LIBERÁLIS ÖNKÍNÁLGARÁS

Gyanítom, hogy Fodor Gábor érezhetett némi elégtételt, amikor a múlt héten tárgyalóasztalhoz ültek Orbán Viktorral. Valamikor hajdanán ugyanis egy pártban voltak, ami vélhetően szűk volt kettőjüknek. Most úgy érezhette, mintha két egyenrangú fél tárgyalna: ő, mint újdonsült SZDSZ-es vezér, Orbán a parlamenti ellenzék kétségbevonhatatlan vezetőjeként. Fodornak nagyon kellett a találkozó. Hajszálnyi különbséggel avanzsált elnökké, csak így tudta Gyurcsány előtt felverni az SZDSZ, na és a saját maga árát.

[tovább a teljes cikkre]

Zsiga Tamás
Csongrádon született 1951. január 30-án. Általános iskoláit és a szakmunkásképzőt Csongrádon végezte mechanikai műszerészként. Néhány évig szakmájában dolgozott, majd felvételt nyert a Szegedi Vízrendészeti Rendőrőrsre. A beosztási lépcsőket végigjárva, őrsparancsnok-helyettes lett. Jelenleg az újszegedi alapszervezetben dolgozik, a Központi Bizottság tagja, emellett június 13-án megyei elnökké választották.
 [tovább a teljes cikkre]

„A kisfalvakban komoly lehetőségek kínálkoznak a Munkáspárt számára. Az emberek ismernek bennünket, és itt mindennél jobban érződik a szegénység, a nyomor, az emberek kiszolgáltatottsága” – így összegezték a párt országos és megyei vezetői a múlt heti Tolna megyei programokat. Thürmer Gyula elnök Vajda János alelnök kíséretében a múlt hét közepén a tamási választókerületben tett látogatást. Sándor Lajos tamási elnök, KB-képviselő nagyszerű programot szervezett.
[tovább a teljes cikkre]

A Központi Bizottság a pártelnök előterjesztésében megvitatta az elmúlt időszak tapasztalatait és a második félévi teendőket. Eszerint a második félévben folytatni kell az elnöki látogatásokat a választókerületekben. Ténylegesen be kell vonni a KB-képviselőket a munkába.

[tovább a teljes cikkre]

Salgóbánya, kis nógrádi falu büszke lehet a temetőjére. Csodálatos a fekvése. Háborítatlan csend fogadja a betérőt. A szovjet hősi emlékműt azonban megviselte az idő, s a kis eldugott temetőre az országos politika sem figyelt oda. Csank Péter Nógrád megyei párttagunk azonban elhatározta, hogy családjával együtt felújítja, és ezen túl rendben is tartja az emlékművet. A szót tett követte, és a múlt hét óta az emlékmű eredeti szépségében fogadja a látogatókat.

Több ízben írtunk már lapunkban arról, hogy az Egyesült Államokban mintegy tíz esztendeje terrorizmus vádjával ítéltek el öt kubai állampolgárt, akik éppen azért érkeztek az USA-ba, hogy fellépjenek mindenfajta terrorizmus ellen. Az amerikai vezetés az öt kubai hazafi ügyét azóta is arra használja, hogy támadja Kubát, a kubai szocializmust. A másik oldalon viszont a kubai hazafiak mellett széleskörű nemzetközi szolidaritás bontakozott ki, ami egyben a kubai szocializmus melletti kiállást is jelenti.
[tovább a teljes cikkre] 

A probléma csak az, hogy az egyébként is labilis gazdaságunkban üzemelő kiscégeken nem így kell segíteni. Mert a hírhez hozzátartozott az is, hogy a pályázatokon elnyerhető hitel 70 százalékáig az állam vállal kezességet, a fennmaradó 30 százalékot a banknak kell kockáztatni.
[tovább a teljes cikkre] 

A VÖRÖS ÚJSÁG TITKAIBÓL

„A Vörös Újság létrehozása Kun Bélának szívügye volt” – írta róla Borsányi György történész. A magyar hadifoglyok Oroszországban megismerték a proletárlap fontosságát. Budapesten ekkoriban működtek kisebb baloldali újságok, köztük a Vörös Lobogó. A pártvezetés azonban úgy döntött, hogy egy teljesen új lapot hoz létre. A laphoz papír és pénz kellett, újságíró akadt elég az első kommunista csapatban. A szerkesztőbizottság tagjai Kun mellett László Jenő, Rudas László és Vágó Béla lettek.

[tovább a teljes cikkre] 

Még csak l5 éves, amikor 1916-ban a budapesti Telefongyár műszerinasaként már tevékeny résztvevője a szocialista mozgalomnak. Ő szervezte meg a gyár ifjúmunkásainak szervezetét, s élére állt az inasok sztrájkjának. A tanoncok helyzete ugyanis elviselhetetlen volt az akkori feudális csökevényekkel terhelt Magyarországon. Nemcsak a gyáros szeszélyeit kellett eltűrniük, de sokszor a segéd úr, vagy a mester kénye-kedvének, basáskodásának is ki voltak szolgáltatva. A tőkés kíméletlenségét kompenzálták, amikor az inasok felett uralkodtak.
 [tovább a teljes cikkre] 

Sztrájk a Magyar Postánál

2008. június 30-tól határozatlan idejû sztrájkot hirdetett a Kézbesítõk Szakszervezete és a Postás Érdekvédelem ’92. A sztrájk – vagy fogalmazzunk pontosabban, a részleges munkabeszüntetés – kizárólag a Posta új piaci tevékenységeire vonatkozik, tehát a biztosításkötésre, sorsjegyárusításra, folyószámlanyitásra. Nem érinti a Posta hagyományos területeit, a levélkézbesítést, az utalvány- és nyugdíjkifizetést.  
  Nézzük meg, milyen okok állnak a háttérben!

[tovább a teljes cikkre]