azonban vonakodott, kérette magát. A kínaiak meg azt mondták: rendben, ha nem, hát nem! Zárójelben azt is megsúgták, hogy a Fidesz úgy is meg fogja tenni ezt a lépést, de később már ennek nem lesz olyan nagy értéke. De, hát, ahogyan a Fidesz elnöke mondá idézett beszédében: „nem kerülhetjük meg azt a tényt, hogy az elmúlt másfél évben nagyot változott a világ”. Orbán nyilván felismerte, hogy a belépőt meg kell váltani, ha moziba akar menni. Ha miniszterelnökként jóban akar lenni a kínai vezetéssel, gesztusokat kell tennie. Így hát az utolsó pillanatban betoppant Pekingbe. Nyilván érezte, hogy van mit pótolnia, ezért szándékainak komolyságát aláhúzandó, nem csóró pártkatonákat vitt magával a delegációban, hanem néhány derék úriembert kis hazánk leggazdagabbjai közül. Kínában nyilván nyugtázták ezt a jelzést. A pénz Kínában is pénz. Demján Sándornak, a kádári korszak Skála-hőséből a modernkor nagytőkésévé avanzsált üzletembernek van belőle, vagy 300 milliárd forintnyi. Bartha Ferencnek, Grósz Károly egykori bizalmasának is van ötmilliárdja. Ez már Kínában is valami, bár nem árt tudni, hogy ez Kínában azért nem olyan sok, mint amennyinek mifelénk tűnik.

    Pekingben annak rendje és módja szerint fogadták is a Fidesz elnökét. Szépen körbevitték a hivatalokban, még a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemére is elvitték, hogy Orbán Viktor előadást tarthasson. Aki azt hiszi, hogy mindez merő protokoll, az nem ismeri Kínát. Ez nem protokoll, ez a Vizsga. Az eredményét el lehet olvasni a hivatalos kínai sajtóközleményben. Aki azt gondolná, hogy a sajtóközlemény is merő protokoll, az nemcsak, hogy nem ismeri Kínát, de durva hibát követne el. Ugye, nincs ilyen? A leendő magyar miniszterelnöknek elmondták a kínaiak, hogy „a pártközi cserék fontos csatornát jelentenek a népek barátságának erősítésében és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében”. A Fideszben remélhetőleg már tudják, hogy ez mit jelent, de azért lefordítom: ha az új kormány számítani akar Kína rokonszenvére, akkor nem csak, hogy ideológiai háborúkat nem célszerű folytatni, de a kormánypártok között is jó viszonynak kell lenni. De még nincs vége! Pekingben azt is megmondták, hogy mivel szerezhetne Magyarország, illetve hamarosan a Fidesz-kormány, jó pontokat. Persze, lehet azt mondani, hogy nekünk nem kellenek a jó pontok, mert mi vagyunk a legszebbek és a legokosabbak. Csak hát a valóság az, hogy nem a kínaiak állnak sorba a mi jóindulatunkért, hanem nekünk kell beállni egy olyan sorba, ahol speciel a világ számos nagy országa várakozik. A helyzet ugyanis náluk is megváltozott.

    Szóval, a kínaiak megmondták, hogy mi a lecke. Kína „értékeli Magyarország erőfeszítéseit a Kína és az EU közötti kapcsolatok előmozdításában, s Kína támogatja, hogy az EU nagyobb konstruktív szerepet játsszon a nemzetközi ügyekben”. Ezt is lefordítom: Kínát nem önmagában Magyarország érdekli, hanem az, amit Magyarország az EU politikájának befolyásolására tehet. Ha Magyarország a jövőben is vakon lefekszik az USA-nak, és belemászik mindenféle Kína-ellenes ügybe, akkor nem volt érdemes elzarándokolni a Kínai Nagyfalhoz. Az EU nagyobb konstruktív szerepe nagyon is konkrét dolgokat jelent. Mondok egyet-kettőt. Például, az EU szüntesse meg a Kínával szemben fennálló fegyverszállítási embargót. Például, az EU ne adjon lovat az ujgur terrorista szervezetek alá. De van komolyabb is: az EU ne kérdőjelezze meg Kína jogát Tajvan visszacsatolására azzal, hogy félre nem érthető lépéseket tesz Tajvan támogatására. A kínai közlemény szerint Orbán közölte: a Fidesz számít Kína részvételére Magyarország gazdasági fejlesztésében, és „elősegíti az átfogó stratégiai partnerség fejlesztését az EU és Kína között”. Rendben, de azért van még egy jó tanácsom! Kínában nagy értéke van a kimondott szónak.

THÜRMER GYULA