Cikkek
 

IV. (XX.) ÉVFOLYAM 43. SZÁM - 2009. november 19.

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.
Balszemmel

Mostanság divat a huszadik évfordulókat ünnepelni. A rendszerváltásét is, vagy éppenséggel az Amerikai Kereskedelmi Kamara, becenevén AmCham, magyarországi megalakulásának 20. évfordulóját. Ha azt gondolod, hogy a kettő között szoros az összefüggés, igazad van! Ha nincs az USA, nincs rendszerváltás, ha nincs rendszerváltás, az amerikai cégeknek nem lenne most olyan soruk kis hazánkban.
[tovább a teljes cikkre]

 

Interjú

– Úgy, hogy a történelem, a rendszerváltás egyszerűen belesodort. 1991-ben szereltem le, mikor a magyar ipar Gorbacsov és Soros György legjobb magyar tanítványainak „áldásos” munkája eredményeként gyakorlatilag leállt. Szegeden, az újonnan alakult 9-10 kisebb nyomdából először bennünket, fiatal nyomdászokat és a könyvkötő lányokat küldték el. Minket követtek az idősebb, családos dolgozók. Végül is, ha összeszámolom az utcán töltött részidőket, több mint három évet voltam munkanélküli. Így aztán nem szerettem meg a kapitalizmust.

  [tovább a teljes cikkre]

 

 

Munkáspárt

Moszkva, 1985. szeptember 25. Kádár nem kevesebbet mond Gorbacsovnak, minthogy baj van. Pontosabban baj lesz, ha így mennek a dolgok tovább. A hivatalos feljegyzés szerint Kádár „szólt az MDP KV 1953-as határozatáról, annak különböző értelmezéséről és kezeléséről. Rámutatott, hogy a hibák feltárását nem követte azok kijavítása, s olyan mély társadalmi válság alakult ki, amely az ellenforradalomba torkollott.”

[tovább a teljes cikkre] 

 

 

Szinte egy második választási kampánynak vagyunk részesei – mondta az egyik munkáspárti aktivista Debrecenben. „Az elsikkasztott ország” című könyvre odafigyel a média is, országosan is, helyi szinten is. Thürmer Gyula szerepelhetett az Echo TV, az ATV, az MTV1 képernyőjén, és több helyi televízió műsorában, az írott sajtóról már nem is beszélve. Az elmúlt héten a párt elnöke több könyvbemutatón is részt vett Csepelen, Debrecenben, Kőbányán és Nyíregyházán.

[tovább a teljes cikkre] 

 

 

Mozgalom

„Minden eddigi társadalom története osztályharcok története” – kezdi Marx és Engels a Kommunista Kiáltvány első fejezetét. Ez az egy mondat a kiáltvány, sőt a marxizmus lényege is. Az osztályharc elmélete fegyver, a munkás szellemi fegyvere. Olyan eszköz, amellyel meg tudja magyarázni saját helyét a társadalomban, sőt arra is választ kap, hogy mit kell tennie. A tőkés ezért akarja elvenni tőle. Ha a munkástól elveszik a marxizmust, akkor valami más elmélet kerül a helyébe. Van elég példa a mában. A munkást azzal igyekeznek megszédíteni, hogy a tőkés társadalomban esélyegyenlőség és verseny van.

  [tovább a teljes cikkre]

Azt mondják, hogy a szocializmusban kedvelték a kommunista vezetők. Igen, tagadhatatlanul egyik kedvenc történelmi alakja volt azoknak az évtizedeknek. Bár, ha visszatekintek, beszélhettünk volna róla többet is, mélyebben elplántálhattuk volna emlékét, igazságát, hősies életét-halálát az emberek lelkében. Hiszen a szegényekért küzdő hős volt Dózsa György. De őt így sem tudja elvenni tőlünk senki. A gazdagok soha nem fogják megszeretni, de mi tanulhatunk tőle bátorságot, tisztánlátást és határozottságot.

  [tovább a teljes cikkre]

 
 

Munkáspárt

A General Electric magyarországi üzemeiben 2700 fős létszámleépítést jelentettek be. Ennek a felháborító hírnek kapcsán érkeztünk Vácra, ahol 700 dolgozó kaphatta kézhez a „Megérte? Ezt akartad?” és a „Fogjunk össze a jövőnkért!” című propagandaanyagot. A HírTV riporterei már a gyár előtt voltak, és rövid interjúkat készítettek a befelé tartó dolgozókkal. Még az eső is elállt, és csak akkor kezdett újra zuhogni, mikor végeztünk a röplapozással, az agitációs munkával.

[tovább a teljes cikkre]

 

 

 

 
 

Történelem

Száztíz éve, 1899. november 5-én született Radó Sándor Kossuth- és Állami Díjas geográfus, Dóra néven a második világháború alatt a szovjet hírszerzés egyik legértékesebb ügynöke.
 Budapesti egyetemistaként 1918 decemberében lett a kommunista párt tagja. A Tanácsköztársaság idején önkéntesként bevonult a Vörös Hadseregbe, a bukás után Bécsbe emigrált, ahol az orosz távirati iroda, a Roszta kirendeltségét vezette.

[tovább a teljes cikkre]

 
 

Történelem

Az én húsz évem – Paulik Péter
• Goller Lászlóné

A Szabadság a Munkáspárt 20. születésnapja alkalmából sorozatot indít „Az én húsz évem” címmel. A Munkáspárt története – közös harcunk históriája. Nagygyűlésekről, felvonulásokról és választásokról éppúgy szól, mint a mindennapi munka, a szórólapozás, a kopogtatócédula gyűjtés vagy akár csak egy piaci beszélgetés „apró” pillanatairól. Várjuk mindazon párttagjaink írásait, akik úgy gondolják, hogy a Munkáspárt közös kincsévé tennék az elmúlt húsz év számukra fontos, emlékezetes pillanatait.
Ezúttal Paulik Péter és Goller Lászlóné emlékeit idézzük fel.

[tovább a teljes cikkre]

 

 

Aktuális

Munkáspárti születésnap

 

A Magyar Kommunista Munkáspárt
december 19-én a Baross utca 61-ben
ünnepli 20. születésnapját

 

Az ünnepségre szeretettel várjuk a párt minden tagját!

A Munkáspárt és a Baloldali Front aktivistái az ünnepet is munkával kezdik,

reggel fél nyolctól a Blaha Lujza téren szórólapokat osztanak, ismertetik a párt választási programját, zsíros kenyérrel és forró teával kínálják az érdeklődőket.

 

A Központi Bizottság ünnepi ülése – ahová minden párttagot szeretettel várunk –

 

10 órakor kezdődik a Baross utca 61. első emeleti nagytermében.
Ünnepi köszöntőt mondanak Thürmer Gyula mellett
a Munkáspárt és a Baloldali Front vezetői.
Az ünnepi műsorban versekkel,
filmekkel idézzük fel a Munkáspárt elmúlt 20 évét.

[tovább a teljes cikkre]